Íme a gazdagság képlete

A Forbes minden évben közzéteszi a leggazdagabbakról szóló listáját, ezek végigböngészésével érdekes következtetéseket vonhatunk le. Vélhetően kevesen tudták például azt, hogy 2010-ben a 25 legjobban kereső hedge fund vezér keresete 4-szer akkora volt, mint az S&P 500 indexben szereplő vállalatok vezetőnek teljes fizetése - írja a portfolio.hu.

Közgazdászok véleményére alapozva a Forbes azt írja, hogy megtalálta azt a "képletet", amellyel jó eséllyel betörhetünk a társadalom felső 1 százalékába. Ehhez csak a következőt kell tennünk: felsőfokú végzettségű első generációs vállalkozókká kell válunk, akinek a kezében kezdetben óriási vagyon nem összpontosul, és olyan üzletbe kell belevágnunk, amelyben a technológia meghatározó elemet képvisel.

Jövedelmező szakmák

A legjobb eséllyel akkor válhatunk gazdaggá, ha sikerül bekerülni a legjobban fizetett hedge fund menedzserek közé. Egy friss elemzés szerint 2010-ben a 25 legjobban fizetett fedezeti alap vezér közel 4-szer akkora összeget keresett, mint az S&P 500 index vállalatainak első emberei. Az évek során jelentősen nőtt a hedge fund guruk jövedelme, míg 2002-ben a TOP-25 134 millió dollárt keresett átlagosan, addig ez az összeg 2007-re 1 milliárd dollárra emelkedett, 2012-re némi visszaesés után még mindig átlagosan 537 millió dollárt lehet megkeresni.

Nem kell messzire menni, hogy a következő, kiemelkedően jövedelmező szakmát megtaláljuk, az alternatív vagyonkezeléssel foglalkozó magántőke társaságok sem panaszkodhatnak, éves szinten 2005-2011 között átlagosan a társaságok által összegyűjtött díjak 34 milliárd dollárt értek el. Ebből az összegből pedig bőven volt lehetőség arra, hogy a vezetők markát komoly összeg üthesse. Csak 2012-ben a Carlyle 3 alapítója fejenként 200 millió dollárt kapott, míg a KKR esetében az alapítók több mint 130 millió dollárral gazdagodtak.

Jól látható, hogy egyes pénzügyi szektorban dolgozó vezetők mennyire nagy összeget kereshetnek, a korábbi évtizedre jellemző trend egyértelműen az, hogy nőtt az amerikai társadalmon belül a különbözőség, a vagyonkoncentráció a válság alatt csak gyorsabbá vált. Steven Kaplan közgazdász új elemzése a Journal of Economic Perspectives-ben azt célozza, hogy magyarázatot találjon akadémia modellek alapján, hogyan is lehet betörni a társadalom legfelső 1 százalékába.

A Forbes szerzője beszélt a szakemberrel, aki elmondta neki, hogy a korábban bemutatott példákban szereplő menedzserek azért tudták megcsinálni a szerencséjüket, mivel nagy pénzeket kezelnek és olyan szofisztikált elektronikus programokhoz van hozzáférésük, amelyek nagyon gyors mozgásokat tesznek lehetővé. Kaplan szerint, ha valaki igazán gazdaggá akar válni, akkor a digitalizálódás világában technológiai fronton érdemes a tudását gyarapítania. Csak 2011-ben a Forbes 400 leggazdagabbjának vagyonának 25 százakléka jött az információs technológiából és az egészségügyi technológiából.

A lap írása szerint azért ez a megfogalmazás túlságosan leegyszerűsíti a helyzetet, hiszen míg a pénzügyi területen jól alkalmazható az elmélet, addig nem mond semmit arról, hogy például miért lehetettek olyan tehetősek egyes sportolók, ügyvédek vagy éppen a legnagyobb vállalatok vezetői. Kifejezetten érdekes jelenség, hogy a legnagyobb cégek vezetőinek fizetése átlagosan 12 millió dollár volt, ami a 2000-es csúcsoktól 32 százalékkal marad el. Ez az összeg nemcsak a pénzügyi területen dolgozók csúcsfizetéseitől marad el, de például a legjobban fizetett sportolókétól is, amelyek nagyon komoly pénzeket kapnak jogdíjakból is.

Fontos a családi hátttér

A családi háttér is magyarázó tényező lehet a vagyonosodás felé vezető úton, azonban itt is vannak éles különbségek. Kaplan szerint mindenképpen előnyt jelent, ha nem örököltünk óriási vagyont, hanem inkább saját erőnkből tudtunk építkezni.

Ezt megerősíti egy másik kutatás is. A Forbes 400-as listája alapján drámai változás következett be 1982 és 2011 között. Míg 1982-ben az első generációs gazdagok aránya 40 százalék volt, addig 2011-ben ez az érték 69 százalékra emelkedett, és gyakorlatilag a piacról eltűntek a negyedik, ötödik vagy éppen hatodik generációs vállalkozók.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: szakmák, fizetés, bér, munka, vállalkozó