Harc a karrierért és az egyenlő bérért

A gazdasági válság növelte a férfiak és nők keresete közti különbséget, és megnehezítette a munka és magánélet közti egyensúly megteremtését - derült ki az Eurobarométer nemzetközi nőnap alkalmából készített felméréséből, amely a válságnak a nők helyzetére gyakorolt hatását is elemzi. A megkérdezettek harmada szerint a legnagyobb problémát továbbra is a nők elleni erőszak jelenti. 

Ennek fényében nem meglepő, hogy a megkérdezettek nagy része azt szeretné, hogy a nemek közti egyenlőtlenség kapcsán a döntéshozók a fenti három témával foglalkozzanak elsősorban. A megkérdezettek kétharmada szerint a munkahelyteremtésnek és a fiatalkori munkanélküliség kivédésének kell abszolút prioritást élveznie.

Férfi vagy nő? - eltérő szempontok az állásinterjún

Az Eurobarometer kutatásában résztvevők szerint a munkaadók különböző tényezőket mérlegelnek az állásinterjún attól függően, hogy a jelentkező férfi vagy nő. Közel 50 százalékuk gondolja úgy, hogy női jelentkező esetén az számít a leginkább, hogy van-e gyermeke a pályázónak, míg 40 százalék szerint a férfiaknál elsősorban a szakmai tapasztalatot veszik figyelembe.

Ezzel szemben a megkérdezetteknek csupán ötöde gondolta úgy, hogy a női jelentkezők esetében a szakmai tapasztalat lenne a legfontosabb szempont a döntésnél.

Különbség a bérek között

Mint arról a Profession.hu már beszámolt: a férfiak átlagos órabére az Európai Bizottság számításai szerint 16,2 százalékkal haladja meg a nőknek fizetett átlagos órabért, ami azt jelenti, hogy a nők Európában 59 napot dolgoznak ingyen évente. A bérszakadék az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatott, a különbség ugyanis korábban 17 százalék vagy e feletti szinteken mozgott.

Nincs okunk ünnepelni - vélekedett Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke. Bár az egyenlő munkáért egyenlő bért alapelv már 1957 óta szerepel az uniós szerződésekben, a bérszakadék továbbra is jelentős, a jogérvényesülésért felelős uniós biztos szerint a nők a munkaerőpiacon továbbra is hátrányt szenvednek az egyenlő bérezési feltételek hiánya miatt.

A csökkenő tendenciában az is közre játszik, hogy a válság miatt a férfi foglalkoztatottak által uralt ágazatokban (például építőipar, gépipari szektor) jelentősebb volt a bérek csökkenése. A változást tehát elsősorban nem a nők bérezésének és munkakörülményeinek javulása idézte elő, hanem a férfiak bérének csökkenése, illetve az, hogy ezzel párhuzamosan nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatott férfiak aránya.

Előkerült a női kvóta

A nők és férfiak közti egyenlőtlenségek a foglalkoztatás terén is kirívóak. Az Európai Parlament jelenleg egy olyan jelentésen dolgozik, amely növelné a nők jelenlegi 13,7 százalékos arányát az EU-ban található legnagyobb vállalatok igazgatótanácsában. A téma parlamenti felelőse Evelyn Regner és Rodi Kratsa-Tsagaropoulou EP-képviselők.

A görög képviselő asszony szerint ez egy rendkívül szimbolikus ügy. Ha a hierarchia alacsonyabb szintjén megvalósulna az egyenlő bánásmód, nem lenne szükség külön intézkedésekre annak érdekében, hogy a magasabb pozíciókban is megfelelő arányban legyenek képviselve a nők. Minél több lehetőséget kapnak, annál könnyebben jutnak be az igazgatótanácsba, ami több tanulmány szerint is nagyot lendíthet a vállalatok teljesítményén.

Ez természetesen nem lesz könnyű feladat. De legalább a 30 százalékos arányt el kell érni, hogy megváltozzon a szemlélet. Persze rugalmasnak kell lennünk. Olyan vállalatok esetén, amelyek termékei elsősorban férfiakat céloznak meg, és ahol elsősorban férfiak dolgoznak, nem hiszem, hogy az igazgatótanácsban a nők arányának meg kell haladnia ezt az arányt - tette hozzá Evelyn Regner.

