Ki fizet bért a csődbe ment cég dolgozóinak?

Nem mindegy, hogy a fizetésképtelenné vált cég ellen csőd-, vagy felszámolási eljárás indult-e, ugyanis előbbi esetén a cég még működőképes, a felszámolási eljárást követően viszont automatikusan megszűnik a vállalat - hívta fel a figyelmet Nyilas Anita, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogi előadója. Hozzátette, hogy az eljárások során a munkáltató jogutódja a vagyonfelügyelő, vagy a felszámoló lesz.

Arról, hogy milyen típusú eljárás indult a cégünk ellen viszonylag könnyen meggyőződhetünk, hiszen az online cégközlöny oldalán minden erre vonatkozó adatot megtalálhatunk, ahogy azt is, hogy ki a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló - írja a napi.hu. 

Fontos tudnivaló, hogy a csődeljárás során a hitelezők egyezséget köthetnek az adóssal a tartozás kifizetéséről, így az igények egy része minden valószínűséggel megtérül - mondta Nyilas Anita. Azokat a munkaviszonyból származó követeléseket, amelyek a csődeljárás időpontjában fennállnak, a vagyonfelügyelő hivatalból nyilvántartásba veszi. Ezeket az igényeket az eljárás közzétételétől számított 30 napon belül kell bejelenteni, és ha a cég ezután sem fizeti ki a fennálló tartozását, úgy fizetési meghagyásos eljárásban vagy a munkaügyi bíróság előtt érvényesíthetjük igényünket.

Amennyiben sikertelen a csődeljárás, úgy felszámolás következik. Ebben az esetben ugyanis az adós fizetésképtelen, így tartozásait valószínűleg nem képes rendezni, ahogy léteznek olyan fizetésképtelen cégek is, melyeknél eleve kimarad a csődeljárás folyamata. A felszámolás során, kinek jut, kinek nem, ilyen esetben ugyanis törvény által kötött a sorrend, amely alapján a hitelezőket ki kell elégíteni - közölte a D.A.S. jogi előadója.

Jó hír azonban, hogy a bérjellegű juttatások az elsők között szerepelnek a jogszabályi kielégítési sorrendben, vagyis megelőznek minden más típusú hitelezői követelést. Ám ha a követelésünk a felszámolás során így sem térülne meg, a munkáltató munkavállalókkal szemben fennálló tartozása a Munkaerő-piaci Alap bérgarancia alaprészéből megelőlegezhető - hívta fel a figyelmet Nyilas Anita. A felszámolónak ilyenkor jogszabályi kötelezettsége jeleznie ezt a hiányt az illetékes munkaügyi központnak, egyben kérelemmel kell fordulnia a Bérgarancia Alapból való támogatás igénybevételéhez.

Az Alapból jelenleg maximum körülbelül egymillió forintnyi összeget kaphatunk, de hogy ez jövőre mennyi lesz, azt még nem lehet tudni, hiszen az összeghatárt minden évben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állapítja meg.

Rossz hír, hogy amennyiben ennél magasabb összeget követelnénk, úgy azt nem lehet majd behajtani - emelte ki a szakértő. A munkaügyi központnak egyébként a támogatásról a kérelem benyújtását követő 8 napon belül kell döntenie, és a kérelem átvételétől számított 15 napon belül intézkednie kell a támogatás átutalásáról is.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: csőd, felszámolás, munkaadó, bér, fizetés