Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A jelenleg hatályos közoktatási törvény szerint csak az első szakképzettség megszerzése ingyenes. Az első képzést megszerzők közül is kizárólag azok tanulhatnak „díjmentesen”, akik nappali tagozatra járnak, még nem töltötték be a 23. életévüket, és még nincs olyan szakmájuk, amely szerepel az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ). Így tehát szakmával – vagy diplomával – rendelkező, gyermeket nevelőknek nem jár a tandíjmentesség. Vannak azonban olyanok, akiknek a második szakma megszerzéséért sem kell fizetniük: a halmozottan hátrányos helyzetű, a fogyatékos tanulóknak az oktatásban való részvétel ingyenes. Aki nem esik a kedvezményezettek körébe, több százezer forint tandíjra is számíthat. A törvény szerint az iskolarendszerű képzésekhez a munkaügyi központok nem adhatnak képzési támogatást.

A munkaügyi központok korábban szerveztek szakképzéseket, ezekre azok jelentkezhettek, akik regisztrált álláskeresők voltak, és szakképzetlenek vagy elavult a szakmájuk. A Foglalkoztatási Hivatal honlapján a képzéskeresőt épp átalakítják, ezért a támogatott képzésekről ott most nem lehet információt szerezni. A felnőttképzők és az akkreditált képzések regisztrációját is a regionális munkaügyi központok végzik, és náluk lehet érdeklődni arról is, hogy nyilvántartásba van-e véve egy iskola, vagy sem.

Nyelvet mindig érdemes tanulni

Ha valaki épp nem dolgozik – akár álláskereső, akár a gyermeke születése miatt van otthon –, akkor érdemes valamit tanulnia. A nyelvtudás pallérozása mindenképp hasznos – akár a meglévő nyelvismeretet fejlesztjük, akár egy új megtanulásába vágunk bele. Mint arról már a Profession.hu is írt: a magyar munkavállalók nagyon nagy hátrányban vannak, ugyanis kevesen beszélnek idegen nyelveken.

 Mire jó az OKJ-s képzés? 

Ha elkezdünk valamilyen tanfolyamot, akkor érdemes olyat választani, ami valamilyen kiegészítést a korábbi szakmához. A gyeden lévő ehhez megpróbálhat a cégtől támogatást szerezni, hiszen a munkaadónak is érdeke, hogy a néhány év múlva visszatérő alkalmazott tudása naprakész legyen.

A felnőttképzéssel csökkenthető a munkanélküliség

A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szak- és felnőttképzést kell létrehozni – vélekedtek a szakemberek az Akkreditált Felnőttképzési Intézmények IV. Országos Konferenciáján. Uniós cél, hogy 2020-ra minden tagállam elérje a 75 százalékos foglalkoztatási arányt még – hívta fel a figyelmet Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Az Új Széchenyi Terv több programmal is támogatja a szakképzést, ügyelve arra, hogy ne csak mennyiségi, de minőségi változások is szülessenek. Ennek érdekében kevesebb és átláthatóbb, ellenőrizhetőbb felnőttképzés kell, amelyben a minőségi képzés a munkaerőpiac elvárásaihoz alkalmazkodik – mondta a rendezvényen.

Amíg nincsenek meghatározva a felnőttképzés bemeneti követelményei, addig a felsőfokú szakképzés és a felnőttképzés integrációja rendkívül nehezen megoldható, pedig nagy szerepe lenne a munkanélküliek felszippantásában – írta az Edupress. A változásokhoz viszont a gazdaságnak is meg kell fogalmaznia az elvárásait, annak hiányában a felnőttképzők ugyanis nem tudnak megfelelni a munkaerőpiacnak. Tisztázni kell a regionális fejlesztési tervekben az élethosszig tartó tanulás szerepét is, illetve azt, hogy az érintett csoport felnőttként hogyan tud bekapcsolódni a képzésbe.