Csak az tanulhat, akinek pénze van

A pótfelvételi során azok is bejuthatnak a szeptemberben induló képzésekre, akiket egyetlen képzésre sem vettek fel az idén, de azok is beadhatják a lapjukat, akik most nem is jelentkeztek. Csak egy helyre lehet felvételizni, a határidő: 2012. augusztus 10.

Több mint 400 szakirányra lehet jelentkezni a különböző felsőoktatási intézmények költségtérítéses helyeire - olvashatjuk a Felvi.hu-n.

Azokon az önköltséges képzéseken, amelyeket már az idei általános felsőoktatási felvételi eljárásban is meghirdettek, a pótfelvételi ponthatár nem lehet alacsonyabb a július 24-én meghatározott ponthatárnál. Ha az adott képzés eddig nem indult önköltséges formában, a ponthatár akkor sem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimumnál, azaz alapképzési szakoknál, egységes, osztatlan képzéseknél 240, felsőfokú szakképzésnél 140 pontnál.

70 ezertől egymillióig

A felsőfokú szakképzések között találhatjuk a legolcsóbb szakokat: már szemeszterenkénti 70 ezer forintért gyógynövény- és fűszernövény-termesztővé, -feldolgozóvá válhatunk, de ennyiért tanulhatjuk ki az ökológiai gazdálkodás fortélyait is a Nyugat-magyarországi Egyetemen. Húszezerrel többe kerül a Debreceni Egyetem ifjúságsegítő felsőfokú szakképzése. Egyébként a legtöbb felsőfokú szakképzés tandíja 100 ezertől 150 ezer forintig terjed - derül ki a pótfelvételi meghirdetések listájából.

A legdrágább az idén is az orvosképzés. A Debreceni Egyetemen, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemen az általános orvos szak 950 ezer forintba kerül. Még ennél is magasabb a tandíj a Semmelweis Egyetemen (1,02 millió forint). Az országban csak két intézményben - Pécsett és Szegeden - indul fogorvosképzés: 1,05 millió, illetve 950 ezer forintos tandíjjal.

Kiugróan magas összegek is vannak

Az alapszakok félévenkénti díja általában 100 ezer és 200 ezer forint között mozog, de vannak ennél drágább képzések is. Például a Budapesti Corvinus Egyetemen mind a HR, mind az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki alapszak önköltsége 225 ezer forint egy szemeszterre.

A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF) a kameraman képzés 400 ezerbe, a Pécsi Tudományegyetemen a grafikusművész szak 600 ezer forintba kerül. A Magyar Táncművészeti Főiskolán a "táncművész angol nyelven" egységes, osztatlan képzés 750 ezer forint.

A Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF) az angol vagy francia nyelvű nemzetközi gazdálkodás alapszak ára 350 ezer forint. Ennél jóval többet kérnek el az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskolán az üzleti gazdálkodás és menedzsmentre jelentkezőktől: 730 ezer forintba kerül egy félév.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Műegyetem) műszaki karai közül egyetlen egy sem hirdetett meg pótfelvételin alapszakokat, kizárólag gazdasági képzéseket kínál az intézmény. Ezek tandíja 250-300 ezer forint között mozog.

A jogi diploma "ára"

A pénzügy-számvitel alapszak önköltsége a BGF budapesti tagozatán 216 ezer, a zalaegerszegi oktatási helyszínen viszont 150 ezer forint. Ha a fővárosban angolul szeretnénk tanulni ezt a szakot, akkor viszont már 350 ezer forintot kell fizetnünk egy félévért.

A jogi képzés "ára" az ország legtöbb intézményében 150 ezer és 185 ezer között, a legdrágább a Károli Gáspár Református Egyetemen (nappalin 215 ezer, levelezőn 210 ezer forint). Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen nappali képzést nem hirdettek meg, levelezőn pedig 190 ezer forint egy félév. (Ám ne felejtsük el, hogy a jogi képzés 10 féléves, nem pedig 6 vagy 6+1, mint az alapszakok.)

Beszámítják a szakképzést

Ha valaki úgy dönt, hogy inkább a realtíve olcsó felsőfokú szakképzések közül választ, vagy elvégez egy OKJ-s tanfolyamot, és később felvételizik egyetemre vagy főiskolára, akkor plusz pontokat is kaphat a megszerzett szakmáért (kizárólag akkor, ha a két szakterület fedi egymást).

Az OKJ-s végzettséget nyújtó képzéseken kevesebb a tandíj, így érezhetően nőtt a kereslet, és további növekedés várható a pótfelvételi időszakban is - mondta Vass László, a BKF rektora, a Magyar Rektori Konferencia tagja.

A szakképzés legfőbb előnye, hogy rövid idő alatt (2 év) piacképes szakmai tudást ad. "Az elmúlt évek tapasztalati alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy általában azok keresik az felsőfokú szakképzéseket, akiknek anyagi forrásaik szűkösebbek. Ezeken a képzéseken is megszerezhető az a tudás, amellyel szakmailag értékes munka végezhető" - tájékoztat Vass László.

A munkaerőpiacon bizonyos pozíciókhoz nem elég a szakképzettség, diplomás pozíciók betöltésére például általában nem alkalmas. Az alapképzés magasabb szintű tudást ad, nagyobb szakértelmet igénylő pozíciók tölthetők be vele. Ha valaki jobban fizető állásra, nagyobb karrierre, előmenetelre, közép- vagy felső vezetői pozícióra vágyik, akkor érdemesebb az alapképzést választania még akkor is, ha rövidtávon időben és pénzben is többe kerül, mint az szakképzés - tanácsolta a rektor.