Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A szakember véleménye szerint a rendszer akkor tökéletes, ha a munkaadói oldalról nem igényel irreálisan magas adminisztrációs feladatokat és a dolgozók a kapott utalványokat megtanulják szinte készpénzként használni.

Jövőre egyszerűsödik az adórendszer

A parlament kis késéssel december 1-jén fogadta el a 2009-re érvényes személyi jövedelemadó törvény módosításait, aminek egyes rendelkezései csak február 1-jétől lépnek hatályba.
"A komolyabb nehézséget emellett az okozza, hogy több juttatásfajta adómentes keretét a minimálbér értékéhez köti a törvény, amelyet későn ismernek meg a munkáltatók" - jegyezte meg Fata László.


Miként érinti a törvénymódosítás a juttatási rendszert?

"2009. január elsejével hatályát veszti a személyi jövedelemadó törvény 71. paragrafusa. Ez volt az a korlát, amely miatt jó néhány juttatási elem és az iskolarendszerű képzés összértéke ha 400.000 forint fölé emelkedett, akkor az ezt meghaladó részről természetbeni juttatásként volt köteles adózni a munkaadó. Látható, hogy ez a szabály különösen az iskolarendszerű képzésben résztvevőket és a magas juttatási kerettel rendelkező dolgozói csoportokat érintette hátrányosan" - szögezi le a szakember.

Mivel a 71. paragrafus kikerült a törvényből, ezért 2009-ben már nem kell számolgatni, hogy összeadva mennyi juttatást kaptak a dolgozók, elég lesz külön-külön elemenként figyelni az adómentesen adható maximumokra. Ez a változás egyrészről lehetőséget nyújt magasabb dolgozói keretek alkalmazására úgy, hogy teljes mértékben adó- és járulékmentes juttatásokat ad a munkáltató. Másrészről a változás egyszerűsíti a cafeteria rendszer adminisztrációját, hiszen eltűnik egy korlát, amire eddig lázasan kellett ügyelni.

Mely juttatásformák maradnak korlátlanul?

A 400.000 forintos keret eltűnésével három gyakran alkalmazott juttatásfajta mindenféle korlátozás nélkül marad meg. A helyi bérlet, internet és közművelődési intézményi szolgáltatás, köznapi nevén a "kultúra utalvány" látszólag korlátlanul lenne adható a dolgozóknak. A látszat azonban - mint tudjuk - nem mindig egyezik a valósággal. A helyi bérletnek természetesen a bérlet ára szab majd ésszerű határt, az internet előfizetésnek pedig annak a számlán szereplő díja. A kultúra utalvány viszont megfoghatatlan, behatárolhatatlan. Viszont a népszerűsége egyre nő, sőt, amióta a törvény jóváhagyta, hogy mozijegyre és közművelődési intézmény által nyújtott felnőtt- és egyéb oktatásra lehessen beváltani, felhasználása ugrásszerűen emelkedett. Ezért várható és indokolt döntés lesz a törvényalkotóktól, hogy nem hagyják érintetlenül ezt a juttatási elemet.

A kultúra utalvány korlátlanul adható!


Mi várható az újévben?

Azok a cégek, amelyek már használják a béren kívül juttatások rendszerét, minden évben szembesülnek a kérdéssel: mit kell módosítaniuk ahhoz, hogy megfeleljenek az új szabályoknak, 2009-re egyszerű dolguk lesz. A minimálbér emelkedésével szinte minden juttatási elem egyedi adómentes korlátja is nőni fog. Így - a kultúra utalványtól eltekintve - ha érintetlenül hagyja egy munkáltató a rendszerét, furcsa módon az akkor is szabályos marad. A kultúra utalványt használóknak pedig be kell illeszteniük egy személyenkénti minimálbér értékű éves korlátozást a juttatási rendszerükbe. Azok a munkáltatók tehát, akik évek óta használják a cafeteria rendszerüket, megnyugodhatnak, mert ennél kevesebb korrekcióval ritkán indított évet az adminisztráció - fogalmazott Fata László.

A cafeteria rendszert minden munkáltatónak érdemes bevezetnie?

Ugyan költségkímélő a fent említett okok miatt, de bizonyos szinten "csak" juttatások formájában érdemes foglalkoznia a munkáltatónak azzal, hogy rendszerben üzemeltesse a plusz juttatásokat. Mert a rendszer fenntartása külön adminisztrációt, munkatársakat igényel, tehát csak abban az esetben éri meg, ha belefér a plusz munkaidő vagy munkaerő kifizetése is a keretbe.

Mi a lényegi különbség a rendszer és a szimpla juttatás között?

A választhatóság a legkardinálisabb elem. Az, hogy a cafetéria rendszerben a dolgozóknak felkínálnak opciókat, utalványformákat, lehetőségeket, melyek közül ő maga szabhatja testre a saját juttatási csomagját. Ez a rendszer ismérve, ahol a dolgozó kap egy keretet, amit a maga, a családja igényei szerint oszthat fel. Ahol a munkavállalókkal közlik, hogy hó végén kapnak 6000 forint értékű meleg étel utalványt és fizetik az utazási bérletüket, nem beszélhetünk cafetériáról, "csak" egy olyan foglalkoztatóról, aki figyelmet fordít az alkalmazottaira, törődik azok elégedettségi mutatóival.

Cafetéria körkép

Az Accor service 2006-ban és idén készített egy reprezentatív összehasonlító felmérést arról, hogy mennyire nő a népszerűsége a magyarországi munkaadók körében a cafetériának és milyen szokások jellemzik a felhasználókat.

2006-ban a hazai vállalkozások 54%-ban nyilatkozták azt, hogy meg sem fordult a fejükben a cafetéria bevezetése. Ebben az időben a cégek 25%-ánál fordult elő, hogy használták a béren kívüli juttatásokat.
2008-ban fordult a kocka és a hazai cégek 58%-ban nyilatkoztak úgy, hogy részét képezi a juttatási csomagjuknak a béren kívül adható eszközök.
A legnépszerűbb utalvány az étkezési jegy, ami a cafetéria torta 70%-os szeletét hasítja ki. Utána az ajándék és az utazási csekkek következnek 30-30%-ban.
Átlagos juttatási keret 120-240.000 forint évente ezt a megkérdezettek 34%-a mondta, 32%-uknál viszont ez már 360.000 évente.

Hajós Dániel

Fotó: profimedia.hu