Több nő dolgozik részmunkaidőben

Hazánkban a munkavállalók csekély része dolgozik részmunkaidőben, határozott idejű szerződéssel, távmunkában vagy otthonról végzett munka keretében. A munkáltatók részéről a válságra adott válaszok egyike az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása volt. Míg 2008-ban 164 ezer részmunkaidőst foglalkoztattak hazánkban, addig két évvel később már 41 ezerrel többet. Foglalkoztatottakon belüli arányuk 4,3-ról 5,5 százalékra nőtt, ám még ez is jócskán elmaradt az unió 18,5 százalékos átlagától, illetve Hollandia 48 vagy Svájc 34 százalékos mutatójától – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.

2010-ben a magyar nők 8 százaléka dolgozott részmunkaidőben. Az összesen 220 ezer ilyen módon dolgozó mintegy tizede a családi kötöttségeivel indokolta ezt, csaknem ötödük (közel 43 ezer fő) viszont azzal, hogy nem talált teljes munkaidős állást. A KSH elemzése szerint ez utóbbi csoport alulfoglalkoztatottnak tekinthető. Közel ugyanilyen arányt képviseltek azok az emberek, akik az egészségi állapotuk miatt kénytelenek részmunkaidőben dolgozni.

Járulékkedvezménnyel ösztönöznek

Az új családvédelmi törvény szerint azt a szülőt, aki gyes vagy gyed után visszatérne a munkahelyére, nemcsak a korábbi felmondási védelem illetné meg, hanem igényt tarthatna a részmunkaidős foglalkoztatásra is. A munkaadónak a tervek szerint kötelessége lenne ilyen formában foglalkoztatnia a szülőt legalább a gyermek harmadik életévének betöltéséig.

Mint arról a Profession.hu is írt: járulékcsökkentéssel próbálják a döntéshozók arra rávenni a versenyszférában a munkáltatókat, hogy a gyermek születése után visszatérő nőket részmunkaidőben alkalmazzák. A négyórás dolgozó után így 27 helyett csak 20 százalék tb-járulékot kell fizetniük.

A gyes melletti munkavégzés új szabályával is a nők munkavégzését kívánják növelni: bizonyos kivételektől eltekintve heti 30 órát nem haladhatja meg a munkavégzés, különben elveszíti a szülő az államtól kapott 28 500 forintnyi gyest. Ettől azt várja a kormányzat, hogy több részmunkaidős állás jön majd létre. Emellett természetesen a kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító megoldásokat is támogatni kell annak érdekében, hogy az anyák visszatérhessenek a munka világába – derült ki a JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány és a BeWise HR Tanácsadó Kft. GYES-Menedzsment Konferenciáján. Az EU barcelonai célkitűzése szerint a tagországoknak bővíteni kell a napközbeni ellátás férőhelyszámát úgy, hogy a legfeljebb 3 éves korú gyerekek 30 százaléka számára biztosítható legyen az elhelyezés. Jelenleg ez az arány Magyarországon 9 százalék, a bölcsődék 6000 kisgyerek felvételét utasították el helyhiány miatt 2010-ben. A családi napközik számának növelésének elősegítésére várhatóan júliusban kiírják a TÁMOP 2.4.5. pályázatot, amely lehetőséget teremthet többek között vállalati gyermekmegőrzők létesítésére is. A keretösszeg 6 milliárd forint lesz.

Tízből két nő dolgozik teljes állásban

Világszerte sokkal elterjedtebb a nők részmunkaidős foglalkoztatása, a Gallup globális felmérése szerint a nőknek alig 18 százaléka dolgozik teljes állásban. Észak-Amerikában (USA és Kanada) a férfiak 52, a nők 37 százaléka dolgozik legalább 30 órát egy héten. Európában a férfiak 38, a nők 23 százalékát foglalkoztatják teljes állásban – ismertette az eredményeket az ELTE-TÁTK hírlevele. A legrosszabb a helyzet a Szahara alatti afrikai országokban: a régióban a férfiak 16, a nők 9 százalékának van csak teljes állása. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában, valamint a dél-ázsiai régióban a férfiak közel háromszor nagyobb arányban végeznek napi nyolcórás munkát, mint a nők.

A kutatás eredményei szerint a 15 évesnél idősebb nők 51 százaléka egyáltalán nincs jelen a munkaerőpiacon, vagyis ennyien vannak, akik nem dolgoznak, nem munkaképesek, illetve nem is keresnek állást. Ide tartoznak a nyugdíjasok, a tanulók és a háztartásbeliek is. A férfiak munkaerő-piaci jelenléte viszont globálisan 76 százalékos.