Jár a végkielégítés, ha jogutód nélkül szűnik meg egy cég?

Ha egy munkavállaló alkalmazója jogutód nélkül megszűnik, tőle független, általa nem befolyásolható körülmény vezet a munkaviszonya megszűnéséhez. Ebben esetben tehát mindazokra a juttatásokra jogosult, amelyek munkáltatói felmondás esetén járnának - írja a Piac&Profit.

Ki kell fizetni a munkáltató felmondása esetére meghatározott munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjnak megfelelő összeget, valamint végkielégítésre is jogosultak a munkavállalók.

Munkabér legfeljebb abban az esetben nem jár a dolgozónak, ha egyébként sem lenne arra jogosult. Például, mert keresőképtelen betegként táppénzt kap.

A végkielégítésre jogosító idő számítása szempontjából ilyenkor a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontját kell figyelembe venni, pontosabban az számít, hogy az adott pillanatban milyen hosszú ideig állt fenn a munkaviszony. A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén fizetendő járandóságokra vonatkozó szabályoktól kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el.

A jogutód nélkül megszűnő munkáltató munkavállalóinak vagyoni igényeit (pl. ki nem fizetett munkabér, végkielégítés) a törvény kiemelten védi. A felszámolási eljárás végén például a munkáltató vagyonából a törvényben meghatározott sorrendben kell kielégíteni a tartozásokat. A felszámolás alatt álló adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások kifizetésére az első helyen kell sort keríteni, az úgynevezett felszámolási költségek körében. Így amennyiben a munkáltatónak van vagyona, akkor azt első körben a felszámolási költségekre, köztük a bértartozásokra kell fordítani, és csak ezt követően használható fel más tartozások rendezésére.

Ezenfelül a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból is lehet kérni, hogy a felszámolás alatt álló munkáltató bértartozásait megelőlegezzék. Ez az úgynevezett bérgarancia-eljárás, amelynek keretében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozását a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprésze megelőlegezi.

Ez iránt a cég felszámolója terjeszt elő kérelmet, amelyet az állami foglalkoztatási szerv bírál el, és - ha a kérelem megfelel a törvényben foglalt feltételeknek - intézkedik a támogatás folyósításáról. Így, ha a felszámolás alatt álló munkáltató nem tud fizetni, a felszámoló kötelezettsége, hogy az Alaphoz forduljon támogatásért.

A fenti biztosítékokra van szükség, mert ezek tipikusan olyan helyzetek, amikor a munkáltató csődhelyzetben van. Hiába írná elő a törvény, hogy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor a munkavállalókat különböző juttatások illetik meg, ha ezek kifizetésére már nem lenne fedezet.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munkahely, cég, elbocsátás, fizetésképtelen, végkielégítés