Évtervezés hatékonyan

Évtervezés hatékonyan

Célokat papírra vetni nem nagy ördöngösség, az igazi próbatétel a megvalósítás során vár ránk. Lássuk, mit kell tennünk a siker érdekében! 

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Januárban a legtöbben újult erővel, optimistán tervezzük az előttünk álló évet, és tele vagyunk ambíciókkal. Bár 2020 eseményeinek hatására az idei év tervezésekor a megszokottnál több változóval kell számolnunk, ez nem jelenti azt, hogy nem vehetjük kézbe életünk egy-egy területét. Ahhoz, hogy a szürke hétköznapok értelmet nyerjenek, és vágyaink valósággá váljanak, célokra van szükségünk. De miért van az, hogy az év kezdetekor tapasztalt lendület rendszerint néhány hét múltán lankadni kezd, és decemberben a legtöbben szomorúan vesszük tudomásul, hogy kitűzött céljaink nem valósultak meg? Mit tehetünk azért, hogy ez idén ne így legyen? Ezekre a kérdésekre ad választ mai cikkünkben Danyi István, időgazdálkodási szakértő, a Timentor alapítója.  

Legyen saját célunk!

Elsőre talán magától értetődőnek hangozhat, ám sokan itt rontjuk el. „Gyakran tapasztalom, hogy ahelyett, hogy a számunkra valóban fontos értékekre koncentrálnánk, olyan célokat tűzünk ki, amelyek valamiért divatosak, vagy amelyek mások velünk kapcsolatos elvárásaiban gyökeredznek. Amikor ráébredünk, hogy egy-egy, minket régóta kísértő célt sehogyan sem tudunk megvalósítani, érdemes feltenni magunknak a kérdést, hogy valóban vágyunk-e az adott dologra (például az egészséges étkezésre és a rendszeres mozgásra) – vagy esetleg csak úgy gondoljuk, hogy vágynunk kellene rá” – tanácsolja a szakértő. De miért is olyan lényeges, hogy rólunk szóljon az adott cél?  

„Belső motiváció nélkül 2 hónap után csődöt mond az akarat, mert nincs elég késztetésünk, hogy megtegyük mindazon erőfeszítéseket, amelyek a kitűzött cél eléréséhez szükségesek. Ez pedig egy ördögi körbe ránt minket – ugyanis ha egyszer megszakítjuk a kialakított új szokás rendjét (azaz például nem megyünk el friss zöldséget venni a termelői piacra, vagy nem kelünk fel időben, hogy fussunk pár kilométert), akkor nagy eséllyel a következő adandó alkalommal is hajlunk majd rá, hogy elmulasszuk a szükséges teendőinket” – magyarázza István. 

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy miért olyan nehéz kitartanunk egy-egy elhatározásunk mellett, és miért vallunk olyan gyakran kudarcot, amikor új szokások kialakításáról van szó.  Az okok a gondos tervezés és tudatosság hiányában keresendők. 

A 3 fő összetevő 

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy kihagyhatunk egy fáradságos és időigényes részt – mégpedig a tervezést. „Pedig a célok nem valósulnak meg attól, hogy az ágy szélén ülve motiváltan kijelentjük, hogy holnaptól egészségesen akarunk élni, és attól sem leszünk varázsütésre a cél elérését jelző végállomásnál, hogy papírra vetjük azt” – figyelmeztet interjúalanyunk.  A köztes utat, a fontos lépéseket nem spórolhatjuk meg – akárcsak a receptek esetén, itt is vannak kihagyhatatlan alapanyagok. Lássuk, melyek ezek! 

1. Motiváció: ahogyan arról fentebb is szó esett, elengedhetetlen, hogy magunkénak érezzük az adott célt, és fontos legyen a számunkra.  

2. Képesség a kitűzött cél elérésére: itt nemcsak a kompetenciákra kell gondolnunk, hanem a körülményekre is. Például, ha az egészséges életmódot tűzzük napirendre, akkor kell, hogy legyen időnk a sportolásra és a főzésre, pénzünk az ehhez szükséges felszerelések és alapanyagok beszerzésére, valamint rendelkezzünk alapvető ismeretekkel az egészséges életmódról. Ide tartozik a tervezés is – ha tisztában vagyunk azzal, mi mindent kell megtennünk a cél érdekében, akkor tudjuk eldönteni, hogy ezeket mikor, hogyan kívánjuk és tudjuk véghezvinni. 

