A válság átírta a munkajogot
Önnek ajánljuk!
A cégek többféle technikát alkalmaznak a válság kezelésére, ám ezeknél figyelembe kell venniük a törvényeket. A munka törvénykönyvét már évek óta toldozgatják, most a munkaidőkeretre, a pihenőidőre és a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabály módosult.
A munkaidőkeret korábbi jogszabálya arra épül, hogy a munkavállalót védje. Ez a túlmunka miatt volt így, a munkáltatók kezét kötötte meg, hogy ne legyen lehetőségük "kizsákmányolni" a dolgozókat. A törvény ennek az ellenkezőjéről kissé ködösen rendelkezett, ugyanis amikor készült a szöveg, még nem volt válságban a gazdaság - mondta Kiss György, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője egy munkajogi konferencián.
A napi munkaidőtartam alapulvételével eddig legfeljebb három hónapos vagy 12 hetes keretben határozhatta meg szabadon a munkáltató, hogy mennyit kell dolgoznia az alkalmazottaknak. Az új szabályozással viszont kaptak még egy hónapot vagy plusz négy hetet. Eddig a készenlétet követően 11 óra pihenőidő járt, ettől csak a kollektív szerződés térhetett el. Az új szabályok szerint amennyiben a készenlét alatt nem kellett dolgoznia, a munkavállalót nem illeti meg pihenőidő.
A túlóráztatás pedig nehezebbé vált: rendkívüli munkavégzés esetén a korábbi szabályok szerint a munkáltató egyes dolgozók számára - megállapodás alapján - az éves kétszáz órán felül további legfeljebb száz, összesen tehát legfeljebb háromszáz óra időtartamú rendkívüli munkavégzést rendelhetett el. Ezt a megállapodást korábban csak olyan alkalmazottal köthették meg, aki mellé már keresték a váltótársat, azaz a munkaerőigényt beadták a munkaügyi központhoz, ám valamiért nem sikerült megfelelő szakembert találni. Akkor is jogos volt a túlmunka, ha a beosztás olyan magas szintű vagy kivételes ismereteket, gyakorlatot igényelt, amely a munkáltató működéséhez feltétlenül szükséges volt. Június 1-jétől azonban elég, ha az első feltétel teljesül - olvashatjuk a PricewaterhouseCoopers jogi hírlevelében.
Nyáron előnyös
A vállalatok az éves tervekben általában rögzítik, hogy a dolgozók mikor mennek szabadságra, a munka folytonosságát ugyanis veszélyeztetheti, ha az összes dolgozó ugyanakkor tölti a pihenését. A szabadság alatti helyettesítések megszervezése és a feladatok szétosztása - azaz a munkaszervezés - a munkaadó feladata. A munka törvénykönyve leírja: írásban kell közölni a dolgozókkal a helyettesítés tényét és a szabadságok alatti átszervezéseket.
A munkaidő beosztását a vállalatok legszívesebben úgy oldanák meg, hogy egy adott év munkaóráit nem arányosan osztanák el. Tehát amikor nincs megrendelés - például nyáron -, akkor rövidebb, mondjuk 35 órás, amikor viszont több a munka, akkor akár 60 órás is lehetne a munkahét. Egy egész évre azonban még most, a törvény változása után sem számolhatnak előre, és az Európai Unió is csak fél évre leosztva engedélyezi ezt - mondta Kiss György.
Kihúz a válságból?
Válságban a munkáltatók rugalmassága munkahelyeket tarthat meg - olvashatjuk a brit People Management magazint szemléző Humán Rent Press hírlevélben. Tom Keeney a BT Csoport HR-igazgatója elmondta, hogy ők évi kiterjedésben vezették be a munkaidőkeret átrendezését, ezáltal lehetővé vált, hogy az alkalmazottak egy nap akár több órát is dolgozzanak, amit aztán - például az iskolai szünidők alatt - később kivehettek. "Sok olyan ember van, aki sajnos nem veheti igénybe ezt a foglalkoztatási formát. Például a call centeresek nagyon érdeklődnek iránta, ám ezen a csapaton egész évben nagy a nyomás, így esetükben a részmunkaidő nem lehetséges" - tette hozzá.
A Grant Thornton Könyvelőirodánál is lehetőség van így dolgozni. A cég képviselője, Samantha Weston szerint ennek az az előnye, hogy az előre eltervezett hiányzás esetén a cég képes arra, hogy a dolgozók előre dolgozzanak. "Az olyan ágazatokban, ahol szezonális ciklusokban van munka, mint például a pénzügyi szolgáltatásoknál, a hosszú nyári vakációk nem okoznak problémát" - mondta.
Fotó: profimedia.hu
