Úgy érezzük, nem nő a bérünk

A KSH kereseti felmérésének adatai szerint (amelyet a Profession.hu is ismertetett) a foglalkoztatottak bruttó jövedelme átlagosan 225 ezer forint. Ez a tavalyi időszakhoz képest nettó jövedelmekben 4,2 százalékos növekedést jelent. Az április havi 2 százalék alatti inflációs adat pedig akár tényleges kereseti többletet jelenthet, ám a Policy Agenda felmérése nem ezt mutatja.

Papíron jobban élünk, mint egy éve

A KSH által közzétett legfrissebb kereseti adatok szerint tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 2013. január és március közötti időszakban 4,2 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak nettó bére. Miután pedig a fogyasztói áremelkedés mértéke áprilisban csupán 1,7 százalék volt, ez azt is jelenti, hogy a második negyedév elején 2,5 százalékkal többet ér a keresetünk, mint egy évvel korábban.

A növekedés most azonban inkább a közszférában következett be és kevésbé a vállalati szektorban foglalkoztatottak körében. Az előbbiben ugyanis 4,9 százalékos volt a nettó növekmény, míg a versenyszektorban dolgozók esetén 3,9 százalék.

A béremelésre a legnagyobb hatást a kormánynak a minimálbér január 1-jei 5,4 százalékos emelése gyakorolta. A bérek növekedésének megítéléséhez az is hozzátartozik, hogy a KSH kereseti felmérésének adatai az 5 főnél többet foglalkoztató cégeket tartalmazza.

A Policy Agenda korábbi elemzései alapján viszont azt tapasztalta a kutatóintézet, hogy az ennél kisebb vállalkozások esetében nem éri el a bérnövekmény a 3,9 százalékos szintet sem, hiszen a gazdasági válság leginkább a kis létszámú cégek lehetőségeit nyirbálta meg.

Nem érezzük a jólétet

A május elején végzett kutatás azt mutatja, hogy az emberek egyelőre nem érzik a bérnövekedést. Azt kérdezték meg tőlük, hogy mit tapasztaltak, hogyan változtak január 1-jéhez képest a bérek. A válaszadók negyede azt mondta, hogy érzése szerint csökkentek a bérek, 40 százalék szerint nem változtak, 25 százalékuk pedig 5 százalék alatti béremelkedést érzett.

Csupán 4 százalék volt, aki legalább akkora béremelést kapott, mint amennyivel a minimálbér megemelkedett. A maradék 6 százalék azt mondta, hogy nincsen ilyen irányú tapasztalata, vagy nem tudta megítélni a keresetek változását.

Regionális eltérések

A keresetek alapján jelenleg nagy a különbség az ország egyes területei között. Jellemző a magyar nemzetgazdaság főváros centrikusságára, hogy az országos nettó átlagot (2012. IV. negyedévben 141 ezer forint) egyedül Budapest haladja meg (178 ezer forinttal). A "legjobban" és a "legrosszabbul fizetett régió" között 1,5-szeres volt a különbség.

A Dél-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön élők az átlagnál pesszimistábbnak látják helyzetüket, e régiókban az országos 65 százalékos aránynál többen érzik azt, hogy csökkentek, vagy stagnáltak a keresetek január 1. óta. A fejlett gazdasági központokkal rendelkező Nyugat-Dunántúlon a foglalkoztatottaknak csak 58 százaléka gondolja, hogy nem nőttek ez évben a kereseteik.

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy 40 év alatti és afölötti aktív korosztályok másképpen ítélik meg a bérek változását. A 18-39 év közöttiek 61 százaléka mondta, hogy szerinte nem nőttek a bérek ez évben, míg 40 évtől felfele 69 százalékuk volt ezen a véleményen. A nyugdíjas korúak esetében ez az érték visszaesett 60 százalékra, bár esetükben megnőtt azon válaszolók száma (10 százalék), akik azt mondták nincsen a keresetek változására irányuló tapasztalatuk.

Miért érezzük ezt?

A Policy Agenda szerint a legritkább esetben hasonlítjuk keresetünket az egy évvel ezelőtti értékhez. Amennyiben a 2012. decemberi adatokhoz viszonyítjuk a jelenlegieket, akkor a KSH szerint is jövedelemcsökkenést látunk. Ugyanis míg 157 ezer forint volt a decemberi nettó átlagjövedelem, addig ez csupán 150 ezer forint volt márciusban.

Ennek egyik oka természetesen az, hogy az év utolsó két hónapjában általában megemelkednek a nem rendszeres jövedelmek (jutalom, egyszeri kifizetések, stb.), és ezután a januári bérek azt az érzetet kelthetik, hogy akár jelentősen csökkent a dolgozók jövedelme.

Azt is látni kell azonban az okok mögött, hogy az egyéb kutatások által mutatott negatív közhangulat is általában befolyásolja az életszínvonalunkat érintő tényeket. A mindennapi fogyasztási cikkeknek a tényleges emelkedésüknél nagyobbnak érzett drágulása, az ország jövőjének borús megítélése, és egyéb a közmegítélést befolyásoló események mind azt az érzetet keltik, hogy negatívabb a jövedelmek változása is, mint a statisztikai adatok - közölte a kutatóintézet.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: béremelés, fizetés, bér