Közeli munkahelyre vágynak a magyarok

Mindnyájunk fejében él egy kép az ideális munkahelyről, ám sokszor kompromisszumot kötünk a munkahely megválasztásakor. A vállalatoknak vonzóvá kell válniuk, és kulcskérdéssé vált számukra, hogyan tudják megszólítani meglévő és potenciális munkavállalóikat egy olyan munkaerőpiacon, ahol legalább tucatnyi iparág küzd munkaerőhiánnyal.

Milyen az ideális munkahely?

Az ideális munkahely leírásakor az anyagi szempontok tűnnek a legfontosabbnak – derül ki a Groupama Biztosító és az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. munkahelyi elvárásokkal kapcsolatos kutatásából. A válaszadók 85 százalékának fontos a bér, nagy részük magas jövedelmet szeretne.

"A munkavállalók sokszor kompromisszumot kötnek a lehetőségeket illetően, de ha az elvárásokat és realitásokat nem közelítjük egymáshoz, könnyebben hagyják el a céget a kollégák. A vállalati oldalon időben szükséges reagálni és megelőzni ezeket a helyzeteket” – hangsúlyozta Boórné Siska Katalin, a Groupama humán erőforrás ügyvezető igazgatója.

A legfiatalabbak az átlagosnál magasabb arányban tartják döntő szempontnak a magas jövedelmet, a kreatív munkát és az előrejutási lehetőségek is valamivel fontosabbak számukra. A diplomásoknak fontosak a karrierlehetőségek, és szeretnék a munkájukat a hivatásuknak tekinteni - derül ki a lpunknak eljuttatott közleményből. A nők és a gyermeket nevelők között többen vannak, akiknek lényeges szempont a részmunkaidős munkavállalás lehetősége és a gyermeknevelési, közoktatási intézmények közelsége is.

"Nagyon fontos volt számomra, hogy olyan munkahelyet találjak, ami közel van az otthonomhoz. Három gyerekem van, egy bölcsődés, egy óvodás, a legnagyobb pedig már iskolás. Reggelente három különböző intézménybe kell vinnem őket, és csak utána tudok elindulni munkába. Szerencsére 9-től 5-ig tart a munkaidőm, és két buszmegállóra van a lakásomtól az az ajándékbolt, ahol eladóként dolgozom. Amikor a gyed lejárta után úgy döntöttem, hogy visszamegyek dolgozni, direkt úgy kerestem állást, hogy közel legyen, és igazodjon a munkaidő a gyerekek napirendjéhez” – mondta a Profession.hu-nak Fruzsina.

Az ideális munkahely meghatározásakor a munkahelyi légkör is döntő szempont, nem kevésbé lényeges azonban maga a munka jellege. A kreativitás, hivatás, érdekesség, emberközpontúság 10-ből 6 embernek kifejezetten fontos a munkahelyen. A megkérdezettek nagy része azt sem nem bánná, ha álommunkahelye közel lenne az otthonához.

A közelben dolgoznánk

A Profession.hu egy tavalyi kutatása szerint a hiányszakmák dolgozói igen könnyen váltanak munkahelyet, és gyakran más településre is hajlandóak ingázni, vagy akár költözni is. Pestről Győrbe és Székesfehérvárra főleg a magasabb, vezetői szintű pozíciókban foglalkoztatottak ingáznak.

A magyar munkavállalók egyharmada ingázik lakhelye és munkahelye között mindennap – áll az állásportál korábbi, Munkahelyi környezet című felmérésében.

A munkába járók egyharmada autóba ült reggel, egynegyedük tömegközlekedéssel járt dolgozni, de a kerékpárt is sokan választották. A válaszadók felének kevesebb, mint fél órát vett igénybe a napi ingázás a munkahely és a lakása között.

"Bogácson élek, és a 12 kilométerre lévő Mezőkövesden találtam munkát. Nincs messze, de ha nem lenne kocsim, nem tudnék bejárni dolgozni, mert a reggeli műszak kezdetére nehezen érnék be a gyárba, és az esti műszak után nem tudnék hazamenni, ugyanis a távolsági busz már nem jár olyankor, csak Eger érintésével jutnék haza, ami kétszer annyi idő lenne” – mesélte lapunknak Endre, aki hegesztőként dolgozik.

A munkahelyválasztásnál is számít a cég és a lakóhely közötti távolság. Ám sokan ingáznak: a munkával rendelkezők harmada, 1,3 millió ember dolgozik másik településen, mint ahol lakik. Átlagosan napi 50 percet vesz el, hogy eljussunk dolgozni és onnan haza – írja a HÉTFA Kutatóintézet Összkép magazinja.

Általában minél kisebb egy település, annál nagyobb az ingázók aránya. Budapestről indulnak legkevesebben máshova dolgozni, minden 10. ember. A megyei jogú városok járásaiban a környékről járnak be, ezekben a térségekben az emberek harmada ingázik. A nagyobb város nélküli, vidéki járásokban az emberek majdnem fele, 920 ezer ember indul más településre munkába.

Az ingázás rendszere az ország nagy részét átszövi. A fővárosban és a megyei jogú városok járásaiban lakik a foglalkoztatottak fele. A dolgozók további harmada él olyan járásokban, ahol tömeges (40 százalék feletti) az ingázás. Ez azt jelenti, hogy a lakosság több mint 80 százaléka lakik nagyvárosban, vagy olyan helyen, ahonnan sokan utaznak dolgozni – derül ki a népszámlálási adatokból.

(A táblázat forrása: osszkep.hu)

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: munkahely, álláskeresés, ingázás, távolság, utazás