Koronavírus: jogok és kötelezettségek a munkahelyen

Koronavírus: jogok és kötelezettségek a munkahelyen

Kötelezhet-e oltásra vagy tesztre a munkáltató? Korlátozhatja-e a tömegrendezvényeken való részvételt? Karantén esetén jár-e munkabér vagy táppénz? Szakértő válaszol.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Munkavállalóként jogosan merülhetnek fel bennünk a fenti kérdések, hiszen a koronavírussal kapcsolatos szabályozásokat gyakran nem könnyű követni. Mi vonatkozik ránk a jelenlegi helyzetben? Mik a munkavállaló jogai és kötelezettségei a munkahelyen? A témáról Dr. Fori Hajnal ügyvédet kérdeztük.

Oltások és tesztek

Csak jogszabály írhatja elő az oltás kötelező jellegét

Az első és legfontosabb tudnivaló, hogy a munkáltató maga nem teheti számunkra kötelezővé az oltást, azt csak jogszabály írhatja elő. „A munkáltató csak egy erre vonatkozó, hatályos jogszabályra hivatkozással kérheti számon a munkavállalótól az oltás meglétét. Természetesen, bekövetkezhet olyan helyzet, amikor a jogalkotó akként határoz, hogy bizonyos munkakörökben kötelezővé teszi az oltást. De ezt egy jogalkotási aktus fogja megelőzni” – magyarázza dr. Fori Hajnal. Külön kiemelendő, hogy nem csak kötelezővé nem teheti a munkáltató az oltást, hanem arra sem jogosult, hogy rákérdezzen annak meglétére, sem a munkaviszony fennállása során, sem az állásinterjún, „ahogy az sem javasolt, hogy ezt a munkavállalóra vonatkozó érzékeny adatot bármilyen módon tárolják.”

A teszt nem kötelező, de a munkáltató felajánlhatja az ingyenes tesztelési lehetőséget

A munkáltató a teszt elvégzésére sem kötelezheti a munkavállalót, azonban „jogszabályi kötelessége van az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörnyezet fenntartására vonatkozóan. Ezt a kötelezettségét azonban csak a fennálló jogi környezet figyelembevétele mellett gyakorolhatja” – hangsúlyozza a szakértő. Ennek érdekében felajánlhatja a munkavállalók rendszeres tesztelésének lehetőségét, természetesen saját költségén, de nem teheti kötelezővé az azon való megjelenést.

Munkavégzés és karantén

Home office jellegű munkavégzés csak megfelelő körülmények esetén rendelhető el

Összesen 44 munkanap vagy 352 óra otthoni munkavégzést rendelhet el a munkáltató anélkül, hogy munkaszerződést kellene módosítani, de csak abban az esetben, ha a munkavállaló otthoni munkavégzési körülményei ezt lehetővé teszik. „A home office-ra vonatkozóan a munkáltató részére a Munka törvénykönyve éves szinten összesen legfeljebb 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát meg nem haladó, úgynevezett átmeneti, a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen - valamint munkakörben, illetve munkáltatónál - való foglalkozást rendelhet el anélkül, hogy munkaszerződést kellene módosítaniuk a feleknek” – mutat rá a szakértő. – „Itt azonban fel kell arra hívni a figyelmet, hogy abban az esetben, ha a munkavállaló körülményei nem megfelelőek az otthoni munkavégzésre, és azt jelzi is a munkáltató irányába, akkor az otthoni munkavégzés - tekintettel a Munka törvénykönyvének általános magatartási követelményeire - nem rendelhető el jogszerűen.” A fentieket meghaladó munkanapok vagy munkaórák vonatkozásában a home office-ban való munkavégzés lehetőségével csak a felek által közös megegyezéssel módosított munkaszerződésben foglaltak szerint lehet élni.

Karanténba csak önként vagy a hatóság által kirendelve kerülhetünk – de mi a helyzet a pénzügyekkel?

