Ezért stresszesek a magyar dolgozók

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 36 ország (köztük 28 uniós tagállam, 6 csatlakozásra váró ország, valamint Norvégia és Svájc) közel 50 ezer munkahelye, köztük 1500 magyar vállalat munkatársainak megkérdezésével mérte fel, hogyan kezelik a vállalkozások a gyakorlatban a stresszt és annak kiváltó okait - írja a Szakszervezetek.hu.

Az ügynökség ESENER (European Survey of Enterprises on New and Emerging Risks) felmérését a TNS Piac- és Közvélemény-kutató Intézet végezte 2014 nyarán és kora őszén, a legalább öt vagy annál több munkavállalót foglalkoztató állami és magánszervezetek, valamint vállalkozások megkérdezésével.

A felmérés szerint Magyarországon a fizikai munkavégzés nem megfelelő körülményeiből adódó helyzetek jelentik a legnagyobb munkahelyi kockázatot. A gépekkel vagy kéziszerszámokkal történő munka által képviselt baleseti veszélyt a cégek 53 százaléka, a fárasztó vagy fájdalommal járó testhelyzeteket 50 százaléka, a járművekkel történő munkavégzés során fennálló baleseti kockázatot pedig 45 százalékuk nevezte meg kockázati tényezőként. Ugyanakkor a munkahelyi kockázatok sorában egyre jobban előtérbe kerül a negatív stressz, mint például a problémás ügyfelekkel, páciensekkel való munkakapcsolat, amely immár a magyar munkáltatók 44 százalékánál előforduló munkavédelmi kockázat.

"Európában már a munkahelyek közel 60 százalékánál okoz gondot a nehézkes ügyfelek kezelése, mely megelőzi a balesetek, illetve a fizikai munkakörülmények jelentette kockázatokat. A személyes konfliktus mint stresszfaktor elsősorban az oktatásban, humánegészségügyben, valamint a kereskedelemben, a szállításban, az élelmiszeriparban és a vendéglátóiparban, vagyis a szolgáltatási szektorban van jelen, ahol az emberi tényezők, a személyes kapcsolattartás kiemelt feladat" - mondta Nesztinger Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának vezetője.

A stressz forrása

A problémás ügyfelek kezelésén túlmenően az adott munkára vagy feladat megoldására rendelkezésre álló idő szűkössége okozza a legtöbb stresszt a magyar munkahelyeken. Az időhiányt a felmérésben megkérdezett magyar munkáltatók 29 százalékánál jelölték meg stresszforrásként, jellemző módon az építőiparban és a közigazgatásban.

Az, hogy a munkavállalók nem tudják befolyásolni a saját munkaritmusukat vagy munkafolyamataikat, a magyar cégek 14 százalékánál fordul elő, leginkább a feldolgozóiparban; a hosszú, vagy rendszertelen munkaórák (14 százalék) a mezőgazdaságban dolgozók számára okoznak frusztrációt; az állás bizonytalansága (13 százalék), valamint a szegényes kommunikáció és a szervezeten belüli együttműködés hiánya (9 százalék) pedig az építőipari cégek dolgozóit stresszeli leginkább.

Van-e terv a stressz csökkentésére?

A magyar munkáltatók 70 százaléka végez rendszeresen munkahelyi kockázatértékelést, vagyis ezen a téren nem vagyunk lemaradva az európai átlagtól, de a kockázatértékelés megléte a munkáltatóknál már nem mindig jár együtt a problémák megfelelő kezelésével és megoldásával.

A magyar vállalkozások európai összehasonlításban ugyanis az utolsó helyen állnak abban a tekintetben, hogy rendelkeznek-e cselekvési tervvel a pszichoszociális kockázatok megelőzésére és kezelésére.

A magyar munkahelyek mindössze 19 százalékának van cselekvési terve a munkahelyi stressz és a stressz káros következményeinek kezelésére, míg a legfejlettebb munkavédelmi kultúrával rendelkező Egyesült Királyságban az intézmények 60 százaléka rendelkezik ilyen procedúrával.

Még nagyobb eltérést mutat a munkahelyi megfélemlítés vagy zaklatás lehetséges eseteinek kezelésére vonatkozó eljárás megléte: Magyarországon a munkáltatók mindössze 9 százaléka rendelkezik ugyanis ilyen esetekre vonatkozó cselekvési tervvel, míg a szigetországban ez az arány már 90 százalék. A munkahelyi fenyegetés, bántalmazás vagy támadások eseteinek kezelésére itthon csak a cégek ötöde (21 százalék), míg az Egyesült Királyságban szinte valamennyi intézménye (92 százalék) fel van készülve.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munkaadó, munkahely, stressz, egészségvédelem, megelőzés