Bár az OECD-országokban az átlagos munkanélküliség a 2009-es, 8,5 százalékos csúcsról 7,4 százalékra mérséklődött, és az előrejelzések szerint 2015-ben kissé tovább csökken, még mindig közel 45 millió embernek nincs állása - derül ki az OECD múlt héten közzétett, Employment Outlook 2014 című tanulmányából, amelyet a Napi Gazdaság ismertetett.

Ehhez hozzá kell adnunk még azokat (a számuk nem ismert), akik a munkaerő-piaci statisztikákból már eltűntek, mert feladták az álláskeresést. A tartósan munkanélküliek száma - vagyis azoké, akik legalább 12 hónapja keresnek állást - 2007 óta közel kétszeresére nőtt, és az OECD-országokban együttvéve elérte a 16,3 milliót.

Bérek csökkenése

Nem csupán a munkanélküliség ad okot aggodalomra. Sokan vannak, akiknek az állása megmaradt ugyan, mégis nehézségekkel küzdenek. Az Employment Outlook ezért azt is vizsgálja, miként befolyásolta a válság a munkafeltételeket, amelyeket három dimenzió mentén értékeltünk: a jövedelmek szintje és elosztása, a biztonság, valamint a munkakörnyezet minősége.

A reálbérek a korábbi évekhez képest lassabban emelkedtek - esetenként a csökkentek -, részben a növekvő munkanélküliség, részben azoknak a kormányzati intézkedéseknek a következtében, amelyek a fiskális konszolidáció jegyében csökkentették vagy befagyasztották az állami szektorban dolgozók bérét. A jövedelmek csökkentése viszont javította a versenyképességet, támogatta a növekedést. Egyes, főként európai országokban ugyanakkor a bérszínvonal a várakozásokat meghaladó mértékben esett vissza, aminek következtében az emberek nem tudtak annyit vásárolni, mint korábban.

Az idei kutatás amellett érvel, hogy egyes országoknak, különösen az eurózónában valószínűleg szükségük volt a bérek mérséklésére - akár a reálbérek csökkentésére is - annak érdekében, hogy visszanyerjék a válság előtt elveszített versenyképességet: a krízist megelőző időszakban a bérek gyorsabban nőttek, mint a termelékenység. Van azonban egy pont, amelyen túl a bércsökkentés egyáltalán nem teremt újabb állásokat, a nehézségeket azonban súlyosbítja. A fizetések csökkentésének ráadásul csupán akkor van értelme, ha párhuzamosan az árak is csökkennek.

Súlyos problémát jelent az alacsony fizetésű munkavállalók jövedelmének csökkenése is. Az Outlook azt javasolja a tagországoknak: keressék meg, kiket érintett legsúlyosabban a bércsökkenés és célzott intézkedésekkel segítsék őket. A kötelező minimálbér, a progresszív adózás és a nem bérjellegű munkaerőköltségek csökkentése egyaránt segíthet védelmet biztosítani a legvédtelenebb helyzetben lévő munkásoknak.

Kevesebb a "biztos munkahely"

A nem állandó vagy atipikus módon foglalkoztatottak jobban ki vannak téve az alulfoglalkoztatás vagy a munkanélküliség veszélyének, mint az állandó állással rendelkezők. A hagyományostól eltérő szerződések azonban sajnálatos módon meglehetősen elterjedtek. A nem rendszeres foglalkoztatásnak vannak ugyan előnyei - mint például a nagyobb rugalmasság -, ezek azonban nem mindig ellensúlyozzák a negatív következményeket.

A közvélekedéssel ellentétben az ilyen típusú állások nem jelentenek automatikus ugródeszkát az állandó foglalkoztatáshoz. Európában az ideiglenesen munkát vállalók kevesebb mint fele tud 3 éven belül állandó álláshoz jutni, Franciaországban, Olaszországban vagy Spanyolországban arányuk jóval kisebb, 20 százalék körüli. A hasonló korú és képességű munkavállalók közül a munkaadók 14 százalékkal nagyobb valószínűséggel küldik továbbképzésre az állandó pozícióban lévőket, mint az ideiglenes alkalmazottakat.

Egyes országok már elindították a reformokat, amelyek az atipikusan foglalkoztatottak számára nagyobb biztonságot hivatottak nyújtani, vagy amelyek az ilyen típusú szerződések számának csökkenését célozzák - a többi országnak a lépések követését javasolja Mark Keese, az OECD
foglalkoztatás-elemzési részlegének vezetője.

Rosszabb munka

A válság az állások minőségét is rontotta. A legtöbb hátrányt a fiatalok, az alacsony képezettségűek és az időszakosan munkát vállalók szenvedik el. Közülük legnagyobb valószínűséggel az alacsonyabb képzettségűek válnak munkanélkülivé. Közel minden negyedik alacsony képzettségű munkás szembesül túl sok kihívással a munkahelyén úgy, hogy az ezeknek való megfeleléshez túl kevés forrás áll rendelkezésére.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Az Employment Outlook több javaslatot is megfogalmaz az állások minőségének javítására. Az alkalmazottak továbbképzése mellett a jobb vezetői képességekkel rendelkező menedzserek is segíthetnek abban, hogy az alkalmazottak jobban megfeleljenek az elvárásoknak. Az országoknak olyan munkaerő-piaci intézkedéseket kellene hozniuk, amelyek elősegítik a szektorok közötti mobilitást és az állásteremtést. A döntéshozóknak szerencsére nem kell arról dönteniük, hogy az állások minőségét vagy mennyiségét növelik-e: több ország bizonyította, hogy a két területen egyszerre is elérhető javulás.

Csak kevés fiatal dolgozik a tanulás mellett, holott a gyakorlati tapasztalat bizonyítottan megkönnyíti az első állás megszerzését. A tanulmány ezen a területen is kijelöl néhány feladatot mind a döntéshozóknak, mind a munkaadóknak, és bemutatja, hogy a képzések, illetve a szakmai gyakorlatot is biztosító programok mennyire fontosak a válságból való kilábalás szempontjából.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munkakörülmény, munkanélküliség, részmunkaidő, atipikus, fiatal, pályakezdő, szakképzetlen, bér, fizetés, OECD