Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Uniós tagállamként Magyarország vállalta, hogy az irányelvek szellemében formálja át a munkaerőpiacát. Az Országgyűlés február 22-i ülésén fogadta el a szövetkezeti törvény módosítását, amely szerint az iskolaszövetkezetek tagságának munkaviszony keretében történő foglalkoztatásának több eleme kikerült a munka törvénykönyvének hatálya alól, amit rendkívül aggályosnak tart a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ).

Atipikus foglalkoztatási formák

Ahhoz, hogy egy munkaerő-piac képes legyen megfelelni az EU irányelveknek, vagyis egyszerre rugalmas és biztonságos is tudjon lenni, nagyobb teret kell nyitnia az atipikus foglalkoztatási formáknak, a kölcsönzésnek, a távfoglalkoztatásnak és a részmunkaidős foglalkoztatásnak - hangsúlyozta Gönczi Dániel a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége munkaerő-kölcsönzési szekciójának vezetője, az említett törvényjavaslat apropójából rendezett sajtótájékoztatón.

Az érdekvédelmi szakmai szervezet véleménye szerint az atipikus foglalkoztatási formáktól válik rugalmassá a munkaerőpiac, ami ezért már nem alternatíva, hanem kihagyhatatlan komponense a piac általános atmoszférájának. Egyszerűen azért, mert az atipikus foglalkoztatási formák kevésbé kötöttek, mobilisabbak a hagyományos formáknál, ezért a természetükből fakadóan könnyebben reagálnak a váratlan helyzetekre. Amiből az elmúlt évben éppen elég akadt ahhoz, hogy bebizonyosodjon ezek igaza és létjogosultsága. Ám míg Nyugat-Európában, és Angliában az atipikus foglalkoztatás aránya 40%-os, Magyarországon maximum 10%.

"A diákmunka nem munkaerő-kölcsönzés"

A diákmunka jelentős része valójában munkaerő-kölcsönzés, amely abban különbözött a szokványos munkaerő-kölcsönzéstől, hogy diákok végezték, de a jogi szabályozást a munka törvénykönyve biztosította jogszabályi háttér gyakorolta. Vagyis a jellemzően időszakosan dolgozni kívánó diákokra azok a szabályok és kötelezettségek vonatkoztak, mint a többi munkavállalóra, avval a különbséggel, hogy ők ezt nem főállásban tették.

A diákok habitusához, igényeihez igazították a szabályokat, amibe olyan megkötéseket helyeztek el, ami védte és biztosította őket a piac szigorú természetével szemben - hangsúlyozta Csaposs Noémi a SZTMSZ elnöke, aki szerint a most elfogadott törvénymódosítás éppen őket fosztja meg a védőhálótól. Ugyanis a diákmunkát koordináló iskolaszövetkezeteket kivonják a munka törvénykönyvének hatálya alól, sőt kijelentik: "a diákmunka nem munkaerő-kölcsönzés". Ezzel a lépéssel az egész munkaerőpiacot nyitják meg a diákmunka előtt, amit eddig komoly kritériumok és szabályok tiltottak.

Az elnöknő szerint reális következménye a módosításnak, hogy a közeljövőben a nem diák munkavállalók nagy számban szorulhatnak ki a munkaerőpiacról.
Hozzátette, hogy nem az a probléma, hogy a diákok dolgoznak, hanem az, hogy a munkaerő-kölcsönzésen belül eltolódtak a hangsúlyok a diák munkaerő alkalmazásának irányába.

SZTMSZ szerint ennek a módosításnak az eredményként egy olyan új típusú atipikus munkaviszony keletkezne, amelynek szabályai a munka törvénykönyvén kívül találhatóak. Aggályosnak tartják, hogy az elfogadott speciális foglalkoztatási formában a diákok nem kapnak fizetett rendes szabadságot, ami alkotmányos alapjog.

Dr. Lórádi László munkajogi szakjogász szerint a most elfogadott törvényjavaslat értelmében a diákmunkában foglalkoztatott munkavállaló után a foglalkoztatónak legalább 40%-al kell kevesebb járulékot fizetnie, mintha normál munkaerő-kölcsönzésben alkalmazná a munkaerőt. A diákmunkások keret-munkaszerződése lényegében nem több egy szándéknyilatkozatnál, éppen annyi kötelezettséggel a munkaadóra nézve, ezért a közeljövőben várható az elterjedése.