Pontoznák a bevándorlókat a németek

Németországban a munkaerőpiac igényeihez igazodó bevándorlási rendszert kell kidolgozni a szociáldemokrata párt (SPD) szerint. Thomas Oppermann, a konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó SPD parlamenti (Bundestag) frakcióvezetője egy lapinterjúban elmondta, hogy pártja "rugalmas pontrendszer" bevezetését javasolja.

Az EU-ban teljes a munkavállalás és a letelepedés szabadsága, az uniós állampolgárokra így nem vonatkozik az elképzelés, de hasznos lenne megvizsgálni, hány emberre van szükség a munkaerőpiacon az EU-n kívüli térségekből, és ennek alapján egy pontrendszert kellene bevezetni rendszeresen változó ponthatárokkal - fejtette ki a politikus a Bild am Sonntag című lapban megjelent interjúban.

Miért járna pont?

A javasolt eljárás szerint évente át kell tekinteni, hogy melyek a hiányszakmák, és kiemelkedően sok pontot kell adni azoknak a jelentkezőknek, akik értenek valamely szakmához, amelyben munkaerőhiány tapasztalható.

Pont járna a német nyelvismeretért is, a bevándorlási engedély megszerzéséhez szükséges ponthatárt pedig az EU-n belüli munkaerő-utánpótlási folyamat alapján kellene meghatározni, vagyis minél nagyobb az igény az EU-n kívüli munkaerőre - mert nem érkeznek elegen az uniós társállamokból -, annál alacsonyabbra kell helyezni a ponthatárt.

A bevándorlóknak fel kell ajánlani a végleges letelepedés lehetőségét, és engedélyezni kell, hogy a családjukkal együtt költözzenek Németországba - mondta Thomas Oppermann, hangsúlyozva, hogy vonzóvá kell tenni az országot, mert igen éles a nemzetközi verseny a képzett bevándorlókért.

"Gigantikus" méretű a szakképzett munkaerő hiánya

Németországban dinamikusan bővül a gazdaság, minden korábbinál magasabb a foglalkoztatottság, ugyanakkor "gigantikus" méretű a szakképzett munkaerő hiánya, ezért a bevándorlás nem a hazai munkavállalókat fenyegető veszély, hanem "esély a jólétünk megőrzésére" - mondta az SPD frakcióvezetője.

Ilyen állásokat kínálnak a németroszági munkaadók a Profession.hu-n.

Az EU-n kívüli bevándorlást ösztönözni kell azért is, mert a társadalom öregedése révén a következő tíz évben 6,7 millióval csökken a munkavállalók száma, ezt a hiányt pedig bevándorlók nélkül nem lehet pótolni. "Csak bevándorlási társadalomként maradhatunk a növekedés társadalma" - vélekedett a politikus, aki elmondta, hogy hamarosan a helyszínen tanulmányozza a kanadai pontrendszert, amellyel az ottani hatóságok irányítják a bevándorlási folyamatot, és pártja február végére kidolgozza javaslatát az észak-amerikai példát követő német rendszerről.

Új törvény is lehet

A bevándorlásról szóló diskurzust a CDU főtitkára, Peter Tauber nyitotta meg január elején. A politikus szerint a németek "még nem gondolták végig, mi szükséges ahhoz, hogy sikeres bevándorlási célország" legyen a hazájuk, ezért az eddiginél jóval szélesebb körű társadalmi vitát kell folytatni, majd jogszabállyá kell formálni a vita tanulságait.

A bevándorlási törvényben így rögzíteni kell, hogy milyen "képességekkel, képzettséggel és országépítő elkötelezettséggel kell rendelkezniük a bevándorlóknak, akik németté akarnak válni".

A CDU-ban a hangadók többsége elutasítja a kezdeményezést. Az ügyben leginkább illetékes belügyminiszter, Thomas de Maiziere - a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa - szerint nincs szükség új jogszabályra, mert a 2005-ben életbe lépett törvény az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról kellőképpen szabályozza a területet.

Németország az Egyesült Államok után a második számú bevándorlási célország a fejlett ipari államokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül. A legutóbbi, 2013-as adatok szerint egy év alatt 1,23 millió bevándorlót regisztráltak. Ehhez hasonló nagyságú bevándorlási hullám a kilencvenes évek eleje óta nem érte Németországot.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: külföldi munka, állás, migráció, Németország, bevándorlás