Havi 30 ezer forintot kaphat, aki hiányszakmát tanul

Megjelent a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóságának honlapján a hiányszakmák listája.

A gazdaság által igényelt szakképesítéseket a fejlesztési és képzési bizottság határozza meg régiónként. Mérlegelik a statisztikákat, a munkaügyi központoknál nyilvántartott pályakezdő álláskeresőkre vonatkozó adatokat, a munkaerő-piaci prognózisokban szereplő igényeket, illetve azt is, hogy a közeljövőben milyen szakképzettségű fiatalok fejezik be az iskolát, hányan kezdenek majd el munkát keresni. Minden régióban legfeljebb 10 hiányszakmát jelölhetnek meg.

Mindenhol hiánycikk az esztergályos

A listák alapján minden régióban hiányszakmának számít a gépi forgácsoló és a villanyszerelő. Hegesztőket Észak-Magyarország kivételével az egész országban nem találnak a munkaadók, ezért felkerült a támogatandó szakképzések listájára ez a szakma is. Ez a képzés szinte az összes listában a top 3-ban szerepel.

A géplakatos, szerkezetlakatos, járműfényező, szerszámkészítő mellett az elektronikai műszerész és a villanyszerelő is rendkívül keresett szakma.

Az ilyen szakmát szerzett embereknek kissé könnyebb az elhelyezkedés: 2011-ben például az erősen exportorientált feldolgozóipar tudott bővülni, létszámnövekedés a gyártó vállalatoknál, az iparilag fejlett térségekben (például Nyugat-Dunántúlon) volt jelentős. Az ipari vállalkozások előrejelzése is biztató, több felmérésből is az derül ki, hogy munkaerő-felvételt terveznek.

Bizakodva tekint a jövőbe az építőipar

Meghökkentő, de a fejlesztési és képzési bizottság szerint nagy igény lesz a jövőben építőipari szakemberekre is: hiányszakmaként aposztrofálták az épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelőt, a kőművest, a bádogost és az épületgépészeti rendszerszerelőt is. A hét régióból ötben pedig a hiányszakmák élmezőnyében végzett az ács, állványozó. A döntéshozók bizonyára bíznak a gazdaság beindulásában, hiszen évek alatt képeznek ki egy szakembert.

A GKI prognózisában az építőipar további visszaesését olvashatjuk, és a Manpower munkaerő-piaci előrejelzése is azt mutatja: építőipari vállalkozások borzasztó negatívan látják a jövőt, 27 százalékuk jelezte, hogy leépítést tervez, és csak 5 százalékuknál bővül a létszám.

Az agrár-jellegű képzések közül a gazda négy régióban hiányszakma, és mezőgazdasági-növénytermesztési gépüzemeltető és karbantartó munkásokra is igény lenne Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon. Szociális gondozókra négy régióban is nagyobb szükség lenne.

Szakácsokat keresnek a nyugati régióba

Az egy évvel ezelőtti listákon szereplő hiányszakmák nem sokat változtak.

Az idei tanévben a szabót csak két régióban nyilvánították hiányszakmává. A szakács, pék-cukrász és a bútorasztalos szakképzés pedig csak egy-egy régióban kap támogatást. Szakácsokból Nyugat-Dunántúlon van a legnagyobb hiány, ennek az az egyik fő oka, hogy az osztrák határ közelében élő szakképzett vendéglátósok átjárnak dolgozni Ausztriába, és nem igazán vállalnak munkát Magyarországon.

Ösztöndíj jár a jó tanulóknak

A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj bevezetésének az volt a célja, hogy a gazdaság által igényelt szakképesítésben résztvevők anyagi támogatásban részesüljenek, azaz pénzzel ösztönözzék a fiatalokat a szakmák kitanulására.

A nappali tagozatú szakiskolai képzésben részt vevő tanulók akkor kaphatnak ösztöndíjat egy adott tanévben, ha az azt megelőző félévben 2,51 feletti átlagot produkáltak, nem évismétlők, nincs igazolatlan hiányzásuk, illetve nem kaptak fegyelmit. A pénzbeli juttatás havi 10 000 és 30 000 forint között mozog.