Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A legtöbb munkavállalónak (a válaszadók 52 százalékának) a rosszul vagy veszélyesen vezető autósok jelentik a legnagyobb gondot a munkahely felé vezető úton – olvashatjuk a rugalmas munkahelyi megoldásokat kínáló Regus vállalat globális felmérésében. A tömegközlekedésben előforduló késések és fennakadások az emberek 40 százalékának életét nehezítik meg, miközben a harmaduk panaszkodott a többi autós agresszív viselkedésére.

Sokakat zavar a légszennyezettség és a járművek (például a buszok) túlfűtése, a felmérésben résztvevők ötödét az stresszeli, ha az utastársaik hangosan beszélgetnek a mobiltelefonjukon. Ritkábban fordul elő, de szintén problémát jelenthet, ha a közlekedési társaságok nem informálják időben az utasokat a forgalomban bekövetkezett változásokról, késéről vagy járatkimaradásról – ezt a válaszadók 18 százaléka jelölte meg. Az emberek 15 százalékát frusztrálja utastársaik udvariatlan vagy esetenként sértő viselkedése.

„A felmérésben szereplő helyzetek mindannyiunk számára ismerősek. Az agresszív fellépés és a kockázatos vezetési stílus nemcsak kellemetlenséget, hanem valódi veszélyforrást is jelent a sofőrök és a gyalogosok számára egyaránt. Ha munkába menet váratlanul dugóba kerülünk, vagy fél órát állunk a megállóban egy kimaradó buszra várva, máris esélytelen, hogy nyugodtan lássunk munkához. A mobiltelefon hangos használata is állandó probléma: a telefonálók nem is veszik észre, vagy csak egyszerűen nem törődnek azzal, hogy már kora reggel elrontják a velük utazók napját. Az utasok egymással való udvariatlan viselkedése is könnyen el tudja venni a kedvünket a munkától” – értékelte a felmérés eredményét Mark Dixon, a Regus vezérigazgatója.

Aki képzett, jobban kezeli

Néhány éve a brémai egyetem és egy betegbiztosító felmérést végzett kilencezer 14-25 év közti fiatal bevonásával. Az iskolások harmada valamilyen allergiától szenvedett, minden második túlterheltnek érezte magát, stresszre, fáradtságra panaszkodott. Minden negyedik fiatalnak konkrét pszichoszomatikus gondjai is voltak. Kiderült, hogy mindez szoros kapcsolatot mutat a megkérdezettek képzettségi színvonalával. Ugyanis minél magasabb iskolázottságú volt valaki, annál valószínűbben tudta úgy kezelni a problémáit, hogy azok ne vezessenek az egészsége károsodásához. A kevésbé képzett személyek kevesebb stresszes napról számoltak be, mint a tanultabbak, a stressz rájuk mégis komolyabban hatott, és erősebb hatással volt az egészségükre – derült ki dr. Joseph G. Grzywacz kutatásaiból.

 A munkába járás is stresszt okozhat 

A felmérésben 1030 felnőttet kérdeztek 8 napon át, mi történt velük aznap. A stresszhatásokon belül megkülönböztettek krónikus és akut stresszt, mindennapos hatások és olyan súlyos kríziseket, mint egy szeretett személy elvesztése. Arra a következtetésre jutottak, hogy a napi stresszorok nem véletlenszerűen jelennek meg, a szociális környezet erősen meghatározza őket.

A másik megállapítás arra vonatkozott, hogy hiába számolnak be a kvalifikáltabb személyek több stresszről, ez mégis kevésbé hat rájuk, mert jobban tudják kezelni.

Aki nem stresszes, jobban teljesít

A stresszt közvetlenül kiváltó ok mindenkinél más és más lehet. A leggyakoribb mégis ezek között a túlterheltség, a megbecsülés, elismerés hiánya, a határidők szorítása, a tevékenységi terület jellege, az elégedetlenség, illetve a túlzott felelősség vagy rossz munkahelyi légkör. A különböző emberek különbözőképpen tekintenek ugyanarra a stresszorra. Egy tanultabb, szellemi munkát végző emberre például egyáltalán nincs hatással egy esős nap, míg egy fizikai munkás számára jelentheti azt is, hogy aznap nem tud dolgozni, nem keres pénzt, így ez meglehetősen nagy stresszhatás számára.

Egy munkahelyi egészségfejlesztési terv célja, hogy egészségesebb, kiegyensúlyozottabb emberek dolgozzanak egy empatikus légkörű, korszerű munkahelyen. A megfelelő fizikai állapot, mentális és lelki kiegyensúlyozottság eredményeként már rövidtávon elkerülhető a tartós stressz, így csökkenhet a pszichoszomatikus megbetegedések száma – hívta fel a figyelmet dr. Budavölgyi Attila, az Oxygen Medical foglalkozás-egészségügyi szakorvosa.

Ha például a dolgozók érzik, hogy a vezetőség is erőfeszítéseket tesz a jó közérzet biztosításáért, a személyes elköteleződésük is megnő a cég felé, és még inkább a közösség részének érzik magukat. Ez pedig hatékonyabb munkavégzést eredményez. Barrie S. Greiff amerikai pszichológus szerint „az emberek nem a túl sok munkától halnak meg. Azonban, ha munkájukat nem ismerik el, a visszajelzés hiányában keletkezett stressz akár ölni is tud.”