A jelenlegi brit kormány reformtervei szerint az Európai Unió társállamaiból érkező munkavállalók több mint kétszer annyi hozzájárulást fizetnek majd be a brit szociális ellátórendszer kasszájába, mielőtt hozzáférhetnek a jóléti juttatásokhoz, mint amennyit a jelenlegi szabályok alapján már érkezésük pillanatában igényelhetnek - jelezte a brit miniszterelnök.

4 év után járna ellátás

David Cameron, akivel a The Sunday Times című lap közölt interjút, megerősítette: ha a május 7-i parlamenti választások után a Konzervatív Párt kormányon marad, előírná, hogy a külföldi EU-munkavállalók csak négyévi folyamatos nagy-britanniai munkaviszony után juthassanak hozzá a brit jóléti ellátások teljes köréhez.

Fizetni kell annak, aki segélyt akarIlyen angliai állásokat kínálnak a Profession.hu-n.

A miniszterelnök ezt a tervet korábban is többször hangsúlyozta, a vasárnapi interjúban azonban számításokat is ismertetett. Kijelentette: a mostani szabályok alapján ha egy külföldi EU-munkavállaló "összerakja" mindazokat a brit szociális juttatásokat, amelyeket már érkezése után igényelhet, évi tízezer font (4,1 millió forint) jövedelemhez juthat csak ebből a forrásból.

Fizetni kell annak, aki segélyt akar

Ennyit kellene fizetni

A Konzervatív Párt szigorítási terveinek bevezetése után azonban minden egyes EU-bevándorló átlagosan 22 ezer fontot fizet majd be adók és társadalombiztosítási hozzájárulás formájában a brit jóléti kasszába, mielőtt onnan juttatásokat igényelhetne. Cameron kijelentette: meggyőződése, hogy ez a terv visszatartó erővel hat majd a bevándorlásra, és elősegíti annak a régóta megfogalmazott kormányzati tervnek az elérését, hogy a nettó bevándorlás a jelenlegi évi több százezerről néhány tízezerre csökkenjen.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Kiléphetnek az EU-ból?

A brit miniszterelnök tervei szerint Nagy-Britanniában legkésőbb 2017-ben népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.

Nemrégiben, egy televíziós választási vitában - arra a kérdésre, hogy ha az EU-bevándorlás szabályait nem tudja módosíttatni Brüsszellel, akkor a brit EU-tagságról tervezett népszavazás előtt ő személyesen a kilépés mellett kampányolna-e - Cameron azt mondta, hogy nem ez a célja. Megerősítette azt az álláspontját, hogy semmit nem zár ki arra az esetre, ha nem sikerül Brüsszelnél elérnie a Nagy-Britannia által szükségesnek tartott EU-reformokat. Kijelentette ugyanakkor: egyre inkább bízik abban, hogy e reformok elérhetők. "Európa sem akarja, hogy Nagy-Britannia távozzon" az EU-ból - tette hozzá.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: külföldi munka, Nagy-Britannia, bevándorlás