Erőteljesen nőtt a munkanélküli fiatalok aránya, azok is többen vannak, akik már nem járnak iskolába, de még állásuk sincs. A dolgozó fiataloknak hosszabb ideig kellett munkát keresniük, mint 2008-ban.

Betanított munkás, érettségivel

A fiatalok közel ötöde nem dolgozik és nem is tanul: ez az arány 2008-ban 16 százalék volt. A 2012-es kutatás idején a tíz százalékuk mondta magát munkanélkülinek, 2008-ban viszont még csak 7 százalékuk. 15 százalékuk mondta azt, hogy éppen munkát keres, és az anyasági ellátáson lévők 7 százaléka is így nyilatkozott - írja a Népszabadság.

"A 2008 végén kiteljesedő gazdasági válságfolyamatok jelentősen rontották a magyar fiatalok elhelyezkedési, és ezzel önálló életkezdési esélyeit" - írja Gazsó Tibor a szociológus a Magyar Ifjúság 2012 tanulmánykötetben.

A diploma nagyobb védelmet ad

2008-ban csak a képzéseket befejező fiatalok 3 százalékának nem sikerült elhelyezkednie, 2012-ben ez az arány már 19 százalék. Beszédes adat, hogy a tanulmányaikat befejezett fiatalok 43 százaléka volt már élete során valamikor munkanélküli, annak hossza pedig átlagosan 9 és fél hónap volt.

A diploma sem nyújt feltétlen védelmet: a felsőfokú végzettségű fiatalok 30 százaléka megtapasztalta már az állástalanságot. Ugyanakkor még mindig a nyolc általánost végzetteket fenyegeti a leginkább (61 százalék) a munkanélküliség veszélye.

A dolgozó fiatalok átlagosan hat hónap alatt tudtak elhelyezkedni. Továbbra is diplomával lehet a leggyorsabban munkához jutni, de az álláskeresés időszaka a felsőfokú oklevelet szerzettek körében is hosszabb lett: a 2008-as 3,5 hónapról csaknem 5 hónapra nőtt. A csak nyolc általánost végzetteknek viszont több mint egy évig is eltart, mire munkát találnak.

A dolgozó fiatalok több mint 90 százaléka alkalmazottként dolgozik, de jelentősen - 18 százalékponttal - csökkent azoknak az aránya, akiket határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatnak. 10 százalékponttal nőtt a határozott idejű szerződéssel, és 8 százalékponttal az eseti megbízással dolgozók aránya. Gazsó Tibor szerint ez azt jelzi, hogy a "bebetonozó" állásoknak vége, és a munkaadók minimálisra csökkentenék a végkielégítést. A fiatalok 26 százaléka ráadásul részben vagy egészben zsebbe kapja fizetését.

   Betanított munkás, érettségivel   

Hátránnyal indulnak a versenyben a fiatalok

Érdekesség, hogy a diplomások 68 százaléka vezető vagy diplomához kötött szellemi munkakörben dolgozik, ám 23 százalékuk viszont diplomához nem kötött szellemi munkát végez, kevesebb mint 10 százalékuk pedig fizikai jellegű munkakörben talált csak munkát.

A gimnáziumban érettségizettek fele szellemi munkakörben dolgozik, másik fele viszont szakmunkásként vagy betanított munkásként fizikai munkát végez. A szakiskolát végzettek több mint kétharmada szakmunkás állást talált, a negyedüket azonban betanított- vagy segédmunkásként foglalkoztatják.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Gazsó Tibor tanulmányában mindezt úgy összegzi: a kutatási adatok egyértelműen kirajzolják, hogy a fiatalok helyzete halmozottan hátrányos. A munkahelyüket az átlagosnál gyakrabban elveszítik, az átlagosnál hosszabb ideig tart és nehezebb az elhelyezkedés.

"A 2012-es adatok ellentmondanak annak a megalapozatlan vélekedésnek, amely szerint a fiatalok jelentős része túlképzett, és az állam fölöslegesen rendel forrásokat az oktatásképzés rendszeréhez" - fogalmaz a szociológus. Szerinte a problémát éppen az alulképzettség túl magas aránya jelenti.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: fiatal, pályakezdő, képzés, munkanélküliség, álláskeresés