Ennyi pénzt veszít egy munkanélküli

Közgazdászok gyakran hangsúlyozzák, hogy a válság egyik legsúlyosabb következménye a hosszú távú munkanélküliség emelkedése, vagyis amikor egyre többen ragadnak bent tartósan a munkanélküliség csapdájában. A hosszú távú munkanélküliség egy csapda, amiből az idő előre haladtával egyre nehezebb kitörni - írja a Pénzügyi Szemle blog.

Egy korábbi kutatás szerint egy állástalannak annál nehezebb elhelyezkednie, minél régebb óta munkanélküli. Egy állásinterjú során ugyanis a hosszú távú munkanélküliek úgynevezett visszahívási rátája - vagyis annak az esélye, hogy a munkáltató behívja őket - töredékére zuhan.

Johannes F. Schmieder, Till M. von Wachter és Stefan Bender közgazdászok a német piacon végzett kutatása azt is kimutatta, hogy a munkanélküliek idővel egyre alacsonyabb fizetésre számíthatnak, vagyis minden munkanélküliségben töltött hónap csökkenti a munkaerejük értékét.

A kutatók ezt a jelenséget számszerűsítették is: minden munkanélküliséggel töltött hónap átlagosan 0,8 százalékkal csökkenti az állástalanságot követő első fizetés várható összegét. Vagyis minél több időt tölt valaki munkanélküliként, annál kisebb fizetésre számíthat akkor, amikor végre ismét sikerül elhelyezkednie.

A hosszú távú munkanélküliség tehát két fronton is pusztító hatású: egyrészt hónapról hónapra csökken az elhelyezkedés esélye, másrészt ugyancsak apad a várható fizetés összege is.

Nem csoda, hogy a szakemberek többsége szerint az államnak komolyan be kell segítenie a hosszú távú munkanélküliség problémájának rendezésébe. Nemcsak azért, hogy az egyéneken segítsen, hanem azért is, mert a tartós állástalanság a teljes gazdaságra negatívan hat.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munkanélküliség, álláskeresés, jövedelem