Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Lifelong learning, avagy élethosszig tanulni

Az egyre népszerűbb filozófia szerint élethosszig kell tanulni ahhoz, hogy a munkavállaló a piacon, talpon tudjon maradni. A technológiák modernizációjának üteme, az újabb és újabb tudományágak megjelenése, a folyamatos fejlődés víziója arra ösztönzi az aktív, munkaképes embereket, hogy felvegyék a világ ritmusát. Ha belegondolunk teljesen indokolt a népszerűsége az élethosszig való tanulásnak, mert aki nem hajlandó követni a változás irányát, az olyan, mintha valaki nem akarna megtanulni írni-olvasni.

Élethosszig tanulni

Előítéletek

Jellemző tünet, hogy a munkaadókban előítéletekre és feltételezésekre alapozott következtetések munkálnak a túlképzett, sokdiplomás jelentkezőkkel szemben, ami magyarázatot ad, - a látszatra - illogikus jelenségre.

Elsősorban a cégek, vállalatok attól tartanak, hogy ha egy jelentkezőnek az elvártnál több felsőfokú végzettséggel rendelkezik, azt azért szerezte, mert a személyisége kiforratlan, érdeklődése szerteágazó, alaptermészete nyugtalan. Ezekből a feltételezett, de semmiképpen sem megalapozott általánosításokból azt a következtetést vonják le a döntéshozók, hogy az adott munkavállalóban nem bízhatnak. Úgy vélik a többdiplomás jelentkezőkről, hogy csak addig fogják a tudásukat a cég kötelékében és érdekében hasznosítani, ameddig nem tör rájuk egy újabb hóbort, ami egy újabb diploma megszerzésére és ez által egy következő szakmai irányváltásra nem sarkallja őket.

Emberi tényezők

Az emberekkel való munka minden esetben olyan tényezők függvénye, amit mind két oldalról egyéni érzések, vélemények befolyásolnak, és tesznek kiszámíthatatlanná. Ezért a személyes érzésektől szinte lehetetlen függetleníteni, még a legkomolyabb HR szakmai döntéseket is.

Abban az esetben, ha a pályázó végzettségei szoros kapcsolatban állnak egymással, és egyazon szakterület horizontján helyezkednek el, szívesebben veszik állományba a cégek - mondja Harsányi Szilvia a Manpower Tanácsadó - cégcsoport Közvetítési üzletág vezetője. Bár ilyenkor sem egyértelmű, hogy pozitívan döntenek a több diplomás jelölt felvételéről, ami szintén emberi tényezők függvényére, vélelmek és feltételezésekből eredő ellenérzésekre vezethetők vissza, de az esélyeik lényegesen jobbak, mint a szerteágazó szakterületekből szerzett oklevél gyűjtőknek. A szakember a tapasztalatai alapján azt a megállapítást tette, hogy a diplomáknál jóval többet nyom a latba a szakmai gyakorlat és tapasztalat, ami az elsődleges prioritás a jelentkező felvételében. Harsányi Szilvia szerint a munkaadók a minőség irányába léptek, vagyis már annak is komoly szerepe van a kiválasztásban, hogy ki, melyik egyetemen, főiskolán szerezte meg a diplomáját. A klasszikus, patinás intézmények viszik a pálmát, vagyis az ELTE, a Közgáz diploma sokban növeli az esélyeket.

Féltékenység

A diplomafüggő beosztásokban a felvételeket több lépcsős kiválasztás útján realizálják a cégek, ami azt jelenti, hogy minden egyes körben, legalább két-három, már a cégnél státuszban lévő szakember szerez tudomást az új jelentkezőről. Bőven elég a felvétel meghiúsulásához, ha egyetlen egy "belsős", vétójoggal rendelkező kollégában szakmai féltékenység ébred az új jövevénnyel szemben. Ugyanis jellemzően nem rajonganak az olyan jelentkezőkért, akik a végzettségeik tekintetében túlszárnyalják az osztály képesítési átlagát.

A több diploma szakmai féltékenységet okozhat?

