Így dolgozhat Hollandiában

Egy teherautósofőr Hollandiában 2050 eurót - több mint 480 ezer forintot - keres egy hónapban, ezért heti 40 órát kell dolgoznia. Ugyanez vonatkozik a hentesekre is, náluk követelmény a legalább kétéves szakmai gyakorlat. Ám szakképesítést nem igénylő munkát is kínálnak: Rotterdamba például halcsomagolókat keresnek, 8 eurós (csaknem 2000 forintos) órabérrel és szállástámogatással. Egy angolul perfektül beszélő mérnök pedig minimum 5000 eurót, azaz körülbelül 1 millió 180 ezer forintot kereshet havonta.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz rendszeres időközönként érkeznek állásajánlatok a tulipánok országából. Egy holland - a magyar partner reményei szerint megbízható - közvetítő cég célzottan, kizárólag Magyarországról keres szakosodott mérnököket (rajzkészítőt, termelésirányítót, dokumentációs mérnököt, tervező villamosmérnököt), beszerzőket és menedzsereket - mondta a FigyelőNetnek Kovács Géza, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) nemzetközi és migrációs főosztályának vezetője.
A diplomás munkavállalók mellett szívesen foglalkoztatnának szakmunkásokat, közülük a fémfeldolgozó-, az építő- és az élelmiszer-ipari dolgozók keresettek. A holland hiányszakmák majdnem azonosak azokkal, amelyek munkavállalóira itthon is nagy szükség lenne: náluk sincs elég CNC-forgácsoló, esztergályos, hegesztő, autószerelő, hentes, szakács és sofőr. A diplomások közül mérnököket és informatikusokat alkalmaznának szívesen.

Szabad a vásár!

Hollandia tavaly májusban nyitotta meg a munkaerő- piacát az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott államok dolgozói előtt. Korábban sem volt nehéz a ott dolgozni, ugyanis igen könnyen meg lehetett szerezni az engedélyeket, és várták a kelet-európai munkásokat.

Kisokos a holland munkához és élethez

Hollandiában egy magyar munkavállalónak... 

... mennyi lehet a fizetése?

A minimálbér összegét törvény szabályozza Hollandiában: 2009. január 1-jéig bruttó 1 356,60 euró havonta - amennyiben a munkavállaló teljes állásban dolgozik.

... mennyit kell egy héten dolgoznia?

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak heti munkaideje maximum 48 óra. Egy nap nem lehet 8,5 óránál többet dolgozni. A munkahét öt napból áll, a kohászati és gépipari területeken négynapos munkahetet alkalmaznak. A gyakorlatban a legtöbb munkaszerződésben a heti munkaidőt 36-40 órában, a napi munkaidőt pedig 7,5 órában állapítják meg. A holland törvények maximálisan 176 túlórát engedélyeznek havonta. A túlórát pénzbeli juttatással (a normál bér 150-300 százaléka között változik) vagy szabadsággal fizetik ki. A vasárnapi munka elviekben tilos. 

... kell-e honosítania a diplomáját, bizonyítványát?

A szakképzettség igazolása Hollandiában általában a technikusi bizonyítványokra, vagy a pékek, cukrászok, hentesek, hal- és baromfifeldolgozók, az építőiparban dolgozók, szerelők, hegesztők esetében szükséges, de az autóiparban dolgozóknak is papírral kell bizonyítaniuk, hogy értenek a szakmájukhoz.

A külföldön szerzett szakmai okleveleket, diplomákat le kell fordíttatni hollandra, és honosításra be kell nyújtani a kijelölt holland szervezeteknek (AOB, Nuffic, COLO vagy IBG). 

... regisztrálnia kell-e valamilyen külföldi munkásokkal foglalkozó hivatalnál?

Hollandiában a munkavállalónak a lakóhelye szerint illetékes helyi hatóságoknál és a bevándorlási hivatalnál kell regisztráltatnia magát. 

...  van-e betegbiztosítása?

A munkáltató köteles a dolgozót a társadalombiztosítási intézményekhez bejelenteni. A munkavállaló nevét bejegyzik a betegbiztosító irodánál, amely bejelenti a munkavállalót a nyugdíjbiztosítónál és a munkanélküli biztosító intézményben. A munkavállaló regisztrációs számot kap, amely alapján a társadalombiztosító nyilvántartja a biztosítási időszakokat és fizetéseket.

... hogyan kell adóznia?

A Hollandiában lakó természetes személyek (rezidens adófizetők), illetve azon személyek, akiknek valamilyen jövedelme Hollandiából származik (nem rezidens adófizetők) holland jövedelemadót kötelesek fizetni. A jövedelemadót a természetes személy adóköteles jövedelme alapján vetik ki, amit a személyes adólevonás mértékével csökkentenek.

Adóköteles jövedelemnek számít a munkából származó, a pénzügyi érdekeltségből származó, illetve a megtakarításokból és beruházásokból származó bevétel. Az adókulcs progresszívan növekszik, azaz a magasabb sávba eső jövedelmek után nagyobb kulccsal kell adózni. (2008-ban 17 579 euró alatti jövedelem esetén 2,45 százalék adót kell fizetni, 31 589-ig 10,7 százalékot. Ha a bevétel nem éri el az 53 860 eurót, akkor 42 százalékot, viszont e fölött már 52 százalékot vár az állam.) A holland adóhatóság honlapja.

