Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A foglalkoztatási ráta növelése megoldást jelenthetne a társadalom elöregedése miatt kialakuló munkaerőhiányra, mégis sok vállalatnál nincs a frissdiplomások és az idősebbek bevonzására, illetve megtartására irányuló program . derült ki a Randstad Workmonitor legújabb, Flexibility@Work című felméréséből. A magyar munkavállalók a legborúlátóbbak az elhelyezkedési esélyek javulásával kapcsolatban.

A tehetséges munkavállalók kivándorlása, a társadalom elöregedése, valamint a szakképzések és a munkáltatói igények ellentmondásainak eredményeként egyre nagyobb problémát jelent a munkaerőhiány Magyarországon. A frissdiplomások és az idősek aktivizálása megoldást jelenthetne, ám a magyarok borúlátóak. Mindössze a megkérdezettek fele bízik abban, hogy a következő öt évben nőhetnek a fiatalok elhelyezkedési esélyei, és csupán minden negyedik válaszadó számít az idősebbek foglalkoztatásának javulására.

"Ezzel sajnos világszinten a legpesszimistább országok között vagyunk, ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az említett korosztályok bevonzására irányuló céges programok tekintetében is le vagyunk maradva” – jegyezte meg Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. A megkérdezett magyar dolgozók 60 százaléka mondta, hogy a munkahelyén gondoskodnak a frissdiplomások bevonását célzó programokról, és mindössze feleannyian számoltak be az 55 év felettiek foglalkoztatása érdekében életre hívott kezdeményezésről.

A továbbképzésekre kellene koncentrálni

Minden második megkérdezett vallja, hogy a vállalatok sikeres hosszú távú működéséhez elengedhetetlen lenne az idősebbek megtartása. A magyarok többsége úgy véli, az 55 évnél idősebb kollégák is ugyanolyan hatékonyan tudják végezni a munkájukat, mint a fiatalok, és betegszabadságot sem vesznek ki gyakrabban, mint a 35 év alatti munkatársak. Ráadásul a 45-65 éveseknek a legmagasabb a túlórázási hajlandósága, hiszen nekik önmaguk mellett családjukról és a nyugdíjas éveikről is gondoskodniuk kell – derült ki egy korábbi kutatásból.

A legnagyobb problémát az idősebb korosztályban a friss tudás elsajátítása okozza. A megkérdezettek kétharmada egyetért abban, hogy az 55 év felettieknek már nehezükre esik új ismereteket szerezni, ami befolyásolhatja a munkavégzésüket is. Különösen igaz ez azokon a területeken, amelyekre a digitalizáció térnyerése nagy hatást gyakorol. Baja Sándor szerint ahhoz, hogy ez a korcsoport is hatékonyan dolgozhasson, továbbképzésekre van szükség.

"Gyakran járok ismeretlen cégekhez bemutatni a szolgáltatásunkat, és mindig meglep, hogy csupa 20-30 éves ember dolgozik a hatalmas irodákban. Nem hiszem, hogy egy idősebb szakember nem tudna ugyanolyan jól dolgozni. A másik dolog, ami felháborít, hogy az 55 év felettiekre az ’idősödő’ címkét ragasztják. Februárban töltöttem be az 55-öt, és egyáltalán nem érzem magam öregnek, pörgök, haladok a korral, például imádom a kütyüket, és a 30 éves unokaöcsémnek gyakran én magyarázom el a működésüket. Azt hiszem, megbolondulnék, ha nem dolgozhatnék” – mesélte lapunknak az értékesítőként dolgozó Lajos.

A munka egészségügyi hatása

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) adatai szerint a demográfiai változásoknak köszönhetően 2030-ra Európában minden harmadik aktív munkavállaló az idősebb, 55-64 éves korosztályból fog kikerülni. Az időskori munkavállalás amellett, hogy elkerülhetetlen a mai modern társadalom gazdasági fenntarthatóságához, hozzájárulhat a teljesebb időskorhoz, csökkentheti a depresszió, az időskori demencia előfordulását – állítja a szervezet.

Szellemileg frissen tart a munka

A WHO adatai szerint, míg 2000-ben a 60 év felettiek száma 605 millió volt, 2050-re 2 milliárdra fog nőni, ez a szám pedig egyenlő Kína, az USA, Oroszország és Japán teljes lakosságával. Az öregedő társadalmakban elkerülhetetlen az, hogy egyre hosszabb ideig járuljunk hozzá munkánkkal a gazdaság fenntarthatóságához. A társadalom az idősödést, a nyugdíjkorhatár növekedését gyakran negatívan ítéli meg. Ám ahogy életünk minden szakasza, mint például a tanulás, családalapítás kitolódik az időben, természetszerű az is, hogy a várható életkor emelkedésével az aktív évek száma nő, amely hozzájárulhat a nyugdíjba vonulás utáni évek életminőségének javulásához.