Összeegyeztetnék a munkát és a magánéletet

Egy adatbázis szerint van legalább 8000 olyan nő, aki rendelkezik a szükséges ambícióval, tapasztalattal és kompetenciával, hogy igazgatótanácsi tag legyen - mondta a két képviselő az EP hírszolgálatának. Most azzal kell foglalkozni, hogy miként lehet megteremteni annak a feltételeit, hogy könnyebb legyen összeegyeztetni a karriert a családdal. Ez több lehetőséget, nagyobb láthatóságot és megfelelő elismerést biztosíthatna a nőknek - hívták fel a figyelmet.

A vezetőként dolgozó nőknek gyakran választaniuk kell a család és a karrier között: az ugyanolyan beosztású férfiaknak átlagosan eggyel több gyerekük van, mint a nőknek - derült ki egy korábbi kutatásból, amelyet Figyelő, a Profession.hu és a Budapesti Corvinus Egyetem készített.

Európában a felső vezetők harmada nő, hazánkban azonban csak 28 százalék az arányuk. Norvégiában a vállalatok igazgatótanácsában szinte feleannyi nő ül, mint férfi, Magyarországon viszont a székek 13 százaléka az övék.

A női vezetők megítélése miatt is nehéz "áttörni az üvegplafont" - hiszen egy nő nem alkalmazhat olyan vezetői stílust, mint egy férfi, mert akkor a közvélemény megbélyegzi, nagyképűnek, karrieristának tartják. Sokan kevésbé látják kompetensnek a női vezetőket, ezért sokkal nehezebb utat kell bejárniuk, kétszeresen is be kell bizonyítaniuk a rátermettségüket, meg kell küzdeniük az előítéletekkel. Ezt pedig sokan nem vállalják.

Magyar sikersztori

Magyarországon tavaly a 15-64 éves nők 52,1 százaléka dolgozott, ilyen magas éves foglalkoztatási rátát 1992 óta nem mért a KSH - mondta Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztosa az MTI-nek. "A magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a foglalkoztatottságot tovább növelje, nem változott az a kormányzati cél, hogy az évtized végére 1 millió új munkahely jöjjön létre Magyarországon" - hangoztatta a miniszteri biztos.

Szalai Piroska szavai szerint a kormányzat tavaly két nagy intézkedést hajtott végre, amely a munkahelyteremtés fokozását szolgálja, az egyik az új Munka törvénykönyvének megalkotása, a másik pedig a munkahelyvédelmi akcióterv. Ez utóbbiban az összes, foglalkoztatási szempontból kockázatos csoport munkaadói jelentős járulékkedvezményben részesülnek: a 25 év alattiak, az 55 év fölöttiek, valamint az alacsony iskolázottságúak, a kisgyermeket nevelő nők.

Jelenleg a 6 éven aluli gyermeket nevelő nők közül csak minden harmadik anyuka az, aki a munkaerőpiacon meg tud maradni. Azért, hogy közülük minél többen meg tudják őrizni munkahelyüket, az akcióterv keretében addig, amíg a gyerek kicsi, 3 éven át az állam kedvezményeket ad a munkáltatóknak. Két éven keresztül elengedi a teljes járulékot, a harmadikban pedig a járulék 50 százalékát kell fizetni a munkaadónak - hívta fel a figyelmet a miniszteri biztos.

Munkásmozgalmi gyökerek

Emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin 1857. március 8-án. Más források szerint 1908-ban e napon egy tűzesetben halálát lelt 127 munkásnő emléke indította el a követelést, hogy évente egy nap szóljon a dolgozó nőkről. A legtöbb országban ekkortájt erősödtek föl a nők követelései szociális és gazdasági jogaik kiszélesítésére, a foglalkoztatásban, a bérezésben érvényesülő hátrányos megkülönböztetésük megszüntetésére.

1909-ben az Egyesült Államokban az első nemzeti nőnapot február utolsó vasárnapján, 28-án rendezték meg. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot.

A végleges dátumot, március 8-át az 1917-es oroszországi nőtüntetés véste kőbe. Napokkal később a cár lemondott, győzött a bolsevik forradalom, az új szovjet kormány pedig szavazati jogot biztosított a nőknek. Innentől kezdve a nemzetközi nőnap dátuma március 8. lett.

Készítette: Durbák Ildikó