Adót abban az országban kell fizetnie a munkavállalónak, ahol az adóév nagyobb részében kapta a fizetését. 

... milyen szálláslehetőségei vannak?

A kaució általában egyhavi albérletnek megfelelő összeg. Ezt az albérlő a kiköltözéskor visszakapja. Egy szoba bérleti díja 250-600 euró egy hónapra. A rezsi áramdíjból (2,50 euró/hó alapdíj + 0,09 euró/kilowatt), vízdíjból (41 euró/év alapdíj + 1,31 euró/köbméter) és gázdíjból (1,50 euró/hó alapdíj + 0,5 euró/köbméter) áll. 

... mennyiért vehet élelmiszereket?

Egy kiló kenyér 1,5 euróba, egy csésze kávé: 5,20-ba, egy pohár sör viszont csak 2 euróba kerül. Étteremben 15 euróért vacsorázhat meg egy fő, míg a híres holland majonézes sült krumplit 4 euróért meg lehet venni.

... milyen tömegközlekedési lehetőségei vannak? Megfelelő a távolsági közlekedés?

Hollandiában a legnépszerűbb közlekedési eszköz a bicikli. Szinte minden holland állampolgár kerékpározik és a lakosság 80 százalékának van legalább egy kerékpárja. Ez azt jelenti, hogy az országban mintegy 17 millió kerékpár van. Emellett a holland háztartások közel 70 százaléka egy vagy két autóval is rendelkezik. 
A tömegközlekedés Hollandiában elég magas színvonalú. A legtöbb nagyvárosban és kertvárosi területeken villamosok és buszok közlekednek. A legtöbb falut viszont csak távolsági buszokkal lehet megközelíteni. Amszterdamban és Rotterdamban metrók is vannak, a nagyvárosokban és környékükön fejlett az éjszakai buszhálózat. Egy rövid buszút 2 euróba kerül.

A vasúthálózat is kiterjedt, különösen Randstad környékén. Azokban a kerületekben pedig, ahol nem járnak vonatok - az ország északi részén -, úgynevezett "Interline" buszjáratok szállítják az utasokat. Vasúttal kapcsolatos információk.

... mennyibe kerül az oda-vissza utazása?

Amszterdamba retúr repülőjegyet elővételben már 52 ezer forintért lehet vásárolni, ugyanez busszal 38 ezerből kijön, és vonattal is körülbelül ennyibe kerül az út.

... ha bajba jut, milyen hivatalt kereshet fel?

Magyarország Hágai Nagykövetsége: Hogeweg 14. 2585 JD Den Haag. Telefon: +31 70 350 0404. E-mail cím: info@hungarianembassy.nl.

... honnan tudhatja meg, hogy bízhat-e a munkaközvetítő cégekben?

Vannak különböző holland szakmai szervezetek, amelyek minőségjeggyel dolgoznak. Ilyen munkaközvetítői egyesületek például az ABU és az NBBU. Az agrárszektorban és a húsfeldolgozó-iparban is léteznek olyan minőségjegyek, amelyeket csak a megbízható munkáltatók és munkaközvetítők kaphatnak meg. Ha a munkavállaló egy olyan irodát választ, amely tagja ezeknek a szervezeteknek, akkor számíthat rá, nem csorbulnak a jogai.

A nyelvi akadály legyőzése

Arról nincsenek konkrét adatok, hogy a holland munkáltatók célzottan keresik-e a magyar dolgozókat. Kovács Géza szerint inkább az mondható el, hogy a jó szakemberekre vadásznak. A piacnyitás előtt a holland nagykövetség egyeztetésbe kezdett a magyar foglalkoztatási hivatal munkatársaival. Ekkor kiderült, hogy több olyan holland cég is van, amelyek szeretnének magyarokat foglalkoztatni, és ennek érdekében még holland nyelvtanfolyamokat is szerveznének nekik.

A néhány évvel korábbi adatok szerint Hollandiában kevesebb mint ezer magyar dolgozik - mondta a FigyelőNetnek Kovács Géza. A magyarok viszonylagos érdektelenségének legfőbb oka az, hogy nagyon kevesen beszélik a nyelvet. Sok - elsősorban magas kvalifikációt igénylő - hollandiai munkához elég lenne az angol nyelvtudás is, ám hasonló feltételek mellett bármely más uniós tagországban is könnyen el lehet helyezkedni. A munkavállaló érthető módon inkább olyan célországot választ, ahol nem kell közvetítőnyelvet használnia, hanem a lakosok anyanyelvén beszélhet. A főosztályvezető szerint éppen ezért mennek hazánkfiai szívesebben Írországba vagy az Egyesült Királyságba.

(Az adatok forrása a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal nemzetközi és migrációs főosztálya, a magyarországi EURES-hálózat, az EUvonal és Hollandia Nagykövetsége.)