Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A régió a fejlett, nagy hagyományokkal rendelkező felsőoktatási centrumainak és a kutatás-fejlesztés bázisainak adottságaira épít, valamint kiaknázza a régió mind Magyarországon, mind Európában elfoglalt sajátos földrajzi helyzetéből adódó lehetőségeket a gazdasági és társadalmi kapcsolatok területén.

A régióban élő emberek legendás szorgalmukkal, hozzáértésükkel évszázadokon keresztül kiváló minőségű és világhírű mezőgazdasági termékeket állítottak elő. Napjainkban a kedvező földrajzi helyzetükben bízva, szorgalmukra építve, megteremtve a magas szintű képzés feltételeit próbálják boldogulásukat segíteni, a jövőt építeni.
Különösen kedvező a magyar működő tőke import ágazati szerkezete a Dél-alföldi régióban: a feldolgozóipar s azon belül a gépipar vonzotta, illetve vonzza a legtöbb működő tőkebefektetést Magyarországra, ugyanakkor regionális összehasonlításban kiemelkedő a szolgáltatások - távközlés, pénzügyi szolgáltatások, szállítás, kereskedelem, ingatlanfejlesztés - részaránya is. Ennek köszönhetően a munkahelyteremtésben is jelentkeznek kedvező tendenciák.

Természeti adottságok, kiváló föld, turizmus

A Dél-alföldi régió gazdasági szerkezete sokrétű, amelyből a mezőgazdaság 17 %-kal részesedik, a szállítás 7%-ot tesz ki, a szolgáltatási ágazatok 45%-ban oszlanak meg, a fennmaradó 31%-ot az ipari ágazatok jelentik.
Az ipari szerkezetet alapvetően a kiváló minőségű termőtalaj határozza meg. A hagyományok alapján meghatározóvá vált a gabonatermesztés és az állattenyésztés. A gabonaipari, húsipari, konzerv és tejipari üzemek élelmiszertermelése az országos termelésnek mintegy 20 - 25 %-át adják. A régió nyugati térségében elterülő homokos talaj, valamint az országos átlagot meghaladó mértékben jellemző napsütéses órák száma tovább szélesíti a mezőgazdaság lehetőségeit, teret biztosítva a szőlő- és gyümölcstermesztésnek.

Az élelmiszeripar mellett jelentős a mezőgazdasági gépgyártás, valamint az itt található építőipari ásványkincsek alapján (agyag, homok, kavics) országos jelentőségű a tégla-, a cserép- és az üveggyártás is. A korábban megkezdett öblösüveg-gyártás mellett a síküveg előállítása is megjelent.
A régióban található földgáz és kőolaj kitermelés az országos kitermelés jelentős részét alkotják. Jelentős "ásványkincs" a föld mélyében található termálvíz, amelynek kiaknázása és a meglevő fürdők korszerűsítése napjaink feladata közé tartozik.
A kisebb településeken a mezőgazdaság egyik "kísérő ágazata" a textilipar mérsékli a foglalkoztatási gondokat.
Annak ellenére, hogy a régió kevés erdővel rendelkezik, igen jelentős a régióban elszórtan található faipari vállalkozások jelenléte.

A turzimus fejlődését folyamatos kedvező kilátások jellemzik, ami köszönhető a sajátosan dél-alföldi jellegzetességeket felvonultató egyedülálló tájképi adottságoknak, mint pusztai táj és lovas hagyományok, keveredő kultúrák, magas napsütéses órák száma. Valamint hazánk legnagyobb magas minőségű termál- és gyógyvízkincs készletének, és az alföldi kultúra számos apró csodáiból összeálló mozaikszerű vonzerőrendszernek.

A régió gazdasági mutatói 

A régió működő vállalkozásainak száma mintegy 97 ezer, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 71.
Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) 10 %-át a régió termeli és az ipari termelés közel 8%-a a dél-alföldi régióból származik. Ennek tükrében megállapítható, hogy az itt élők az országos munkaerő-piaci helyzethez képest jobb kondíciókkal és esélyekkel kereshetnek munkát.
Álláskeresés a régióban

A Regionális Munkaügyi Központ legfrissebb adatai szerint az egy évvel korábbinál mérsékeltebb nyilvántartásba lépő, és élénkebb kilépő fogalom jellemezte a térség álláskereső állományát.
2008. június 20 - július 20. közötti időszakban 8 219-en kérték nyilvántartásba vételüket, 572-vel kevesebben, mint egy évvel korábban. A kilépők száma 8178 fő volt, 263 fővel meghaladva az elmúl év hasonló időszaki adatát.

A nyilvántartásba lépők 18%-a most regisztráltatta magát első ízben. E létszám az elmúlt hónap óta közel másfélszeresére nőtt, amiben meghatározó szerepe volt a tanév végének, így az iskolarendszerből kikerülő fiatalok, pályakezdők munkaerő-piacon való megjelenésének. Az elmúlt egy hónap során közel kétezer pályakezdő regisztráltatta magát álláskeresőként, ezek több mint a fele (1050 fő) most tette először. Legtöbben érettségi bizonyítványuk megszerzését követően keresték föl kirendeltségeinket, de a friss diplomások száma is lényegesen megemelkedett az elmúlt hónap óta. A fiatalok számának emelkedése, és az idősebbeké csökkenése következtében "fiatalodott" az álláskereső állomány korösszetétele, és emelkedett az áltagos képzettségi szint is.

Július hónap zárónapján a Dél-alföldi régióban nyilvántartott álláskeresők átlagosan 4%-a kevesebb, mint 8 osztályt végzett, 34%-uk általános iskolai, s 31%-uk szakmunkás végzettséggel rendelkezett. Az álláskeresők 2%-a szakiskolát, 13%-a szakközépiskolát, 3%-a technikumot végzett. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya 8%. Egyetemi diplomával az álláskeresők 1%-a, főiskolai végzettséggel pedig 4%-a rendelkezett.

A régióról elmondható, hogy sem az alkalmazottak bérei, sem az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem regionális különbségei nem akkorák, amelyek tömeges migrációra késztetnék a családokat. A belföldi vándorlás kevésbé régiónként, inkább kistérségenként mutatható ki, érzékelhető az autópálya és a nagyvárosok vonzása. 

Szerzője: Hajós Dániel

Az előzetesben található fotó forrása: profimedia.hu

 

Kapcsolódó cikkek:

Közép-magyarország a legek régiója

Népességi mutatókban az élen, de foglalkoztatottságban a sor végén az észak-alföldi régió

A balatoni települések előnyben a dél-dunántúli régióban

Magas foglalkoztatottsági ráta a közép-dunántúli régióban

A nyugat-dunántúli régió előnyben a határ miatt