Kisebbségi komplexus, irigység

Azt gondolják a döntéshozók - önmagukból kiindulva -, hogy a túlképzett jelentkező magaslóról, pökhendien fog hozzájuk, az alacsonyabb képzettségi szinttel rendelkezőkhöz viszonyulni. Félnek, hogy ezért nehéz lesz őt irányítani, számon kérni, egy szóval vele együttműködni, együttdolgozni. Főleg, ha a többdiplomás jelentkező leendő főnöke alacsonyabb, vagy kevesebb és kevésbé frekventált oktatási intézményben szerzett oklevéllel rendelkezik. Ebből az összegzésből - elméletileg - az is kikerekedhet, hogy csodált rajongással üdvözlik a sokdiplomás jelentkezőt és fogadják el akadály nélkül teljes értékű csapattagként, de ez a ritkábban előforduló lehetőség a gyakorlatban. Az emberi tényezők egy kisebb méretű vállalkozás esetében járhatnak olyan eredménnyel, ami a sokdiplomás munkavállaló iránti szimpátia megjelenését eredményezi.

Öncélú diplomahalmozók

Ismert és gyakori jelenség a diplomahalmozás, ami a felsőoktatási intézményekből kikerülő és sikeresen végzettséget szerzettek körében mutatkozik. E tünet népszerűsége szintén emberi és nem gyakorlati okokra vezethetőek vissza.
Nyugodtan nevezhetjük öncélú diplomahalmozóknak azokat, akik egy befejezett főiskola, vagy egyetem után azonnal, vagy már párhuzamosan jelentkeznek egy következő intézmény felsőfokú szakképzésére. Ők többnyire - tisztelet a kivételnek - lustaságból és gyávaságból törekednek a tanulmányaik, diákéveik folytonosságát fenntartani azért, hogy lehetőleg minél később kerüljenek megmérettetésre a munkaerő-piacon. A jobb anyagi körülményekkel rendelkező családok gyermekei között feltűnően sokan akarják így kitolni és meghosszabbítani a felelősségektől mentes, gondtalan gyermekéveiket. Szociológiai megközelítésből nézve azoknál a családoknál elfogadott, sőt ösztönzött ez a fajta hozzáállás, akik mélyebb rétegekből léptek felsőbb osztályokba. A társadalmi mobilitásukban sikeres családfők ugyanis büszkén tekintenek a látszólag permanensen tanulni vágyó gyermekeikre és igyekeznek minden ehhez szükséges anyagi - erkölcsi támogatást biztosítani a számukra. 

Öncélú diplomahalmozás

Ellenben az értelmiségi közegben élő és már diplomázott emberekre - általánosságban - éppen az ellenkezője igaz, vagyis ők igyekeznek a megszerzett tudásuk alapján gyorsan elhelyezni magukat a munkaerő-piacon. Őket nem hajtja a mobilitás igénye, mert társadalmi helyzetükkel elégedetten, kiegyensúlyozottan szemlélik a világot maguk körül. Ők abban a szellemben nőttek fel, hogy a tudás a hasznossá válásának pillanatában válik értékké, vagyis egy olyan tőke, amit nem halmozni, hanem - a társadalom érdekében - használni kell. A sokdiplomásokkal szembeni ellenérzés kialakulásáért, ami a munkaadói oldalon terjed, számottevően felelősek az ilyen öncélú diplomahalmozók.

A diplomás munkanélküliség katalizátora

A mai magyar munkaerő-piac jellegzetességeinek tükrében megállapíthatjuk, hogy a diplomák számának emelkedése nem növeli feltétlenül és egyértelműen az elhelyezkedés esélyeit. Pedig - logikus megközelítésből nézve - egy-egy újabb felsőfokú képesítés újabb és újabb potenciális lehetőséget kellene, hogy jelentsen. A gyakorlatban azonban ambivalens módon bonyolítják a piac amúgy sem logikus természetét, ami úgy alakul, hogy a diplomás álláskeresők az okleveleik számának növelésével inkább a diplomás munkanélküliek táborába való felvételüket szorgalmazzák.


Hajós Dániel

Fotó: profimedia.hu

Kapcsolódó cikkek:

Mennyit ér a ropogós diploma?