Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A kölcsönzésről Magyarországon 2001-ben született törvény, majd ezt 2006-ban és 2010-ben is módosították több ponton. 2011. december 5-éig pedig be kell vezetni a magyar jogrendbe is az Európai Unió munkaerő-kölcsönzésről szóló irányelvét. Ebben az szerepel, hogy az azonos munkáért azonos bér jár, illetve meg kell erősíteni az efféle munkavégzés ideiglenes voltát. A béreket már rendezték, a szabadság kiadásának szabályai is megváltoztak, de az ideiglenesség kérdése még nem igazán tisztázott. Hiszen az is ideiglenességnek számít, ha valaki határozott idejű szerződéssel dolgozik egy cégnél, de az is, ha projektekre bontják a tevékenységet, és feladatok elvégzésére alkalmaznak „külső” embereket.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) például ez utóbbit támogatná, egy-egy szezonhoz vagy projekthez kapcsolná a kölcsönzés időtartamát. Ezzel ugyanis kiküszöbölnék azt, ami jellemző egyes, a kölcsönzötteket „foglalkoztató” vállalkozásokra, ténylegesen azt, hogy valaki sok éven át egyhuzamban kölcsönzött állományúként végzi ugyanazokat a feladatokat, mint a cég saját munkavállalói.

Sokan dolgoznak így

Nagyjából 110-130 ezer ember dolgozik kölcsönzött munkavállalóként, akiket sok tekintetben már ugyanolyan jogok illetnek meg, mint a „rendes” dolgozókat, ám egyes esetekben rosszabbul járhatnak.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke egy rendezvényen azt mondta: szerinte nem a kölcsönzőkkel, hanem a kölcsönbe vevő vállalkozásokkal szokott gond lenni, mert azok alkalmazzák határozatlan időre, ám csökkentett jogú dolgozóként ezeket az embereket. A kölcsönzöttek nem számítanak bele a saját állomány létszámába, nem a kölcsönbe vevőre hárul az adminisztráció, a munkaruha beszerzése, munkabaleset esetén a kölcsönzőt „számoltatja el” a hatóság, illetve nem fizet végkielégítést a kölcsönbe vevő a kölcsönzötteknek, ha lejár a megbízás. Ezek a dolgozók ugyanis nem annak a cégnek az alkalmazottai, ahol nap mint nap dolgoznak, hanem a kölcsönbe adó vállalkozásnál vannak bejelentve

 Rendezni kell a kölcsönzött munkavállalók helyzetét 

A munka törvénykönyve szerint annak a kölcsönzött munkavállalónak, aki hat hónapja folyamatosan egy adott vállalkozásnál dolgozik, ugyanakkora személyi alapbér, műszakpótlék, rendkívüli munkáért járó díjazás, valamint ügyeleti és készenléti díj jár, mint a saját állományúaknak. A béren kívüli juttatások területe azonban zavaros, hiszen minden cégnél más és más a cafetériarendszer (ha van egyáltalán), és törvényileg nem tisztázott az sem, hogy ezeket a juttatásokat kitől kell kapnia a kölcsönzött dolgozónak. (Erről persze a felek köthetnek külön megállapodásokat.)

Kinek jó a rugalmas munkaerőpiac?

Eurostat és az Eurofound adatai szerint 2007-ben Magyarországon az összes munkavállaló 1,4 százalékát alkalmazták munkaerő-kölcsönzéssel, az Egyesült Királyságban ugyanez az arány akkor 4,11 százalékos volt. Sok olyan vállalat is alkalmazza ezt a formát, ahol csak egy hosszabb betanulási időszak után lehet megállapítani, alkalmas-e a munkavállaló az adott pozícióra. Ilyenkor egy rövid távú, határozott idejű munkaszerződést kötnek, amelynek lejártával a megfelelő dolgozót saját állományba vehetik – elemezte a Randstad az egyik, Nyugat-Európában jellemző trendet.

A munkaerő-kölcsönzés az álláskeresőnek alternatív megoldást jelenthet. A pályakezdők például elköteleződés nélkül gyarapíthatják tapasztalataikat, ha több cégnél fél-egy éves szerződéssel vállalnak munkát. A kölcsönzés a rugalmassága miatt a tartós munkanélküliek és a kismamák fokozatos visszatérését is segítené a munkaerőpiacra – érvelt az ilyen típusú munkavégzés mellett a munkaerő-kölcsönző.

Az MSZOSZ szerint azonban sok munkavállaló csak kényszerből választja az ilyen típusú atipikus munkavégzést, úgy gondolkodnak ezek az emberek, hogy az eseti, néha bizonytalanabb munka is jobb a semminél. A munkaerő-kölcsönzőket tömörítő Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége egyik felméréséből ezzel szemben kiderült: a kölcsönzött munkavállalók ötöde elégedett a státuszával, nem is szeretne a cégnek saját állományába kerülni, és csak a 10 százalékuk dolgozik több éven keresztül ilyen státuszban, a többiek elhelyezkednek más vállalkozásoknál.