Magasabb volt 2011-ben a gazdaságilag aktívak, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma és aránya, mint az előző népszámláláskor. A foglalkoztatottakat és munkanélkülieket magában foglaló aktív népesség száma 4 millió 511 ezer fő volt 2011 októberében, 9,9 százalékkal nőtt 2001 óta. A gazdaságilag aktívak részaránya a népességből 45 százalék volt - áll a népszámlálásról szóló KSH-kiadványban.

A foglalkoztatottak száma 6,8, a munkanélkülieké 37 százalékkal volt több, mint tíz évvel korábban. A munkanélküliek aránya az aktív népességen belül 2011. október 1-jén 12,6 százalék volt, 2001-ben 10,1.

Budapesten dolgoznak a legtöbben

Az aktivitási arány Budapesten 50, Komárom-Esztergom megyében 48, míg Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyaránt csak 41 százalék volt. A régiók közül kiemelkedik Közép-Magyarország magas aktivitási rátája (49 százalék), a skála másik végén Észak-Magyarország és Észak Alföld áll, 6 százalékponttal lemaradva.

A foglalkoztatottak közül 2,4 millió főnek (mintegy 61 százaléknak) a lakóhelyén van a munkahelye, 30 százalék azonban naponta más településre jár dolgozni. 7 százalékuk pedig változó településen dolgozik, azaz szintén eljár a lakóhelyéről. Közel 57 ezer fő, a foglalkoztatottak 1,4 százaléka pedig egy évnél rövidebb ideje külföldön dolgozik.

A mobilitás 2001 óta tovább nőtt: 1990-ben még a foglalkoztatottak háromnegyede, 2001-ben már csak közel 70 százaléka, 2011-ben pedig alig több mint 60 százaléka talált a lakóhelyén munkalehetőséget. Az ingázás a fiatalok között hagyományosan nagyobb arányú, de még az 50-59 éveseknek is több mint 30 százaléka naponta eljár a lakóhelyéről.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A külföldön dolgozók - az ingázókénál nagyságrendileg kisebb - csoportjának nagy része, 68 százaléka 40 év alatti. Az alap- és középfokú - ezen belül is az érettségi nélküli szakmai - végzettséget szerzettekre jellemző leginkább. A diplomások kisebb arányban kényszerülnek lakóhelyüktől távol munkát vállalni.

Emelkedett a nyugdíjkorhatár

A gazdaságilag aktív népesség kormegoszlása is jelentősen módosult: kevesebb 30 év alatti fiatal dolgozik, ám nőtt a 30-44 és az 50-54 éves foglalkoztatottak száma. Az 55 éven felülieké pedig több mint két és félszerese a 2001. évinek. 2011-ben az 55-59 éves korosztályból 107 ezerrel több férfi és 171 ezerrel több nő volt jelen a munkaerőpiacon, mint tíz évvel korábban.

Az aktív népesség növekedésének hátterében a korösszetétel változása áll. Kevesebb a gyermek, az idősebbek közül pedig egyre többen dolgoznak - ez utóbbinak az oka a nyugdíjkorhatár emelkedése, a korhatár előtti és a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, megszüntetése. Így tehát a 2001. évivel szemben még a munkaerőpiacon van az 55-59 éves nők és a 60. évüket éppen betöltött férfiak jó része. Ez a nagy létszámú, az 1950-es évek első felében született korcsoport jelentősen hozzájárult az aktív népesség számának emelkedéséhez.

A 30 év alatti, jóval kisebb létszámú korosztályban folytatódott az 1990-es években már jól látható tendencia: a tanulási idő kitolódásával a korábbinál jóval kisebb részük és később jelenik meg a munkaerőpiacon.

Kevesebben vannak gyesen, gyeden

Jelentősen, több mint 10 százalékkal csökkent 10 év alatt az inaktív keresők, azaz a nyugdíjasok és a gyermekellátási támogatásokat igénybe vevők, valamint az eltartott népesség aránya. 2011. október 1-jén a számuk 2 millió 950 ezer fő volt, arányuk a népességből 30 százalék.

A nyugdíjasok körében - akik e népességcsoport nagyobb részét adják - az élettartam emelkedésével létszámnövekedés következett be, ugyanakkor a nyugdíjkorhatár és az aktív időszak kitolódása csökkentette számukat, így összességében kevesebben vannak, mint tíz éve. A gyermekellátási támogatásban részesülők száma a folyamatosan csökkenő születésszámmal párhuzamosan jelentősen visszaesett.

Az inaktív keresők aránya összefüggésben az idős korosztály nagyobb arányú jelenlétével Békés, Nógrád és Tolna megyében a legmagasabb (meghaladja a lakosság 33 százalékát), ugyanakkor Pest megyében a legalacsonyabb (27 százalék alatti).

Az eltartottaké 2011-ben 25 százalék volt, kevesebben voltak, mint tíz éve. Az eltartottak 59 százalékát a gyermekkorúak, további közel 33 százalékot pedig a 15-24 évesek tették ki. A 20-29 éveseknek a negyede volt eltartott, arányuk 6 százalékponttal emelkedett 2001 óta.

Az idősebb korosztályokban az eltartottak rétege - a nyugdíjjogosultság, a nyugdíjszerű ellátások általánossá válásával - szinte eltűnt. Közülük 2001-ben mindössze 1-2 százalék nem tanult, ez 10 év alatt csaknem minden korosztályban tovább csökkent a számuk.

Készítette: Durbák Ildikó