Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Egy idősebb munkavállaló a legtöbbször sokkal lojálisabb a vállalathoz, mint egy fiatal, sokkal kevésbé váltogatnak állást. Emellett mentorként taníthatják meg a fiatalokkal a szakma fortélyait. Ám az ötven év felettiek egészségi állapota Magyarországon nem annyira jó: gyakrabban mennek betegszabadságra, mint a fiatalok. Emellett sokan nehezen emésztik meg, ha a főnökük sokkal fiatalabb náluk, emiatt feszültség támadhat a munkahelyen.

Pár éven belül a cégvilág nem boldogul az idősebb munkavállalók nélkül – vélekedik a Figyelő egyik korábbi cikke. Nyugaton néhány vállalat már felismerte a fontosságukat, és rájuk szabott programokkal próbálja megtartani őket. A brit ASDA szupermarketlánc például egy hét „nagyszülői szabadságot” ad dolgozóinak. A cég tudatosan akarja emelni az 50 felettiek arányát, ezért nyugdíjasok által látogatott kávézókban és játéktermekben helyezte el állást kínáló szórólapjait. A Royal Plaza on Scotts szingapúri szállodalánc pedig bármikor kész visszavenni nyugdíjba vonult kollégáit ugyanabba a pozícióba, patrónusi rendszerük egy-egy junior és szenior kollégát párosít a kölcsönös tapasztalatcsere végett.

Magyarországon mindez még nem téma, pedig hamarosan nálunk is drasztikusan lecsökken az utánpótlás, a fiatal korosztály. Egyre kevesebb gyermek születik, az idősek száma pedig nő, hiszen a várható élettartam növekszik.

Fásult álláskeresők

Az Eurobarometer felmérése szerint a magyarok 67 százaléka szerint jellemző hazájában az életkor szerinti megkülönböztetés, csaknem 10 százalék közvetlenül is tapasztalt ilyen diszkriminációt. Ez nem az egyes nemzedékek közötti kiélezett viszonyban, sokkal inkább a politika és a munkaerőpiac területén csapódik le.

Az MTA Szociológiai Kutatóintézetének egyik vizsgálatából kiderült: hatalmasra nyílt az olló az életkor munkaerő-piaci és általános társadalmi megítélése között. A lakosság többsége 40-45 évesen már öregnek ítélte meg a munkavállalót, míg általában másfél-két évtizeddel későbbre tették az időskor alsó határát. Ennek az lehet az oka, hogy a munkáltatók előítélettel viseltetnek az irányukban, a fiatalok jobb teljesítő- és tűrőképességének, alacsonyabb bérigényének reményében elzárkóznak az idősek alkalmazásától.

Juhos Andrea, a DBM Magyarország tanácsadó cég ügyvezetője korábban nem tapasztalta, hogy a munkaadók diszkriminálnák az idősebb jelentkezőket, nemrég azonban több forrásból is hallotta, hogy a munkáltatóknak fenntartásaik vannak az ötvenes álláskeresőkkel szemben. Egyre terjed az az előítélet, hogy a középkorúak már nem elég rugalmasak, nem tudnak változni, alkalmazkodni. Még akkor is ez a vélemény róluk, ha a szakmai múltjuk, a készségeik miatt tökéletesek lennének az adott pozícióra.

  Álláskeresés 45 év felett  

A tanácsadó arra is felfigyelt, hogy ezeknek az embereknek a nagy része már azelőtt feladja a munkakeresést, még mielőtt elkezdené. Azt hangoztatják, hogy nekik a koruk miatt úgysem sikerül újra elhelyezkedniük.

Olyan vélt hátrányok is bénítják az idősebb álláskeresőket, amelyek miatt eleve a vesztes mezőnyben érzik magukat egy-egy státuszért folytatott „versenyben”. Az önbizalomhiány visszavetheti egy interjún az idősebb jelentkező teljesítményét, illetve sokan túlságosan szerények. Az idősebbek általában nem akarják dicsérni magukat, hiába rendkívül jó szakemberek, úgy gondolkodnak, hogy inkább a munkájuk beszéljen helyettük. Ez azonban egy ördögi kör: mivel nem jutnak be a céghez, ezért esélyük sem lesz, hogy megmutassák, mire képesek.

Élethosszig tartó tanulás

Néhány évtizeddel ezelőtt, ha valaki elvégzett egy iskolát, elhelyezkedett, akkor általában nem kellett tovább képeznie magát, egész életében ugyanazt a munkát végezhette, ugyanott. Mára ez megváltozott, már nincsenek úgynevezett „nyugdíjas állások”. Ha valaki nem fejlődik, akkor nagyon könnyen lecserélhetik. Felértékelődött az élethosszig tartó tanulás, az idősebbeket azonban nehezebb rávenni arra, hogy képezzék magukat. Nemcsak az életkor, de a többi korosztályhoz képest az arányaiban alacsonyabb iskolázottság és egyes kompetenciák hiánya is csökkenti a munkaerő-piaci esélyeiket. A 45 év felettiek például sokkal kevésbé értenek a számítógéphez, mint a fiatalabbak.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) legfrissebb, 2010. novemberi adatai szerint a nyilvántartásukban szereplő 556 ezer álláskereső közül 190 ezren már betöltötték a 45 évet.