A munkahelyi előadások 4 tipikus hibája
A munkatársak előtt tartott prezentáció legtöbbször egyszerű hibákon bukik meg.
Önnek ajánljuk!
Vállalati prezentációra készülve első lépéseként az előadónak meg kell fogalmaznia, hogy mi lesz az előadás legfontosabb üzenete, illetve hogy mi a valódi célja. A gyakorlatban ezt nagyon kevés munkatárs teszi meg, ezért van az, hogy gyakran nem lehet tudni, hogy tulajdonképpen miről is szól az előadás.
A négy leggyakoribb hiba
1. Átgondolatlan felkészülés
Az egyik legtipikusabb hiba, hogy az előadók többsége már a felkészülés első szakaszában Power Point-os diákkal dolgozik.
Györffy Kinga retorikai tanácsadó szerint ez többek között azért sem javasolt, mert a diák megszabnak egy irányt és behatárolják a gondolkodást. A szakember szerint az előadó előbb tervezze meg az előadást és a már kész szerkezethez rendeljen hozzá diákat.
2. A kontextus hiánya
A céges előadások nagy része puszta "adatolás", vagyis szakszerűnek feltüntetett tényközlés anélkül, hogy a hallgatóságban gondolatokat és érzelmeket ébresztene. Általában a számok és statisztikák önmagukban semmit nem mondanak a hallgatóságnak, az előadás során életre kell azokat kelteni.
Györffy Kinga szerint ennek egyik módja a kontextusba helyezés, vagyis a hallgatóságnak köze legyen az elhangzottakhoz, tapasztalata legyen róla és érzelmileg viszonyulni tudjon hozzá. A hallgatóságnak nem a számra, hanem a viszonylatra kell emlékeznie – hívja fel a figyelmet a szakértő.
3. Rossz „színesítő” történet
Az is gyakran előfordul, hogy az előadó használ ugyan "színesítő" elemeket, de azok puszta díszítmények, amelyek a lényeghez nem viszik közelebb a hallgatóságot, sőt, eltávolítják, amennyiben a hallgatóság később csak ezekre emlékszik. Az üzenetet egy-egy jó történettel, példával, hasonlattal lehet emlékezetessé tenni.
A retorikai tanácsadó szerint ugyanakkor az előadónak számolnia kell azzal, hogy a jó történet önmagában kevés. Meg kell tanulni, hogy a jó történetet hogyan lehet jól elmesélni fordulópontokkal és a feszültség fenntartásával. A legfontosabb üzenetet érdemes ismétlésekkel, illetve taktikai szünetekkel kiemelni, hangsúlyozni.
4. A kapcsolat hiánya a hallgatósággal
A céges prezentációkból gyakran hiányoznak a közönséggel kapcsolatot teremtő tartalmi elemek, illetve gesztusok is. Érdemes a Power Point-os diák helyett az előadás során is inkább a hallgatóságra koncentrálni.

A jó befejezés
Györffy Kinga szerint a vezetők jelentős része nincs tisztában a prezentáció megtartásának alapszabályaival, ugyanakkor egyre több emberben születik meg az igény, hogy ezen változtasson.
Egy-egy nyilvános beszéd hatékonyságához rendkívül fontos, hogy ne a Power Point-os diákra zsúfoljunk fel mindent, hanem a részletekről osszunk ki egy összefoglalót, „hand-out-ot” az előadás végén.
Fontos, hogy ezt ne a prezentáció elején, illetve közben tegyük, a kivonatok ugyanis elterelhetik a hallgatóság figyelmét. A legjobb, ha már az előadás kezdetekor, vagy közben megígérjük az írásos összefoglalót, így megnyugtatjuk azokat, akik részletekre vágynak.
Beszéd, testtartás
A prezentáció tartalmi elemein kívül nagyon fontos, hogy a hallgatóság jól halljon minden egyes elhangzott szót. Beszéljünk határozott, erőteljes, markáns hangon, szavaink legyenek artikuláltak és jól érthetőek. Figyeljünk rá, hogy a hangszín ne legyen monoton, sok előadó zavarában egy hangon beszél és elfelejt hangsúlyozni.
Fontos, hogy előadás közben mindig a tömeg felé forduljunk, akár a színészek a színházban. Ezt az alapszabályt akkor is meg kell próbálni betartani, ha az ember a háta mögött lévő krétás táblán, diavetített ábrákon, flipchart táblán mutat dolgokat.
Ne legyünk izgágák és indokolatlanul mozgékonyak, a fel-alá sétálás a zavar, a megilletődöttség jele. Érdemes akkor változtatni helyet, amikor egy gondolati egység lezárul az előadásunkban, vagy amikor valamit ki akarunk hangsúlyozni. A helyváltoztatás, csakúgy, mint a kivetített képek, egy újabb ingert jelentenek a hallgatóság számára, amely meghosszabbítja figyelmüket.