Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A korrupció visszaszorítására már nemcsak a Büntető törvénykönyvben találunk passzusokat, hanem a Munka törvénykönyvébe is bekerült. Eszerint a dolgozó a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást nem fogadhat el. Az indoklás szerint ez a rendelkezés a borravaló és a hálapénz elfogadásának tilalmát mondja ki. Ám ez a szabály nem kizárólagos: a munkáltató felmentést adhat alóla.

Az Ernst&Young és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet közös tanulmánya szerint azonban a szabályozási környezet még mindig sok kiskaput tartalmaz. A két szervezet a korrupciós kockázatokat és a magyarországi cégvezetők ezzel kapcsolatos attitűdjét vizsgálta.

Kiderült: a megkérdezett vállalatvezetők szerint a személyes kapcsolatoknak tovább erősödött a jelentősége. A vállalatok a személyes kapcsolatok fontosságát az ügyintézésben, az engedélyeztetésben, vagy állami megrendelések elnyerésében egy száz pontos skálán 63 pontra értékelték, szemben a tavalyi 55 ponthoz képest.

Etikai kódex

A vállalkozások működését, tevékenységét átláthatóvá teheti egy etikai kódex létrehozása. Egy cég belső szabályai hatékonyan befolyásolhatják, hogy mekkora eséllyel jelenik meg a korrupció és más tisztességtelen magatartás a beosztottak és a vezetők körében. A vállalatok többsége ma már ismerteti dolgozóival a követendő magatartásbeli normákat. A megkérdezett cégek közel negyedének van ilyen szabálygyűjteménye. Ebben lefektették a munkavállalóik számára követendő irányelveket, és megnevezték a szabályok megsértése esetén alkalmazandó szankciókat.

A külföldi tulajdonú vállalatok rendszeresen vizsgálják a cég és a dolgozók érdekellentéteit, míg a hazai vállalatoknak csak a harmada figyel erre. Az érdekellentétek kezelésének leggyakoribb módszere a másodállások bejelentési kötelezettsége.

  Etikai forródróttal csökkenthető a korrupció  

 

Alkalom szüli

Az Ernst&Young kutatásából kiderült: a válaszadók csupán minden harmadik kulcspozícióba történő munkaerő-felvétel során ellenőrzik le a benyújtott dokumentumokat, referenciát pedig közel egyharmaduk kér.

Pedig a vállalati csalók nagy része vezető beosztású – derült ki a KPMG „A vállalati csaló profilja” című tanulmányából. Ezek az emberek jellegzetesen visszaesők, a cég által vizsgált esetek 91 százalékában a lebukásukig több bűncselekményt is elkövettek. A jellegzetes csaló férfi, 36 és 55 év közötti, és több mint 6 éve dolgozik már cégénél, vezető beosztásban, többnyire a pénzügyi osztályon. Egyedül „dolgozik”, és komoly anyagi és erkölcsi kárt okoz. Főként a belső ellenőrzések elégtelenségét használják ki, tettüket a pénzszerzésen túl éppen a megfelelő kontroll hiányából adódó lehetőség, azaz az alkalom szüli a „tolvajt”.

Mit lehet tenni?

Etikai forródrótot az etikai kódexszel rendelkező vizsgált cégek kicsivel több mint egyharmada alkalmaz – áll az Ernst&Young kutatásában. Ezek a vállalatok elvárják az alkalmazottaitól, hogy közöljék a tudomásukra jutott nem etikus cselekedeteket. Érdemes biztosítani a bejelentő anonimitását, és a vezetőknek tudatosítani kell bennük: megvédik az etikai forródrót használóját.

Egy korábbi E&Y-kutatásból az derült ki, hogy a magyar dolgozók ötöde tűrne el egy korrupciós esetet, addig Nyugat-Európában ez az arány 8 százalék. Nálunk az esetleges bejelentők közel fele szerint az észrevétele nem is fontos. (Más európai országokban jóval kevesebben éreznek így.)

A vállalkozásoknak csak a negyede tett rendőrségi feljelentést a felfedezett etikai vétségek miatt, gyakoribb a közös megegyezéssel történő elbocsátás (62 százalék), vagy a fegyelmi eljárás megindítása.

Viszonylag alacsony (6-12 százalék) azon cégek és munkavállalók aránya, akik ha korrupciós ajánlatot kapnak, a rendőrséghez fordulnak. Ez megegyezik a 2010-es adatokkal. Így valóban igaz lehet az a feltételezés, hogy a nyilvánosságra került korrupciós ügyek csak a töredékét jelentik a valós eseteknek – vélekedett a felmérést készítő cég.