Már a fiatalabb generációt is egyre inkább foglalkoztatja az a kérdés, hogy vajon, milyen összegű nyugdíjra számíthat, illetve lehet-e ezt növelni? Dr. Bekk Judit, a DAS Jogszerviz munkatársa tisztázza a fogalmakat a blogbejegyzésében.

1. Milyen típusú nyugdíjak léteznek?

Különbséget tehetünk a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátás között. A saját jogú nyugellátás az öregségi nyugdíj és a rehabilitációs járadék, míg a hozzátartozói nyugellátást az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátás és az özvegyi járadék jelenti.

2. Ki jogosult öregségi nyugdíjra?

A jogosultság feltétele nemtől függetlenül a törvény által előírt életkor betöltése. Ez jelenleg sávosan van meghatározva: az 1952 előtt születetteknél a 62. életév, míg az 1957-ben vagy az után születetteknél a 65. életév a mérföldkő. A kettő között születetteknél születési évenként eltérő feltételeket támaszt a jogszabály.

7+1 dolog, amit jó, ha tudunk a nyugdíjról!

3. Ki jogosult teljes-, illetve résznyugdíjra?

Teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől a nyugdíjat megállapították nem áll biztosítással járó jogviszonyban. A résznyugdíjhoz 15 év szolgálati idő szükséges a másik két feltétel fennállása mellett.

A megkívánt szolgálati idő hosszán túl azonban lényeges különbség mutatkozik a két ellátás között a megállapított nyugdíj összegében is, amire mindenképp érdemes figyelnünk!

4. A nőket megilleti-e bármilyen kedvezmény?

Öregségi teljes nyugdíjra jogosult életkorától függetlenül az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági időt szerzett, ha azon a napon, melytől kezdve az öregségi teljes nyugdíjat megállapították, biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Fontos, hogy itt jogosultsági időről és nem szolgálati időről rendelkezik a törvény.

Jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő is.

5. Mitől függ a nyugdíj összege?

A nyugdíj összegét a megszerzett szolgálati idő hossza és az alapját képező havi átlagkereset nagysága határozza meg.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

6. Lehet-e a már megállapított nyugdíj összegét növelni?

Igen, a saját jogú nyugellátásban részesülő személy - ideértve azt is, ha valakinek az ellátása szünetel - nyugellátását kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján növelni kell.

7. Lehet nyugdíj mellett munkát végezni?

Igen, lehet. A saját jogú nyugellátás mellett folytatott kereső tevékenység időtartama azonban szolgálati időként nem vehető figyelembe.

+ 1 tanács:

A nyugdíjra vonatkozó jogszabályok rendkívül összetett rendszert alkotnak és a főszabályok is számos kivételt tartalmaznak. Ha komolyabb kérdés merülne fel, mindenképp ajánlott egy-egy döntés meghozatala előtt szakemberhez fordulnunk, vagy az illetékes hatóságtól segítséget kérünk - hívta fel a figyelmet Dr. Bekk Judit.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: nyugdíj, munka