Fizetnek annak, aki hiányszakmát tanul

Különösen a fiatalok foglalkoztatási helyzete rossz az EU legtöbb tagországában, így Magyarországon is - mondta el a fiatalok munkához jutási lehetőségeiről az ombudsmani hivatalban rendezett konferencia több felszólalója.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség elnöke szerint a rossz foglalkoztatási helyzet az ország egyik legnagyobb problémája. A rendszerváltáskor eltűnt a munkaerőpiacról másfél millió ember, és ezt a problémát máig nem sikerült orvosolni. Az elmúlt 8 évben pedig Magyarországon nem volt érzékelhető gazdasági növekedés.

A szakember elmondta: a tízmilliós lakosú Magyarországon 3,86 millióan élnek "látható", munkából, a hasonló lélekszámú Csehországban 5,1 millióan. Kérdésesnek nevezte, hogy hogyan tudja az oktatás évtizedekre előre tervezni a szükséges tudást a globalizálódó, gyorsan változó világban.

Kósa István, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője is arra mutatott rá, hogy a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája a foglalkoztatás alacsony szintje. Az unióban kétszer, Magyarországon két és félszer nagyobb a fiatalok munkanélkülisége, mint a teljes munkaképes népességé - mondta.

A munkahelyteremtés legsúlyosabb akadálya a nagy adóteher, ezért a kormányzat célja a súlypont áthelyezése a munkát terhelő adókról a fogyasztást terhelőkre - ismertette a főosztályvezető. Fontos a célzott járulékcsökkentés például a pályakezdők alkalmazásánál, továbbá a sok milliárd forintos, részben uniós forrásokból finanszírozott támogatáscsomag a fiatalok vállalkozóvá válásának segítése, a nyári diákmunka vagy a hátrányos helyzetű álláskeresők érdekében - sorolta.

Pásztor Tibor, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóságának megbízott főigazgató-helyettese elmondta: a hiányszakmákban - például gépi forgácsoló, villanyszerelő, szociális gondozó, ápoló, hegesztő - a hallgatók akár 30 ezer forintos tanulmányi ösztöndíjat is kaphatnak.

Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa arról beszélt, hogy az EU-ban a 25 évesnél fiatalabbak munkanélkülisége átlagosan 22,5 százalék, de országonként nagy eltérésekkel: Spanyolországban vagy Görögországban 50 százalékot is meghaladó, Németországban 7 százalék, Magyarországon csaknem 30 százalék.

A bizottság több lehetőséget szeretne biztosítani a fiataloknak, sok milliárd eurót költenek a helyzet javítására, fontos az unión belüli mobilitás javítása, például a határokon átnyúló gyakornoki program - tette hozzá.

Szabó Máté ombudsman a rendezvény köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy összeurópai probléma a fiatalok munkához jutása. Kérdés, hogy megfelelően készíti-e elő az oktatási rendszer a munkavállalásra, vállalkozóvá válásra a végzősöket. Az alapvető jogok biztosának hivatala elsősorban azt vizsgálja, hogy a szabályozás mennyiben gátolja a pályakezdő vállalkozók indulását. A cél elsősorban az alapjogi visszásságok felszámolása - mondta.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: hiányszakma, ösztöndíj, szakképzés, munkaerőpiac