Részmunkaidővel a munkahelyek megőrzéséért

Négy- vagy hatórás munkákat főként a nyugdíjasok és a gyesen lévők választanak, ugyanis az alacsony kereset épp arra elég, hogy a jövedelmüket kiegészítsék. A munkaerőpiacon azonban lenne rá igény: az Ecostat egy korábbi felmérése szerint a megkérdezett férfiak és nők csaknem fele szívesen dolgozna így. A KSH adatai szerint a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya 2008-ban némileg növekedett az előző évhez képest, és 4,3 százalékot tett ki - míg az EU-27 átlaga 17,3 százalék volt. A hazai népszerűtlenség oka az lehet, hogy a munkaadók költségei relatíve magasak, a keresetek viszont alacsonyak. A havi jövedelemnek részmunkaidős foglalkoztatásnál el kell érnie az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét - 2009. január elsejétől 28 500 forintot.

Egy, a vállalatok válságkezelését kutató felmérésből kiderült, hogy a hazai cégek 57 százaléka már foglalkoztat részmunkaidős dolgozókat. A DGS Global Research ügyvezetője, Dara Péter a felmérést bemutató konferencián elmondta: a válaszadók több mint háromnegyede nem rendelkezik vészforgatókönyvvel, a legtöbben az állami beavatkozást várták. Főleg a létszámleépítést tartották a válságból kivezető legjobb megoldásnak, az atipikus foglalkoztatási formák viszont nem örvendtek nagy népszerűségnek.

Állami segítség

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfu.hu) már olvashatók a munkahelymegtartó pályázatok, amelyekre mind a kis- és középvállalatok (kkv-k), mind a nagyvállalatok beadhatják az igényüket. A DGS Global Research áprilisban készített erről is egy felmérést, a kormányzati munkahelymegőrző programok hatásvizsgálatával foglalkoztak. Ebből az derült ki, hogy a kkv-k kétharmada, a nagyvállalati körnek pedig több mint fele szeretne bértámogatást kapni a munkahelymegőrzéshez, miközben maguk sem bíznak abban, hogy a támogatási forrásokkal megmenthetők az állások.

A munka törvénykönyve is változott július elsejével: a munkaidőkeretet rugalmasabban változtathatja meg a munkáltató. A napi munkaidőtartam alapulvételével korábban legfeljebb három hónapos vagy 12 hetes keretben határozhatta meg szabadon a munkáltató, hogy mennyit kell dolgoznia az alkalmazottaknak. Az új szabályozással viszont ez plusz egy hónappal vagy plusz négy héttel bővült. Korábban már több vállalat is jelezte, hogy ha tehetnék, akkor egy adott év munkaóráit nem arányosan osztanák el. Tehát amikor nincs megrendelés, akkor kevesebb, például 35 órás, amikor viszont több a munka, akkor akár 60 órás is lehetne a munkahét. Az Európai Unió fél évre leosztva engedélyezi ezt.

Nem szabad finnyásnak lenni!

Ha egy olyan cégnél kínálnak részmunkaidős vagy egy projekt idejére szóló munkát, ahol amúgy is szívesen dolgoznánk, akkor meg kell ragadni a lehetőséget. Az álláshelyek csökkenő száma miatt teljes munkaidős állást nem biztos, hogy találunk. Ha pedig majd a fellendülés idején újabb embert akar felvenni a cég, akkor rendszerint a jól teljesítő négyórások közül választ - tehát van esély bejutni a "belső körbe".

Emellett például a szabadságok kiadásánál ugyanazok a jogszabályok érvényesek a részmunkaidős dolgozókra, mint a nyolcórásokra. Tehát ugyanannyi nap szabadság jár az előbbieknek is, a különbség csak annyi, hogy egy nap szabadságra a teljes munkaidős dolgozó nyolc óra bérét kapja meg, és a négy- vagy hatórás is a munkaidejének megfelelőt.

Fotó: profimedia.hu