Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A július 1-jétől hatályba lépő új Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: új Mt.) ezen a területen is jelentős változásokat hozott. Nézzük a jelentősebb változások egy részét!

Milyen változások várhatóak a pótlékok terén?

Az új Mt. szerint megszűnik a délutáni és éjszakai műszakpótlék. A műszakpótlékra való jogosultság szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló váltásos műszakbeosztásban dolgozik-e.

Pótlékra a következő feltételek fennállása esetén jogosult a munkavállaló:

- több műszakban dolgozik;
- napi munkaidejének kezdete rendszeresen változik;
- műszakpótlékra jogosító időben végez munkát.

A fentiekben megjelölt műszakpótlékra jogosító idő a 18 óra és 6 óra közötti időtartam. Ha a munkavállaló munkavégzésének tartama csak részben esik erre az időszakra, akkor a pótlék arányosan illeti meg a munkavállalót. A műszakpótlék mértéke egységesen 30 %.

A műszakpótlékra nem jogosult munkavállalónak 15 %-os éjszakai pótlék jár, abban az esetben, ha a 22 és 6 óra közötti időszakra eső munkavégzése az egy óra időtartamot meghaladja.

Változások a teljesítménybéres foglalkoztatás esetén

A munkáltató a munkabért teljesítménybérként vagy idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja. Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje.

Fontos új szabály, hogy a kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén legalább az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása is kötelező.

Hogyan változnak az állásidőre vonatkozó szabályok?

Az új Mt. szerint nem minősül állásidőnek és a munkáltatónak nincs bérfizetési kötelezettsége, ha a munkavégzés valamilyen külső és elháríthatatlan ok miatt marad el. Ez az ok csak a munkáltató működését és gazdálkodását akadályozó külső körülmény lehet, amelynek elhárítására a munkáltatónak nincs objektív lehetősége (például áramszünet vagy természeti katasztrófa következtében a szállítmány elakadása).

Mit érdemes tudni a minimálbérről és a garantált bérminimumról?

Az új Mt. szerint a kötelező legkisebb munkabér összegét és hatályát a kormány állapítja meg. A kormány továbbá felhatalmazást kapott arra, hogy munkavállalói csoportonként (képzettségi szintenként, szakmánként) vagy akár regionálisan eltérő minimálbért állapítson meg.

2012-ben a minimálbér havi összege 93.000,- Forint, míg a garantált bérminimumé havi 108.000,- Forint.

       Munkabérrel kapcsolatos változások az új Mt.-ben       

Hogyan szabályozza az új Mt. a „borravaló” elfogadásának lehetőségét?

Az üzleti szokások alapján a munkavállaló munkaviszonya teljesítése során harmadik személytől különféle anyagi juttatás elfogadására kaphat ajánlatot. Ennek, továbbá a köznyelvben „borravalónak” vagy „hálapénznek” nevezett juttatás elfogadásának tilalmát mondja ki az új Mt. azzal, hogy a tilalom alól a munkáltató felmentést adhat.

A törvény indokolása hozzáteszi, hogy a felmentés történhet olyan módon is, miszerint az általában kisebb összegű, szokásosnak tekinthető ajándék elfogadását engedi csak meg a munkáltató. Ilyen felmentés esetén viszont a munkavállaló munkabére nem csökkenthető arra tekintettel, hogy ezen felül – az említett módon – egyéb juttatásban részesül.

Mit jelent a munkavállalói biztosíték?

Új jogintézmény a törvényben a munkavállalói biztosíték intézménye. Az a munkavállaló kötelezhető (szerződés alapján) biztosíték adására, aki a munkakörében meghatározott, pénz vagy egyéb értéktárgy kezelésére irányuló tevékenységet végez, illetve ilyen munkavállaló (közvetlen) ellenőrzésére jogosult.

A biztosíték a törvény szerint pénzbeli szolgáltatást jelent (nem például valamilyen értéktárgy átadását), amelyet a munkáltató csak a törvényben meghatározott célra használhat fel, illetve annak megfelelő kezeléséről és visszafizetéséről is köteles gondoskodni. A biztosíték összege nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbérének összegét. Biztosíték nyújtására a munkavállaló részéről a munkaviszonyban egy alkalommal kerülhet sor és annak összege a munkavállaló alapbérének növekedése esetében sem emelhető fel (nem követelhető többlet-biztosíték).