Kirúghatnak a késésért?

A Munka törvénykönyve szerint a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni - írja dr. Kártyás Gábor munkajogi szakértő a blogjában. Ezt a kötelezettségét szegi meg a munkavállaló, amikor például az előírt 8.00 helyett 8.08-kor lép be a munkahelyére.

A késés akkor is kötelezettségszegés, ha csak pár percről van szó, persze a lehetséges következmények az eset körülményei - így a késés mértéke - alapján változóak lehetnek.

Nem jár fizetés, sőt büntetést is fizethet a dolgozó

Bevett gyakorlat, hogy a késő munkavállaló béréből "levon" a munkáltató. Ez nem helyes megfogalmazás, hiszen ilyenkor valójában nem levonni kell a bérből, hanem egyszerűen nem is jár munkabér a késés idejére - magyarázza a szakértő. Értelemszerűen nincs bérfizetési kötelezettség a munkaidőnek arra a részére, amikor nem jelent meg a munkavállaló. Tehát nem a munkáltató von le, hanem a munkavállaló nem keresi meg a késés idejére járó bért.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a késés idejére járó bér számításánál kerekítésre nincs törvényes lehetőség. Nem lehet például 30 percre kerekíteni a késést, és így 8 perc késés esetén 30 percre nem fizetni bért. A munkavállaló ugyanis ilyen esetben a 22 perc munkában töltött időre sem kapna díjazást.

A késés idejére járó bérnél nagyobb mértékű keresetveszteség fegyelmi büntetésként (hátrányos jogkövetkezményként) alkalmazható a munkavállalóval szemben. Erre a törvény szerint viszont csak akkor van lehetősége a munkáltatónak, ha a kollektív szerződés - ennek hiányában a munkaszerződés - lehetővé teszi ilyen szankciók alkalmazását.

Ha tehát van ilyen megállapodás a felek között, a késő munkavállalóval szemben - büntetésként - a késés mértékével arányos vagyoni szankció is alkalmazható. E körben már megengedett, hogy a pár percet késő munkavállalóval szemben 30 percre járó munkabérével egyező pénzbüntetést alkalmazzon a munkáltató. Dr. Kártyás Gábor felhívja figyelmet: ekkor sem lehet a kiszabott büntetést a munkabérből automatikusan levonni. Erre csak akkor van lehetőség, ha a munkavállaló a késést (a fegyelmi vétséget) elismeri, és a bérből való levonáshoz hozzájárul.

Bizonyítani kell

Akármilyen jogkövetkezményt is kíván alkalmazni a munkáltató, fontos, hogy a késést bizonyítani tudja. Többek között ezért fontos a munkaidő-nyilvántartás pontos, valós adatokkal történő vezetése. Nehéz - habár nem lehetetlen - egy perben bizonyítani, hogy a munkavállaló notórius késő, ha a munkaidő-nyilvántartás 3 évre visszamenőleg minden munkanapra azt tartalmazza, hogy a munkavállaló pontban reggel 8-kor kezdett.

Sokszor a késést a munkáltató írásbeli figyelmeztetés adásával rögzíti. Ennek nincs akadálya, tekintettel kell lenni azonban a kétszeres értékelés tilalmára. Ez azt jelenti, hogy nem lehet ugyanazon kötelezettségszegésért fegyelmi büntetést alkalmazni és egyben a munkaviszonyt megszüntetni. A korábbi írásbeli figyelmeztetés után a késő munkavállalónak felmondani így akkor lehet, ha a korábbi figyelmeztetés(ek) után sem változtatott magatartásán, és továbbra is lazán kezeli a munkaidőt.

Felmondás lehet a vége

A késés miatt súlyosabb következmények is szóba jöhetnek. A jogász álláspontja szerint a rendszeres késés akkor is kellő indoka a felmondásnak, ha egyébként alkalmanként csak pár percről van szó.

A Munka törvénykönyve alapján ugyanis alapvető kötelezettség a munkaidőben való rendelkezésre állás. Ha ezt a munkavállaló rendszeresen, figyelmeztetés ellenére, akár csak kis mértékben megszegi, az a munkaviszony munkavállaló magatartására alapozott okból való felmondását lehetővé teszi. Arra persze nem lehet egységes mércét adni, hány késés után lehet jogszerű a felmondás. Mint ahogy annak is jelentősége van, melyek a pontos körülmények (honnan, miért, mikor késik a munkavállaló, ezzel milyen károkat, következményeket okoz stb.).

Legsúlyosabb esetben a késő munkavállalóval szemben azonnali hatályú felmondás (rendkívüli felmondás) is alkalmazható. Ehhez azonban a késésnek jelentős mértékűnek és súlyos gondatlanságból, vagy szándékosan elkövetettnek kell lennie. Súlyos körülmények mellett ugyanakkor akár egyetlen késés is megalapozhatja a rendkívüli felmondást.

Ha például a munkavállaló másfél óra késéssel érkezik a koreai ügyfeleknek tartandó prezentációra, amelyre két hónapja készül a csapat, és amelynek sikerén múlik a cég jövője, majd távolmaradását csak annyival menti ki, hogy nagyon másnaposan ébredt, akkor nem kell sokat hezitálni az azonnali hatályú felmondás közlése előtt - véli a szakember.

Az természetesen a "vállalati kultúra", a munkahelyi szokások függvénye, mennyire veszi szigorúan a munkáltató a késéseket. Munkajogászként a következetességet javaslom. Természetesen dönthet úgy a munkáltató, hogy a félórás késést is elnézi, de akkor ezt minden munkavállalóval szemben így kell tennie. Egy eltűrt kötelezettségszegés miatt ugyanis a legcsekélyebb szankció alkalmazására sem kerülhet sor - tette hozzá dr. Kártyás Gábor.

Szemlézte: Durbák Ildikó