Kinek a munkáját veszik át a robotok?
A mesterséges intelligencia térnyerése egész iparágakat alakíthat át. Mely munkakörök szűnhetnek meg és milyen sebességgel közelít a robottechnológia?
Önnek ajánljuk!
A McKinsey Global Institute legfrissebb felmérése szerint 2030-ig a világ munkaerejének durván 15 százaléka elveszítheti állását a mesterséges intelligencia és a robottechnológia térnyerésével. A kutatók szerint attól függően, hogy az automatizálás milyen mértékben terjed, 2030-ig világszinten 75 és 375 millió közötti lehet azon munkavállalók száma, akik arra kényszerülnek, hogy szakmát vagy pozíciót váltsanak.
A jelentésben közölt adatok alapján a jelenleg elérhető legmodernebb technológiák alkalmazásával a globális munkaerőpiac munkafolyamatainak megközelítőleg 50 százaléka elméletileg automatizálható lenne. Másként fogalmazva: 10 szakmából 6-nál elmondható, hogy a hozzá szükséges tevékenységek több mint 30 százalékát elméletileg át lehetne adni robotoknak.
Felmerül a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia térnyerésével megszűnő munkák miatt várható munkanélküliséget mennyiben fogja enyhíteni a tény, hogy a robot technológia is létrehoz új munkahelyeket? Más szóval: milyen arányban áll egymással a nyereség és a veszteség és hogyan kezelhetjük a problémát?
Kis Miklós, gazdasági szakújságíró szerint nem alapozhatunk arra, hogy a robottechnológia által létrehozott munkahelyek érdemben enyhítik majd a munkanélküliséget.„Sokan hiszik, hogy mivel eddig a történelem során a technológia által eltüntetett munkahelyek helyébe idővel legalább ugyanannyi új került, most sem lesz másképp. Tévednek, a történelem ezúttal nem ismétli magát. A jelenlegi átalakulás ugyanis a mesterséges intelligencia felemelkedésén alapszik, amelyhez hasonló még nem történt az emberiség történetében.
Már nem egyszerűen gépekről beszélünk, amelyek hatékonyabbá teszik az emberi munkát, hanem olyan robotokról, amelyek teljes egészében kiváltanak eddig csak emberek által végezhetőnek hitt, összetett, intelligenciát igénylő feladatokat, mint például az autóvezetés.
A Világgazdasági Fórum Az állások jövője című tanulmánya szerint a technológia 2015-2020 között 7,1 millió munkahelyet szüntet meg a világon, de csak 2 millió újat hoz létre. A létrejövő kevés új állás pedig teljesen más képességeket, ismereteket követel meg, mint az eltűnők. Az állástalan teherautósofőrön nem segít majd, hogy elhelyezkedhetne, mondjuk UX designerként, hiszen nincs hozzá sem képesítése, sem tapasztalata. Ha nem készülünk fel ezekre a változásokra, akkor drámaian növekvő egyenlőtlenségre és éleződő társadalmi feszültségekre számíthatunk” - nyilatkozott Kis Miklós a Profession.hu-nak.
A közelmúltban már szemtanúi voltunk néhány szakma eltűnésének. Mozigépész, a liftkezelő, a telefonközpontos munkakörökön már csak mosolygunk, más pozíciók pedig jelenleg mennek át lassú leépülésen, átalakuláson. Például:
Pénztáros
A nagyobb áruházakban néhány éve kezdték el először tesztelni, azóta a „self-checkout”, vagyis az önkiszolgáló pénztár már egyre elterjedtebb. Az ilyen gépeket csak egyszer kell felszerelni, utána már elég 1-2 ember, aki több tucat önkiszolgáló egység üzemeltetését felügyeli. Bizonyos áruházakban pedig már erre sincs szükség, a vásárlók mindent maguk intéznek: a szkennelés és a fizetés is mobil applikáción keresztül, okostelefonnal történik. Ez a koncepció várhatóan 1-2 éven belül Magyarországra is elér.
Forgalmi/állomás-asszisztens
A pénztárosokhoz hasonlóan a vonat és metróállomásokon is egyre kevésbé van már szükség emberi kézre a jegy-és bérletértékesítéshez. Az online fizetési opciók és a jegyértékesítési automaták, valamint az automatikus jegyellenőrző kapuk egyre több ember munkáját teszik feleslegessé.
Gyári munkás
A legdrasztikusabban talán a betanított, gyári munkák esetén jelentkezik a robottechnológia hatása. Kínában már vannak olyan gyárak, ahol a munkaerő 90 %-át robotokra cserélték, ezáltal minimálisra csökkentve a hibákat, és növelve a termelést.
Kamionsofőr
A közúti szállítás a másik olyan terület, ahol az intelligens, vezető nélküli járművek térnyerése radikális változásokat hozhat. A járművek szenzorokkal képesek kommunikálni egymással, mozgásuk kiszámítható és egy központból könnyen lekövethető.
Hitelügyintéző, könyvelő
A hitelügyintézők és könyvelők munkája szintén olyasmi, amit valószínűleg egy szoftver is könnyen meg fog tudni oldani az elkövetkezendő években.
A Guardian brit lap a davosi Világgazdasági Fórumról írt véleménycikkében a „gépek korának” nevezi a robottechnológia térnyerését. „A kérdés már nem az, hogy a gépek jönnek-e, mert jönnek. Az sem kérdés, hogy ez pozitív hatással lesz a gazdasási növekedésre. A kérdés nem a termelékenység, hanem a javak elosztása, és hogy létezik-e egy skandináv-típusú megoldás a gépek korszakára” – írja a lap.
A megoldási ötletekben nincs hiány: a davosi csúcstalálkozón a robottechnológiára kivetendő adótól kezdve egy európai általános alapjövedelem bevezetéséig többféle ötlet is felmerült. A gazdasági és politikai döntéshozók azonban úgy tűnik, hogy egyelőre csak egyetlen dologban értenek egyet: a negyedik ipari forradalom a munkavállalók szempontjából valószínűleg „átképzési forradalom” lesz.
A fentieket figyelembe véve legyünk nyitottak a karrierváltásra és az új pozíciókra. Ha még keressük a megfelelő állást, figyeljük a legfrissebb álláslehetőségeket, vagy keressünk személyre szabott beállításaink szerint. Ha növelni akarjuk esélyeinket, töltsük fel önéletrajzunkat, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést, illetve töltsük le a mobil applikációt - Androidra itt, iPhone-ra itt. Minél több lehetőséget és információt vizsgáljunk meg, mert annál jobb döntéseket hozunk majd.
Készítette: Khojaste K
