Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A Jobvite 2014-es kutatása szerint a HR-esek 93%-a ellenőrzi az álláskeresők közösségi média profiljait, mielőtt alkalmazná őket. Ilyenkor azt szűrik le, hogy megvan-e a konzisztencia aközött, amit a pályázati anyagunkban írtunk és amit online mutatunk magunkról. Ha az online jelenlétünk alapján nem illünk bele a cég profiljába, netán hazugságon kaptak minket, már ugrott is a lehetőség. Mire figyeljünk oda? A témában 

A Jobvite 2014-es kutatása szerint a HR-esek 93%-a ellenőrzi az álláskeresők közösségi média profiljait, mielőtt alkalmazná őket. Ilyenkor azt szűrik le, hogy megvan-e a konzisztencia aközött, amit a pályázati anyagunkban írtunk és amit online mutatunk magunkról. Ha az online jelenlétünk alapján nem illünk bele a cég profiljába, netán hazugságon kaptak minket, már ugrott is a lehetőség. Mire figyeljünk oda? A témában Erdőssy Gellért, a CV Shark alapítója segít eligazodni.

Fel kell rá készülni, hogy ránk keresnek online

A digitális lábnyomunk mindent elárul rólunk; ha nem használjuk következetesen a közösségi média oldalainkat, az befolyásolhatja negatívan az álláskeresésünket is. A HR-esek vagy a leendő főnökünk nem csak a szakmai kompetenciát keresik, amikor lecsekkolnak minket, hanem azt is nézik, hogy beleillünk-e a cég miliőjébe, el tudnak-e képzelni velünk egy közös jövőt. Ha nem passzolunk a vállalat értékrendszeréhez és nem látják, hogy X év múlva is a vállalatnál fogunk dolgozni, valószínűleg nem fognak felvenni.

De pontosan mit néznek, amikor ránk keresnek, mire jó odafigyelnünk? „Én azt szoktam mondani az ügyfeleimnek, hogyha bármikor felmerül bennük az a kérdés, hogy valamit érdemes-e megosztaniuk vagy kommentelniük, akkor inkább ne tegyék. Ezek általában megosztó dolgok szoktak lenni, amelyekben állást foglal a posztoló vagy a kommentelő. Ezeket érdemes teljesen elkerülni” – kezd bele a témába Gellért. De nem csak a nyilvános kommentekre és a posztokra kell odafigyelni, hanem még a like-okra is, hiszen bizonyos oldalakon vissza lehet nézni, hogy az adott személy miket kedvelt és ez alapján is lehet profilozni. Számít, hogy mit posztoltunk 3 éve a Facebookon, hogy mit like-oltunk, miket kommenteltünk egy-egy fórumon.

Kerüljük a szélsőséges tartalmakat

A fenti tiltólistás témakörök mellett arra is oda kell figyelnünk, hogy a magánéletünkről mit osztunk meg a világgal. „Ha valaki állandóan alkohollal, vagy más nem elfogadott tartalmakkal operál a közösségi oldalain, bármennyire is jó szakember, nem fogják felvenni.” Gellért arra is felhívja a figyelmet, hogy hiába állítjuk be, hogy csak közeli ismerősökkel akarunk megosztani bizonyos tartalmakat, rá kell jönnünk arra, hogyha egyszer valami bekerül az online térbe, akkor ott is marad, nehéz onnan eltüntetni. „Felelősen kell döntenünk arról, hogy mit osztunk meg, mit kommentelünk, mert ez nagy hatással van arra, hogy milyen kép alakul ki rólunk. Hiába próbáljuk elrejteni a tartalmakat, sok mindent nehéz kitörölni” – javasolja.

