Az elmúlt közel két évtizedben az egy foglalkoztatottra eső egész napos munkaidő-kiesés, ellentétes irányú folyamatok eredőjeként, de összességében folyamatosan csökkent - derült ki a KSH összeállításából, amelyet a Napi Gazdaság ismertetett.

A vizsgált munkavállalói körbe tartozók 2011-ben fele annyi napot sem hiányoztak betegség miatt, mint a 90-es évek elején, így tavalyelőtt az átlag alig haladta meg az évi 8 napot, aminek szűk felét tette ki a betegszabadság. A változás a KSH szerint vélhetően a kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzet fegyelmező erejének köszönhető. Az engedélyezett, de nem fizetett, illetve az egyéb fizetett egész napos távollét egyébként sem túl jelentős időtartama közel megfeleződött 1992 óta (3,6 napról 2,1 napra csökkent), de visszaszorulóban van a munkarenden kívüli munkavégzés is.

A fiatalok úgy szabadság, mint betegség miatt kevesebb időt töltenek munkahelyüktől távol, a gyermekek utáni pótszabadság, illetve ápolásuk címén igénybe vett betegállomány jellemzően a nőknél jelenik meg. A fizikai munkát végzők többet hiányoznak, a költségvetési intézményeknél dolgozók pedig hosszabb szabadságra jogosultak, mint azok, akiknél a szabadság-megállapítás a Munka törvénykönyve alapján történik.

Az említett közel 220, munkával töltött nap úgy jön ki, hogy a legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél dolgozó mintegy 2,7 millió munkavállaló átlagosan 36,1 munkanapot hiányzott, míg 1 napot töltött munkával a pihenő, illetve ünnepnapon. Az előző, 2005. évi felvételhez képest az egy főre jutó munkanap-kiesés 3,1 nappal csökkent.

A kisebb cégeknél dolgoznak többet

A versenyszféra kisméretű (5-49 fős) vállalkozásainál alkalmazásban állók közel 6 nappal dolgoztak többet, mint az 50 fős és nagyobb vállalkozások (illetve 7,7 nappal, mint a költségvetési intézmények) dolgozói. Az eltérés közel kétharmada a betegség miatti hiányzásra jutott, de a kisvállalkozások dolgozói szabadságon is mintegy 1,5 nappal rövidebb időt töltöttek el.

Tanulmányi szabadság, illetve engedély nélküli távollét előfordulása a kerekítési határ alatt maradt, míg a többi hiányzási ok miatti munkanap-kiesés jóval elmaradt a versenyszféra átlagától. E körben a 2005. évihez képest a szabadságon eltöltött napok száma valamivel több mint 1 nappal nőtt, a betegség miatti munkaidő-kiesés viszont 6,2 napról 4,5 napra mérséklődött.

A fizikai dolgozók többet vannak betegszabadságon

A fizikai dolgozók közel 3 nappal rövidebb időt töltöttek szabadságon 2011-ben, mint a szellemi munkakörben dolgozók. Ez részben az életkori összetételre, részben pedig arra vezethető vissza a KSH szerint, hogy a szabadságon eltölthető idő tekintetében kedvezményezett közszféra dolgozóinak többsége szellemi munkát végez.

A betegség miatti munkaidő-kiesés mind a fizikai, mind a szellemi dolgozók csoportjában csökkent, ezen belül a fizikaiaknál egy kicsit nagyobb mértékben, mint a szellemieknél. 2011-ben a szellemi foglalkozásúak betegség miatt átlagosan 5,9 napot hiányoztak, ami 1,7 nappal maradt el a fizikai állománycsoportba tartozókra jellemző értéktől.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Nem meglepő, hogy szabadság címén a leghosszabb időt, 2011-ben átlagosan 36,1 napot az oktatásban dolgozók töltötték távol a munkájuktól, melyet 30,2 nappal a villamosenergia-ipar követett.

Az elbocsátottak helyett is dolgozni kell

Betegség miatt leghosszabb ideig a textiliparban, a járműgyártásban és a villamosberendezés-gyártásban dolgozók hiányoztak (9,3, 9,5, illetve 9,8 napot), ugyanakkor a munkarenden kívüli munkavégzés szintén a járműgyártás alágazatban volt a legnagyobb arányú (3,5 nap/fő). Nemzetgazdasági ág, illetve alágazat szintjén így a ténylegesen teljesített munkanapok száma 209 nap (oktatás), 224,3 nap (művészet, szórakoztatás, szabadidő) között szóródott.

2005-ben a versenyszférában még 219 ledolgozott nap jutott egy munkavállalóra, 2011-ben viszont ennél közel egy nappal (1,4 nap) hosszabb idő, miközben a munkarend szerinti munkanapok száma ugyanannyi maradt.

Ez annyit jelent, hogy ugyanaz a munkamennyiség teljesítése egyedül a munkaidőalap növekedése miatt elvileg több mint 10 ezer fővel kisebb létszámot igényelt 2011-ben, mint 2005-ben, illetve ilyen nagyságú létszámvesztésre szolgál magyarázatul.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: felmondás, elbocsátás, szabadság, táppénz, munkahelyi stressz