A jelentős visszaesés a szabályváltozásokkal magyarázható, amelyek rontották a táppénzes feltételeket. A fontosabb lépések közé tartozott, a munkaviszony megszűnése után igényelhető, úgynevezett passzív táppénz időszakának 90 napról 30 napra történő rövidítése, majd 2011-ben történő megszüntetése. Valamint a táppénzplafon csökkentése, azaz egyre kevesebb pénz járt a táppénzen lévőknek - írja a buksza.postr.hu.

Ugyanez számokban: 2009-ben a maximális napi táppénz összege 9533 forint, 2011 májusában bevezetett szigorítás eredményeként 5200 forintra csökkent volt - derül ki a KSH összefoglalójából.

A maximális napi táppénz a minimálbér függvényében változik, a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér 200 százalékának harmincad részét, ezért 2014-ben, a 101,5 ezer forintos minimálbér alapján az idén 6767 forint volt a plafon az OEP tájékoztatója szerint.

Az elmúlt évek adatai alapján egyértelműen látszik, hogy a dolgozók igyekeznek elkerülni a táppénzes távollétet. A táppénz összegét jelentősen csökkentő lépéseken kívül ehhez a munkahely elvesztésétől való félelem is hozzájárult, továbbá az is, hogy sok munkahelyen nehezen megoldható a helyettesítés.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Mindezek miatt a dolgozók a táppénzes távollét helyett inkább a rendes - fizetett - szabadságuk terhére - betegeskedtek. A lakosság egészségügyi állapotának javulása és a várható élettartam emelkedése szintén szerepet játszott a táppénzesek csökkenésében. Az adatgrafikán látható, hogyan csökkent a táppénzesek átlagos száma, valamint az, hogy a különböző korcsoportokat nézve 2011 után a 29 év alattiak és az 50-54 éveseknél a legalacsonyabb a táppénzes távollétek száma.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: táppénz, munkahely, szabadság