A hazugság tiltólistás

Szinte minden évben van egy-egy, a nemzetközi sajtóban is megjelenő hír arról, hogy valaki átverte a munkáltatóját a tanulmányaival kapcsolatban, és évekkel később derült ki, hogy nincs meg a munkakör betöltéséhez szükséges végzettsége. „A csalókat mindig utoléri a hazugság. Biztos, hogy ki fog bukni valamikor, ha ferdítünk és még az a legszerencsésebb, ha ez azelőtt történik, hogy felvettek volna minket, mert később még kellemetlenebb” – magyarázza a szakember. Érdemes azilyen ügyeskedés minden formáját kerülni, mert ha „rossz hírünk” lesz a munkaerőpiacon, azzal nem csak egy lehetőségtől fosztjuk meg magunkat. De mi számít pontosan hazugságnak? „Nagyon egyszerű: ha 2016 és 2019 között dolgoztunk egy munkahelyen, akkor ne mondjuk azt, hogy 2013 és 2019 között dolgoztunk ott. Ha marketing menedzserek voltunk egy adott pozícióban, akkor ne állítsuk azt, hogy marketing directorok voltunk. Ha nem irányítottunk egy 40 fős csapatot, akkor ne állítsuk magunkról az ellenkezőjét.”

„Mindenki elég értékes ahhoz, hogy az igazat mondja”

A kommunikációnk optimalizálása azonban belefér, ha azzal nem állítunk magunkról valótlant, csupán igyekszünk jobb színben feltüntetni magunkat a leendő munkáltatónk szemében. „Ha marketing asszisztensek voltunk, de a feladataink inkább koordináció jellegűek voltak, akkor belefér, ha átírjuk a pozíciót marketing koordinátorrá. Mindenki elég értékes ahhoz, hogy az igazat mondja. Nem éri meg csúsztatni, viszont kommunikáljunk egy olyan marketinges cukormázzal, ami hatékonyan tud működni” – javasolja Gellért. – „Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a legtöbb munkáltató azt fogja rólunk feltételezni, hogy megalapozatlanul jó színben próbáljuk feltüntetni magunkat, a legtöbb kutatás ugyanis azt mondja, hogy 40-45%-nál is magasabb azoknak az aránya, akik direkt lódítanak az önéletrajzukban. Így már azzal nagy helyzeti előnyre teszünk szert, ha igazat mondunk és fel tudunk építeni egy kredibilitást, hitelességet magunkról.”

Végezzünk el egy közösségi média auditot

De hogyan győződjünk meg arról, hogy amit találnak rólunk a közösségi médiában, az konzisztens azzal, amit képviselni szeretnénk? Nehéz utólag törölni, de Gellért mindenkinek azt javasolja, hogy végezzen el egy közösségi média auditot, ahol feltárja az e-mail fiókja alapján az összes olyan oldalt, ahova valaha regisztrált és próbáljon meg mindent kitörölni, ami kicsit is kérdőjeles. „Ha kitöröltünk minden problémásnak ítélt tartalmat, akkor annyit tehetünk, hogy a mai naptól kezdődően mindig gondoljuk át, hogy az adott poszt, komment, like segíti-e a karrierünket vagy hátráltatja. Megéri-e apró-cseprő kérdések kapcsán nyilvánosan hőzöngeni úgy, hogy cserébe diszkriminálni fognak álláskeresésnél? Nyilván ezt a döntést mindenkinek saját magának kell meghoznia, de fontos számításba vennünk, hogy ez igenis hatással van a karrierünkre” – magyarázza Gellért.

Nem csak akkor kell résen lennünk, ha állást keresünk, hanem akkor is, ha már van egy jó munkánk. „A munkáltató gondolhatja úgy, hogy nem hajlandó felvállalni, hogy egy olyan ember dolgozik a munkahelyén, aki a vállalat értékrendjével összeegyeztethetetlen, offenzív módon nyilvánul meg nagy nyilvánosság előtt.. Ilyenkor az a probléma, hogy nem csak ezeket a szélsőséges gondolatokat képviseli az ember, hanem mindeközben a cég brandjét is. Az pedig jogos elvárás lehet a munkáltatótól, hogy a cég márkáját ne azonosítsák ilyen tartalmakkal.”

Afölött nyilván nem tudunk kontrollt gyakorolni, hogy mindenkinek szimpatikusak legyünk, de igyekezzünk a leginkább professzionális, előnyös oldalunkat mutatni az online térben is!

Készítette: Kövecses Evelin

A Profession.hu Facebook oldala
A Profession.hu Instagram oldala