Munkajogi kérdésekben nagy különbség van a hatóságilag kirendelt és az önkéntes karantén között. Kötelező erővel a munkáltató nem helyezhet minket karanténba, csak a hatóság, de természetesen lehetőségünk van önkéntes karanténba vonulni, ha úgy ítéljük meg a helyzetet. „Önkéntes karantén esetén - amennyiben otthonról történik a munkavégzés - jár a munkabér. Hatósági karantén esetén - betegszabadság idejének felhasználása nélkül - jár a 100%-os táppénz azoknak, akik munkavégzés során kapják el a koronavírust - ld. egészségügyben dolgozók, pedagógusok.”

Hatósági karanténba kerülnek azok is, akik külföldről térnek haza. „Ebben az esetben a munkavállaló nem minősül keresőképtelennek, azaz amennyiben a munkáltatóval más típusú megállapodása nincs, home office-ban dolgozhat - ha a munkáltató azt elrendeli - vagy szabadságot kell kivennie vagy igényelnie.” Fontos kérdés azonban, hogy milyen céllal történt a külföldre utazás, más vonatkozik ugyanis az üzleti utakra és a vakációra. Más besorolás aláeshet ugyanis egy jogvita esetén egy, a munkavégzés céljából megtett út, a pihenést célzóutazáshoz képest.  „Egy pihenést célzó utazás esetében - hatósági karantén esetén - sem táppénzre, sem munkabérre nem lesz jogosult a munkavállaló, sőt, az ellátás nélkül maradt időszakra magának kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járadék összegét” – összegzi.

Ezen kívül, ha egy velünk egy háztartásban élő személy megbetegszik, kontaktszemélyként mi is hatósági karanténba kerülünk 10 napra. „Erre az időszakra táppénzre vagyunk jogosultak, és nincs munkavégzési kötelezettségünk” – teszi hozzá az ügyvéd. Olyan is előfordult már, hogy bár megbetegedett valaki a családból, mégsem rendelték el a hatósági karantént. Ilyenkor nagyon ajánlott önkéntes karanténba vonulni. „Ebben az esetben felmerül a munkavégzés kérdése, melyet célszerű a munkáltatóval egyeztetni” – tanácsolja. Olyan eset is előfordul, hogy a 12 évesnél fiatalabb gyermekünk betegszik meg. „Ebben az esetben a szülők - a gyermek ápolásának okán - szintén igényelhetik a táppénzt, keresőképtelenné nyilváníthatók.”

Biztonság

A munkáltatónak biztosítania kell a megfelelő higiéniai eszközöket

A munkáltató alapvető kötelezettsége az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása. „Ebben a körben teljes mértékben elvárható a munkáltatótól, hogy amennyiben a végzett tevékenység természetét tekintve nem rendelhető el home office, úgy biztosítsa a maszkot, kézfertőtlenítőt, helyezze egymástól távol a munkaállomásokat” – hívja fel a figyelmet a jogos elvárásokra az ügyvéd.

A tömegrendezvényeken való részvételt csak a Kormány korlátozhatja

„A tömegrendezvényeken való részvételt nem a munkavállaló, hanem a Kormány korlátozza a veszélyhelyzetre vonatkozó intézkedései útján” – mutat rá a szakértő. „A munkáltató - jogosultság hiányában - nem járhat el jogalkotóként, hanem a jogszabályok betartását kell megfelelően kivitelezze, szerencsés esetben a munkavállalókkal egyeztetve. A szabad mozgás korlátozása főként nem tartozik a munkáltató hatáskörébe, így arra semmilyen jogszerű határozatot nem hozhat.”

De mit tehetünk olyan helyzetekben, ha netán a munkáltatónk olyat vár el tőlünk, ami a szabályokkal szembemegy – például kötelezni akar minket a tesztelésre vagy elvárja, hogy beoltassuk magunkat? „Amennyiben a munkavállaló a jogellenesen elrendelt munkáltatói intézkedéseket nem teljesíti, és ezért a munkáltató felmondja a munkaszerződést, a munkavállaló - jogellenes munkaviszony-megszüntetésre hivatkozással - keresettel élhet az illetékes törvényszéken” –javasolja az ügyvéd.

 

Készítette: Kövecses Evelin

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

További cikkek a munkajogról