A bérigény kialakítása: hogyan számoljuk ki, hogy mennyit kérjünk?

Egyre több az olyan álláshirdetés, ahol a leendő munkaadó a hirdetésben közli a rendelkezésre álló fizetési keretet. Sok esetben azonban még mindig az álláskereső szembesül a nagy kérdéssel: vajon milyen bérigényt adjon meg elvárásként? Több irányból járjuk körbe a kérdést, és egy új lehetőségre is felhívjuk a figyelmet.

Legyünk tisztában a szükségleteinkkel

Talán a leginkább kézenfekvő, és némi utánajárással pontosan kiszámítható kiindulási alap lehet a bérigény megállapításához az, ha tisztában vagyunk saját megélhetésünk költségeivel. Itt nem csak a hónapról hónapra jelentkező nagyobb kiadásokat, az élelmiszerek és más napi fogyasztási cikkek költségeit érdemes bekalkulálni, hanem ha mód van rá, akkor számoljunk esetleges nagyobb alkalmi kiadásokkal, például egy nyaralás vagy a lecserélni akart háztartási gép leendő árával is. Ha az árak emelkedését tapasztaljuk a hétköznapokban, akkor arra is érdemes gondolni, hogy az igényelt bér valószínű hosszú hónapokig, akár évekig fixálja a bevételi oldalát a háztartásnak, míg a kiadások emelkedhetnek, és talán még félretenni, takarékoskodni is jó lenne.

Ha néhány hónapig nyomon követjük, felírjuk és összesítjük kiadásainkat, akkor máris pontos elképzelésünk lesz arról, hogy számunkra mi lenne a minimálisan szükséges, az optimális vagy éppen a komoly előrelépést lehetővé tevő fizetés.

Ismerjük meg az iparági bérhelyzetet

Saját számításaink jó alapot képezhetnek a bérigény megállapításakor, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a rajtunk kívül álló tényezőket sem: ide tartozik az is, hogy az általunk választott szakmában, tapasztalati szint mellett, vagy éppen egy adott régióban jellemzően milyen bérszínvonal mellett dolgozik a többi munkavállaló. Ha a saját elképzelésünk ennél jóval magasabb, akkor fennáll a veszélye, hogy nem kapjuk majd meg az állást a kért bérrel, míg ha az alacsony megélhetési költségeink miatt a megszokottnál jóval kisebb bérigénnyel jelentkezünk, akkor lehet, hogy komolytalannak ítélik a pályázatunkat.

A reális bérszint közelítésében sokat segíthet, ha van kihez fordulnunk: akár a közösségi média szakmaspecifikus csoportjaiban, akár ismerősök, kollégák révén is kialakíthatunk egy képet magunkban arról, hogy az általunk kiszemelt állás esetében vajon mekkora lehet a jellemző munkabér. Ha bizonytalanok vagyunk, akkor egy -tól -ig jellegű bérsávot is megjelölhetünk a pályázatban, jelezve rugalmasságunkat, illetve rákérdezhetünk a leendő munkaadónál arra is, hogy milyen béren kívüli juttatások, cafetéria vagy más szolgáltatások érhető el a munkavállaló számára – ezek mind hatással lehet a konkrét bérigényünkre.

Tájékozódjunk az álláspiaci és gazdasági trendekről

Az egyes szakmákban, iparágakban és régiókban elérhető béreknek ugyanakkor van még egy fontos jellemzője: az idő múltával megváltoznak, vagyis egy néhány évvel ezelőtti értesülésünk mára érvényét veszthette, méghozzá sok esetben azért, mert a bérek összege időközben megnőtt – ez inflációs környezetben, vagy például munkaerőhiány által sújtott iparágakban különösen jellemző. Éppen ezért fontos lehet utánajárni a hírekben, esetleg különböző bérváltozást követő forrásokban és statisztikai kimutatásokban annak, hogy hogyan változott a bérszínvonal az általunk is érintett területen.

Ragaszkodjunk elképzeléseinkhez: hol állunk a karrierutunkban?

Természetesen a saját karrierünkkel kapcsolatos személyes elképzelésünk is fontos tényező, különösen akkor, ha mi tervezünk váltani, vagyis egy előrelépést biztosító új munkahelyet keresünk. Ilyen esetekben fontos, hogy a külső hatások befolyása nélkül végiggondoljuk, hogy milyen bérszínvonal az, amivel az új munkahelyen elégedettek lennénk; mi az, amire az évek során összegyűjtött tapasztalatok birtokában számítunk.

Ezek az elképzelések sokszor kisebb-nagyobb pályamódosításhoz is elvezethetnek: például ha egy szakértő úgy ítéli, hogy jelenlegi pozíciójában már nem tud magasabb bért kapni a jelenleginél, de mégis szeretne előrelépni, akkor a következő munkahelyén (vagy akár a meglévő szervezeten belül) érdemes egy csoportvezetői pozíciót megcéloznia az eddigi szakterületen belül. Vannak olyanok is, akik éppen az ellenkező irányba mozdulnának el: rugalmasabb munkavégzési körülményekért, gálánsabb béren kívüli juttatásokért, vagy egy kevésbé stresszes feladatkörért cserébe akár kevesebb bérrel is beérik.

A tudás magabiztossá tesz: ismerjük meg a többi jelentkező átlagos bérigényét!

Ahogy a fenti példákból is érzékelhető, a reális bérigényt becélozni egyáltalán nem egyszerű feladat, és sok időt, energiát vesz igénybe a szükséges információk összegyűjtése. Az álláskeresés digitálissá válásával annak is megnyílt a lehetősége, hogy az interneten gyűjtsünk információt arról: az adott pillanatban, vagy akár az adott állásnál vajon milyen bérigénnyel léphetünk fel. Mivel sok álláshirdető jelöl meg fizetési keretet a hirdetésében, ezért ha figyelmesen átböngésszük a hasonló hirdetéseket, kialakulhat bennünk egy kép a lehetséges bérsávról.

Nemrég egy másik lehetőség is elérhetővé vált, ami nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy magabiztosan jelentkezzünk egy adott állásra: a Profession.hu Prémium Profilját használó álláskeresők jelentkezés után kideríthetik, hogy a pályázat többi jelentkezője mekkora átlagos fizetési igényt adott meg. Ez alapján felmérhetjük, hogy saját elképzelésünk hogyan viszonyul az átlaghoz, és ezzel az információval felvértezve dönthetünk saját bérigényünkről.

Ha készen állunk a munkahely váltásra, regisztráljunk, töltsük fel önéletrajzunkat és tegyük elérhetővé a munkaadók számára, illetve iratkozzunk fel állásértesítő hírlevélre, hogy elsők között értesülhessünk az új lehetőségekről.