Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Ki köthet munkavállalóként munkaszerződést?

Főszabályként munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. Az általános szabály alól kivételt képez az általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló, aki az iskolai szünet alatt munkaviszonyt már akkor is létesíthet, ha a 15. életévét betöltötte.

A 16 éven aluli fiatalkorú munkaviszonyának létesítéséhez a munkáltatónak be kell szereznie a törvényes képviselő (pl. szülő, gyám, gondnok, nevelőintézet vezetője) hozzájárulását is. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a munkáltatónak egy írásbeli nyilatkozatot kell kérni a szülőtől, amiben kijelenti, hogy a munkaviszony létesítéséhez hozzájárul.

Tanköteles fiatal munkavállalók foglalkoztatására gyakran van igény művészeti, sport, modell vagy hirdetési tevékenység során, ezért lehetőség van arra, hogy a 16. életévét még be nem töltött fiatal – ilyen tevékenységi körökben – az életkori határok figyelembevétele nélkül foglalkoztatható legyen. Alkalmazásuk korlátja, hogy ehhez előzetesen be kell szerezni a gyámhatóság engedélyét.

Melyek a fiatal munkavállalókra leselkedő leggyakoribb veszélyek?

A tapasztalatok azt mutatják, hogy továbbra is a tájékozatlanság és a tapasztalatlanság jellemző a munkaerőpiacra egyre nagyobb számban lépő diák munkavállalókra. Szerencsére a diákok az internet egyre nagyobb mértékű térhódításának köszönhetően hozzájutnak a munkakereséshez szükséges alapinformációkhoz, viszont a munkavállalás veszélyei továbbra is ismeretlenek maradnak a számukra.

A nyári munkát végző diákoknál gyakran előfordul a munkaszerződés nélküli munkavégzés. Sok munkáltató, bízva abban, hogy megússza munkaügyi ellenőrzés nélkül, előszeretettel foglalkoztatja a fiatal munkavállalókat írásbeli munkaszerződés nélkül. Ilyen esetekben sokszor a munkáltató nem fizet adót és járulékokat, valamint írásba foglalt munkaszerződés nélkül nincs semmiféle garancia arra, hogy a diák munkavállaló a hónap végén ténylegesen meg is kapja a munkabérét.

A munkajog kötelezővé teszi a munkaszerződés írásba foglalását, amelyben a következő minimum feltételekben kell a feleknek megállapodniuk: személyi alapbér, munkakör és a munkavégzés helye. Ebből következőleg a diák számára javasolt, hogy a tényleges munkavégzést csak akkor kezdje meg, ha a munkaszerződését már írásba foglalták.

 A diákmunka legfontosabb szabályai

 

Sok munkáltató abban a tévhitben él, hogy a nyári munkára nem jár a fiatal munkavállaló részére szabadság. Ezzel ellentétben a fiatal munkavállalót az alapszabadságon kívül még pótszabadság is megilleti, amit részére ki kell adni vagy a munkaviszony megszűnésekor pénzben meg kell váltani.

Általános tapasztalat, hogy a bejegyzett munkaközvetítők és iskolaszövetkezetek nagyobb garanciát nyújtanak a diákok számára, hiszen az őket foglalkoztatni kívánó munkáltató egy szűrőn már átesik.

Milyen eltérő szabályok vonatkoznak a fiatal munkavállalókra?

A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. A fiatal munkavállalókra a munkajog kiterjeszti védőernyőjét és részükre – többek között – a következő „kedvezményeket” biztosítja

- Fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat

- A fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi nyolc óra, illetve heti negyven óra lehet

- Fiatal munkavállaló esetében egy hétnél hosszabb munkaidőkeret nem alkalmazható

- Ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje a négy és fél órát meghaladja, részére legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani

- A fiatal munkavállaló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint ügyeletre, illetve készenlétre nem vehető igénybe

- A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.

Mire kell odafigyelniük a munkáltatóknak?

Az előzőek tükrében is általánosságban elmondható, hogy a fiatal munkavállalókat a munkajog különösen védi, ami érthető is. Ebből kifolyólag a munkáltatóknak fokozattan kell ügyelniük arra, hogy minden vonatkozó rendelkezést betartsanak.

Ahogy fentebb már említettem a 16 éven aluli fiatalkorú munkaviszonyának létesítéséhez a munkáltatónak be kell szereznie a törvényes képviselő hozzájárulását és adott esetben a gyámhatóság engedélyét is. Ezt a munkaviszony létesítésével kapcsolatos egyéb dokumentumokkal együtt javasolt megőrizni, hiszen a munkaügyi ellenőrzés során ez is vizsgálható. A hozzájáruló nyilatkozat beszerzése nem csak az első, hanem – a 16. éves életkori határig – bármely újonnan létesítendő munkaviszony megkezdése előtt szükséges.