3. „Trigger”, vagyis a kiváltó ok: a kiváltó ok a szokáshurok elmélet egyik eleme. Ha kipipáltuk a motivációt és a tervezéssel is megvolnánk, kell valami, ami (szokássá válva) automatikus cselekvésre ösztönöz minket. Jó példa erre, ha egy adott feladatot mindig ugyan úgy vezetünk be: mondjuk minden kreativitást igénylő munka előtt lefőzzük a kedvenc kávénkat a kedvenc bögrénkbe, vagy odatesszük az ágy mellé a sportcipőnket, ha ébredés után futni szeretnénk. Így, amikor kézbe vesszük a bögrét, illetve meglátjuk a surranót, agyunkban elindul a cselekvéssor rutinja, vagyis dolgozni kezdünk, vagy sportfelszerelést húzunk és futni indulunk.

Ha a fentiekkel készen is vagyunk, még nem dőlhetünk elégedetten hátra. Érdemes ugyanis belegondolni, hogy bár évről-évre egyre több célt tűzünk ki magunk elé, van egy tényező, amely állandó – mégpedig az idő. 

(Újra)Tervezés és elengedés

Hiába tuszkolunk egyre több dolgot a napjainkba, előbb-utóbb be kell majd látnunk: ahhoz, hogy egy új cselekvés, rutin, vagy szokás beleférjen, búcsút kell intenünk valamely más tevékenységnek” – mondja István, majd folytatja: „Ezért ajánlott az évtervezéssel együtt az évösszegzést is elvégezni. Remek eszköz erre az ingyenes YearCompass, ami amellett, hogy lehetőséget ad a következő év megtervezésére, visszatekintésre, egyúttal reflektálásra is buzdít.  Gondoljuk át, milyen szokásokat vagy programokat akarunk megtartani a mögöttünk lévő évből, és azt is mérlegeljük, mikor, melyik napszakban tudunk időt szakítani ezekre a továbbiakban.”

Végezetül pedig jó, ha tudatosítjuk magunkban, hogy az évtervezés, egyszersmind a célkitűzés nem ér véget januárban, és nem egy pár órás, jegyzeteléssel eltöltött elfoglaltságot jelent. 

„Ha kitűzünk egy célt, előfordulhat, hogy az 3 hónap múlva meg fog változni – vagy azért, mert elértük, és ezért új célok kerülnek a helyére, vagy azért, mert időközben ráébredtünk, hogy az adott mérföldkő elérése nem is olyan fontos a számunkra. A célkitűzés egy folytatólagos folyamat, és csak azért, mert januárban leírtunk valamit, nem muszáj márciusban is foggal körömmel ragaszkodnunk hozzá.  Fogadjuk el, hogy a változás és a változtatás természetes velejárója a folyamatnak, és vegyük elő céljainkat újra és újra. Nézzük meg, hol tartunk, hogy közeledtünk-e felé vagy épp távolodtunk tőle, és tervezzünk, módosítsunk, cselekedjünk tovább ennek megfelelően” – tanácsolja a szakértő. 

Együtt könnyebb

Ismert a mondás, miszerint együtt minden könnyebb. Interjúalanyunk szerint nincs ez másképpen a célkitűzés esetében sem: „Jól jön, ha van egy olyan barátunk, aki képes minket elszámoltatni a napi, heti, havi céljainkkal kapcsolatban – valaki, akivel megosztjuk a terveinket, és akit tisztelünk annyira, hogy megtartsuk a neki adott szavunkat. Tekintsünk az illetőre egyfajta motivációs barátként, a leghatásosabb pedig az, ha tétje is van a fogadalmaknak. Azaz, ígérjük meg, hogy amennyiben elmulasztjuk a cél eléréséhez szükséges tennivalónkat, mondjuk fizetünk a barátunknak ötszáz forintot. Az ösztönös vágyunk, hogy elkerüljük a büntetést, segít majd leküzdenünk a motiválatlanság érzését a nehezebb napokon, és megakadályozza, hogy a fentebb is említett szokásmegszakítással keresztbe húzzuk a saját terveinket” – árulja el István.

Van egy számunkra igazán fontos célunk? Kövessük a fentieket, és fogadjuk meg a szakértői tanácsokat! Ammenyiben a munkahelyváltás elsődleges a listánkon idén, ne halogassunk, lássunk mielőbb munkához! Frissítsük az önéletrajzunkat, majd töltsük fel ide, hogy a munkáltató cégek könnyedén ránk találhassanak. Legyünk aktívak, jelentkezzünk az összes, számunkra szimpatikus álláslehetőségre, és ahhoz, hogy az elképzeléseinknek leginkább megfelelő pozíciót találjuk meg, használjuk személyre szabott beállításainkat. Maradjunk naprakészek  – kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést is!

 

 

Készítette: Profession.hu

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: munka, karrier, évtervezés, célkitűzés, kitartás

További cikkek a karrierépítésről