Nem természetes a magyar migráció

A rendelkezésre álló adatok szerint gyorsulva növekszik a külföldön munkát vállalók magyarok aránya - mondta Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója a Joint Venture Szövetség  ,,Foglalkoztatás 2013" című szakmai rendezvényén. Hárs Ágnes szerint nem biztos, hogy a jelenség tragikus, de fontos negatív jelzés a magyar gazdaságról.

A magyarok európai munkavállalásának növekedése 2007-ben kezdődött, összefüggésben a gazdasági mutatók romlásával, illetve az első megszorító csomaggal, a válság aztán újabb lendületet adott a kivándorlási kedvnek. A kutató szerint ez azonban cseppet sem természetes, mert a legtöbb európai országra nem az volt jellemző, hogy a válság hatására megugrott volna a külföldön történő munkavállalási kedv, hiszen a munkapiaci feltételek minden országban romlottak.

Magyarországra 2007 előtt Csehországhoz és Szlovéniához hasonlóan az volt a jellemző, hogy a munkavállalók alacsony arányban vállaltak külföldi munkát. A régióban ezek az országok közösek voltak a viszonylag jó gazdasági mutatókban, a régiós viszonylatban magasnak mondható vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP-ben. Magyarországon a gazdasági mutatók 2007-től romlani kezdtek, ezért váltak el a migrációs trendjei Csehországtól és Szlovéniától - derült ki a kutató előadásából.

A válság hatására ugyancsak romló helyzetű Szlovéniában és Csehországban azért nem erősödött meg Magyarországhoz hasonlóan az emigrációs tendencia, mert ezekben az országokban viszonylag nagyvonalú maradt a szociális rendszer. Hárs Ágnes arra is fölhívta a figyelmet: a válság miatt szinte mindenhol bővítették a munkanélküli ellátórendszer forrásait, ezzel szemben Magyarországon szűkítették, az ellátás időtartama rövidült.

Az uniós orvosság: járulékkedvezmény

A rendezvényen Andor László foglalkozatásért felelős uniós biztos elmondta: jelenleg az Európai Unióban különösen súlyos a fiatalok munkaerő-piaci helyzete, és a tartós munkanélküliek részaránya is folyamatosan nő. Sok olyan tagállam van - például a balti államok -, ahol nemcsak a munkanélküliség magas, egyidejűleg az állástalanok mintegy fele tartósan munkanélküli. Az ifjúsági munkanélküliség nemcsak gazdasági, hanem egyre súlyosbodó szociális probléma is, amelyből éves szinten 150 milliárd euró veszteség adódik az EU-ban - tette hozzá.

Az Európai Unió az ifjúsági garanciaprogrammal és a munkára rakódó terhek mérséklésével segítené a munkaerő-piaci problémák megoldását.  A magyar kormány szintén a munkahelyvédelmi akcióterv biztosította járulékkedvezményekkel stabilizálná a foglalkoztatási helyzetet.

Az uniós biztos emlékeztetett arra, hogy a foglalkoztatási csomagot 2012 áprilisában fogadták el, decemberben pedig az ifjúsági foglalkoztatási csomagot, amely előírja az úgynevezett ifjúsági garancia bevezetését. Utóbbiról várhatóan februárban döntenek a foglalkoztatási miniszterek - mondta, hozzátéve, hogy a tagállamok remélhetőleg kötelezettséget vállalnak majd ifjúsági garanciaprogramok beindítására, ezekre uniós források állnak majd rendelkezésre.

Az ifjúsági garanciaprogram lényege, hogy ha egy 25 év alatti fiatal 4 hónapon belül nem talál munkát, akkor minőségi munkát, szakmai gyakorlatot vagy tanulási lehetőséget kell biztosítani számára, hogy aktív maradhasson, ne vesszen el a tudása, és munkájából jövedelemhez jusson.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Előnyben a gyesről visszatérők, tartós álláskeresők és szakképzetlenek

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára előadásában kifejtette: Magyarországon 3,7 millió és 4 millió között mozog a foglalkoztatottak létszáma több mint 20 éve, ahhoz ugyanakkor, hogy az európai uniós átlagot Magyarország meg tudja közelíteni, jelentősen növelni kell a foglalkoztatottak létszámát.

Az országban szükség van egymillió új munkahelyre, ugyanakkor figyelembe véve, hogy átlagosan 500 ezer regisztrált álláskereső és 300 ezer inaktív van, egyik napról a másikra nem lehetne betölteni ennyi állást - jelezte az államtitkár, hozzátéve, hogy a demográfiai folyamatokon is fordítani kell.

Magyarországon a munkanélküliségi ráta az elmúlt két és fél évben stagnált, 10 és 11 százalék között mozgott, a foglalkoztatás pedig folyamatosan emelkedett; a 40-54 éves nők foglalkoztatási adata például jobb, mint az európai uniós átlag. Czomba Sándor arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes csoportoknál tovább kell növelni a munkaerő-piaci aktivitást. Ilyenek a nők, a 25 év alattiak, az 55 év felettiek; itt energiát kell fektetni abba is, hogy a meglévő munkahelyek megmaradjanak - mondta, hozzátéve, a munkahelyvédelmi akcióterv kedvezményei éppen ezt segítik elő.

Az államtitkár elmondta: a munkahelyvédelmi akcióterv 300 milliárd forintos keretéből 2-2,5 százalékos általános járulékcsökkentést lehetett volna végrehajtani, ennek ugyanakkor nem lett volna pozitív foglalkoztatási hatása, ezért döntött úgy a kormány, hogy célzott járulékkedvezményeket adnak az akcióterv keretében. Így jelentős szociális hozzájárulási adókedvezményt kap a munkaadó a 25-50 év közötti szakképzetlen, 25 év alatti, az 55 év feletti, tartós álláskeresők, és a gyesről visszatérő munkavállaló után. Az akcióterv által biztosított járulékkedvezményeket igénybe véve egy-egy cég évente munkavállalónként 174 000 forintot takaríthat meg - hangsúlyozta Czomba Sándor.

Szerző: Fogas Krisztina