Ez a nyugodt és derűs munkahely titka

A munkahelyi stressz gyakori jelenség napjainkban, és az is bizonyított, hogy a tartós stressz számos betegség okozója. A munkahelyi káros stressz elleni fellépés azonban mégsem kézenfekvő sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak, ezért is fontos kiemelten kezelni ezt a kérdést - figyelmeztet a Nemzetgazdasági Minisztérium "A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése" című TÁMOP-projektje keretében.

A munkahelyi stressz uniós felmérések szerint a második leggyakrabban előforduló munkahelyi probléma, amely minden 5. európai munkavállalót érint. A munkából kiesett napok több mint feléért a tartós, káros stressz, vagy az annak nyomán kialakuló betegség a felelős.

A stessz 5 oka

1. Emberi kapcsolatok: Európai vállalatok körében végzett 2015-ös felmérés szerint a legnagyobb pszichoszociális kockázati tényező az ügyfelek - például tanár-diák viszonyban a diákok, vagy ápoló-beteg vizsonyban a betegek - által okozott feszültség. Ez azonban csak egyes ágazatokra jellemző probléma, leginkább az oktatásban, a humánegészségügyben, a szociális ellátásban, valamint a közigazgatás területén dolgozók esetében fordul elő.

2. Időhiány: a második leggyakoribb tényező az időhiány miatti stressz, ami viszont minden ágazatot érint, de sok helyen van feszültség a hosszú vagy rendszertelen munkaidő miatt is.

3. Rossz munkakörülmények: előfordulhat, hogy a munkavállalónak erős zaj, fény- vagy hőhatásnak kitéve kell napi 8-10, rosszabb esetben 12 órát dolgoznia.

4. Egzisztenciális bizonytalanság: az is okozhat feszültséget, ha bizonytalannak érzi valaki a munkáját.

5. Munka-magánélet összemosódása: adódhatnak problémák a munka és a magánélet egyensúlyának felborulásából is.

A munkahelyi stressz következményei

A munkavállalók egyéni fizikai, idegrendszeri és pszichológiai adottságaiknak megfelelően képesek a munkavégzés terhelő hatásait ellensúlyozni, illetve megfelelő határok között tartani. A szerencsésebb alkatú dolgozók jobban tudnak alkalmazkodni a stresszt okozó munkahelyi tényezőkhöz, könnyen lesöprik magukról a negatív érzelmi hatásokat, mások viszont akár bele is rokkanhatnak ezekbe, ugyanis a stressz nyomán kialakuló betegségek is egyéni hajlamtól függenek.

Viselkedési és magatartási zavarok, mint például a feledékenység vagy a koncentrációs képesség romlása a stressznek tudható be. Ezek nemcsak az egészséget, hanem a munkavégzés biztonságát is veszélyeztetik, mert növelik a hibázás lehetőségét, így akár a munkabalesetek számát is.

A munkahelyi problémák hatással vannak a magánéletre is, mert okai lehetnek a családi és baráti kapcsolatok leépülésének. Szintén gyakori, hogy az egyén nem megoldja a helyzetet, hanem különböző addiktív anyagok (alkohol, cigaretta, drog) használatával próbál enyhülést találni.

Betegségek:

- Pszichés betegségek: depresszió, burnout, avagy "kiégés-szindróma".
- Fizikai tünetek: krónikus fáradtság, alvászavarok, nyak-, váll- és hátfájdalom, vagy a hízásra hajlamosaknál a túlsúly, szív- és érrendszeri betegségek (például a vérnyomás problémák, szívritmus-zavar), valamint a gyomor- és bélrendszeri betegségek (például a fekély) szintén gyakoriak. A daganatos betegségek kifejlődését is elősegíti az állandó nyomás a munkahelyen (az ok-okozati összefüggés ezen betegségek esetében nehezen mutatható ki).

Mit tehet a stressz ellen a munkáltató?

A munkáltatónak nemcsak a stressz következtében munkából kiesett napok nagy száma miatt kell foglalkoznia a kockázatokkal, hanem jogszabály is kötelezi erre, mégis nehéz a probléma kezelése az információhiány és a sok elhallgatás miatt - áll az NGM lapunknak elküldött elemzésében.

A pszichoszociális kockázatok kialakulását a munkahelyi igénybevétel és a nyomás csökkentését célzó átszervezéssel lehet megelőzni, de megoldás lehet az is, ha a munkáltatók meghallgatással, tanácsadással segítenek a munkavállalóknak. Egyes vállalatok konfliktuskezelési technikák oktatásával küzdenek a problémával, míg máshol a túlzottan hosszú, vagy a rendszertelen munkaidőt minimalizálják.

Más cégeknél a dohányzás, alkohol, kábítószerek, azaz a függőségek megelőzésével kapcsolatos ismeretterjesztéssel hívják fel figyelmet a stressz kezelésének fontosságára, és van, ahol a tudatos táplálkozást, valamint a munkaidőn kívüli sporttevékenységeket népszerűsítik.

Mit tehet a munkavállaló?

Az egyén is sokat tehet a stressz káros következményei ellen, ha ismeri és tudatosan alkalmazza a stresszcsökkentő módszereket. Ezek közül a mozgás a leghasznosabb, ami nemcsak a felgyülemlett feszültséget vezeti le, de a betegségeket is megelőzi: elég napközben elvégezni egy pár nyújtó gyakorlatot vagy egy kis gerinctornát, már ez is hozhat eredményt.

Csökkenti a stressz negatív hatásait a problémák megbeszélése, vagy az, ha naponta legalább félórát olyan dologgal tölt az ember, amiben örömét leli.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munkahely, stressz, megelőzés, betegség, egészségmegőrzés