Az aktív idősödés (active ageing) fogalma nemcsak a fizikai aktivitás képességét, de a szociális, gazdasági, kulturális, szellemi és civil életben való aktív részvételt is magába foglalja. A szellemi és fizikai aktivitás ugyanakkor egymásra ható tényezők, amelyek fenntarthatják a mentális egészséget.

Az időskori demencia elkerülésében fontos szerepet kap a munka, a mindennapi aktivitások, a kulturális és közösségi tevékenységekben való részvétel. Ahogy a tartósan munkanélküliek esetében megfigyelhető, úgy az inaktív nyugdíjasokra is igaz, hogy jóval többször keresik fel a háziorvost és sokkal többet költenek gyógyszerre, mint dolgozó társaik, hiszen a munkának olyan meghatározó szerepe van életünk során, hogy annak hiánya pszichés eredetű megbetegedésekhez vezethet.

A hollandiai Amsterdam Egyetem kutatóinak tudományos eredményei szerint az időskori depresszió és a demencia között bizonyítható kapcsolat van. A boldog időskor eléréshez hozzájárul az élethosszig tartó tanulás, a kreativitás, az életet vezérlő célok, stratégiák kialakítása. Egy korábbi magyarországi kutatás is ugyanerre az eredményre jutott: a szellemileg aktív 66 év felettiek többsége alkalmazásban állt, míg a szellemileg passzívak többsége munkanélküli vagy nyugdíjas volt.

Miért éri meg idősebb dolgozókat alkalmazni?

Az idősödő munkavállalóknak gyakran negatív sztereotípiákkal kell szembenézniük, kutatások szerint sokkal kisebb arányban részesítik őket képzésben, mint fiatalabb kollégáikat, és nincs lehetőségük a fokozatos nyugdíjba vonuláshoz.

"Az aktív idősödő munkavállalók fel nem tárt erőforrásokat jelentenek a gazdaság és a társadalom számára. A vegyes életkorú munkahelyi közösség segíti a szervezetet a hasonlóan vegyes életkorú fogyasztók igényeit kiszolgálni, a korosztályi sokszínűség támogatja a kreativitást, az innovációt és a tudásmegosztást, a szervezet könnyebben meg tud küzdeni a változó szerepekkel és feladatokkal, amely javítja az összteljesítményt. Az idősödő munkavállalók jellemzően elkötelezettek, lojálisak, a munka- és élettapasztalat növekedésével pedig együtt jár a bölcsesség, a stratégiai gondolkodás és a mérlegelési képesség kiteljesedése” – idézte Balogh Katalint, az Európai Munkavédelmi Ügynökség Nemzeti Fókuszpontjának vezetőjét a lapunknak eljuttatott közlemény.

Díjazzák a legjobb gyakorlatokat

Az idősödő munkaerővel kapcsolatos kihívásokra segít megoldásokat találni, és a fenntartható munka fontosságára, illetve az életkornak megfelelő munkavédelemre hívja fel a figyelmet az EU-OSHA "Egészséges munkahelyet minden életkorban” című kétéves kampánya. Számos jó példa bizonyítja, hogy az idősödő munkavállalók képzése és az igényeikhez való alkalmazkodás többszörösen megtérül a munkaadók számára. A kampány során további jó példákat is várnak az Egészséges munkahelyek – Helyes Gyakorlat Díj pályázatra. A részletek ITT olvashatók!

A jól bevált gyakorlatok egyes példái azt mutatják, hogy a kor előrehaladtával a munkavállalónak biztosított több szabadság vagy a munkateher csökkentése körülbelül 3 évvel növelte a tényleges nyugdíjba vonuláskor betöltött életkort.

Egy finn vállalat úgynevezett "kormester” rendszert vezetett be, amely több szabadnapot biztosít az 58 év feletti munkavállalóknak, így több idejük jutott a pihenésre a precíz és megterhelő manuális munka elvégzése után. A "kormesterek” általában a korábbinál 3 évvel többet tudtak és voltak hajlandók dolgozni.

NYUGDÍJASOKNAK ILYEN ÁLLÁSOKAT KÍNÁLNAK.

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: idősebb, 55 éves, demográfia, elöregedés, munkaerőpiac