Egy világosan leírt felmondási indoknak valósnak, tényszerűen fennállónak kell lennie - hívja fel a figyelmet dr. Kártyás Gábor munkajogász a blogjában. Az alábbi történet egy nagy munkáltatói szervezetben okozott problémát. A cég külföldi anyavállalata általános költségcsökkentést rendelt el, ennek keretében jelentősen megkurtította a bérköltségeket is, ami csoportos létszámcsökkentéshez vezetett.

Létszámhiány volt, miközben leépítettek

Hosszú hetek előkészítő munkája során határozták meg az egyes szervezeti egységektől elküldendő munkavállalói létszámot, amelyet egyeztettek az érdekképviseleti szervekkel is. Az érintett munkavállalók kiértesítése után - tiszteletben tartva a 30 napos törvényi határidőt - következett a felmondások átadása.

Ezzel párhuzamosan az egyik szervezeti egységben hónapok óta krónikus létszámhiánnyal küzdenek. A túlterhelt kollégák panaszainak elhárításában már rutinos vezető azonban új kihívással szembesül: egy frissen hatályba lépett jogszabály minden műszakban egy bizonyos minimális létszám biztosítására kötelezi, aminek a jelenlegi csapattal semmiképpen nem tud megfelelni. Erre hivatkozással elindítja létszámbővítés iránti igényét a hivatalos úton, felfelé az illetékes igazgatójáig.

Fejet hajtva a jogi követelményeknek, az igazgató jóváhagyó döntését napokon belül visszaküldi, engedélyezve három újonc felvételét. A vezető öröme csak pár nappal később lesz oda, amikor elérkezik hozzá a csoportos létszámcsökkentés végrehajtásától szóló tájékoztatás, amely öt kollégája elbocsátásáról értesített. Így esett, hogy az elküldött öt munkavállaló utolsó munkaköri feladata az új három belépő betanítása lett.

Hogy következhet be ilyen abszurd helyzet?

Ez volt az érintett vezető első kérdése is. Rövid utánajárással kiderült, hogy a nagy munkáltatói szervezet HR folyamatainak úttalan útjain a létszámcsökkentést elrendelő és a bővítésről határozó papírok soha nem kerültek egy kézbe.

Ha volt is olyan személy, aki mindkét döntésben közreműködött, alighanem az örökbecsű "részemről rendben" választ adta a részéről kevésbé fontos intézkedésre. Aki dolgozott már valaha nagy szervezetben, tudja, hogy a hasonló esetek a legjobb szándék mellett is előfordulnak.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Természetesen ilyen körülmények mellett az adott osztályról létszámcsökkentésre hivatkozva elküldött munkavállalók felmondásának indokolása nem valós. Nehezen lehetne védeni a bíróságon, hogy leépítés miatt tényleg feleslegessé vált a munkájuk, amikor felmondási idejük alatt még módjuk volt találkozni a korábbi feladataikkal egyező munkakörbe felvett új munkatársakkal.

A történetben a munkáltató számára az időzítés volt igazán tragikus: a felmondásokat ugyanis akkor már közölték, amikor az új munkavállalókkal aláírták a munkaszerződést. A felmondást viszont közlés után már csak a munkavállaló beleegyezésével lehetne visszavonni, aki - egy nyert munkaügyi per tudatában - ehhez "önzetlenül" aligha fog hozzájárulni.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: elbocsátás, felmondás, csoportos létszámleépítés, toborzás, munkajog, munkaügyi bíróság