El is veszíthetjük a hallásunkat a munkahelyen

Egy egész Európára kiterjedő kutatás szerint a magyarok negyede gondolja úgy, hogy hangos zajnak van kitéve a munkahelyén. A zaj következtében keletkező halláskárosodás Európában a leggyakoribb munkahelyi betegség, ám nemcsak a halláskárosodás vezethető vissza a zajhatásokra, hanem komoly stresszkeltő hatása is van.

Ez a tényező pedig nem csak azokon a munkahelyeken jelentkezik, ahol a zaj meghaladja a törvény szerint előírt határértéket (és emiatt kötelezővé válik a védőeszközök használata), de a manapság népszerű egyterű irodákban az általános zajnak is lehet pszichére káros hatása.

Mikortól káros a zajhatás?

Az irodai zaj elérheti akár a 60 decibel erősséget is, ami nem tűnik különösen hangosnak, ugyanakkor az évekig tartó, folyamatos zaj jelentős hatást gyakorolhat idegrendszerünkre. Már a 40 decibel feletti morajok is kiválthatnak pszichére zavaró hatásokat, 65 decibel felett azonban már a vegetatív idegrendszer működését is károsan befolyásolják – hívja fel a figyelmet a Knauf Insulation.

A munkahelyi zaj stresszkeltő tényező lehet még akkor is, ha a zajszint nem olyan magas, hogy lépéseket kelljen tenni a halláskárosodás megelőzésére: a gyakori telefoncsörgés vagy irodai berendezések, légkondicionáló folyamatos zúgása, de koncentrációt igénylő feladatok esetén akár mások beszélgetése is fokozhatja a stresszt, hatást gyakorolva a keringési rendszer működésére, az emésztésre vagy a légzésre.

"Állandó alapzajjal működő munkahelyeken célszerű csillapítani a zajt azzal, hogy csökkentjük a hangvisszaverődések intenzitását annak érdekében, hogy az általános akusztikai komfort megfelelő legyen. Az óvodai pedagógusok vagy például telefonos ügyfélszolgálati központban dolgozók napjaik nagy részét zajban töltik, de egy átlagos irodában is elérheti az alapzaj erőssége az egészségkárosító szintet. Tapasztalataink szerint azonban ezekben az esetekben kifejezetten a belsőépítészen múlik, hogy használnak-e a fagyapot táblákat a hangelnyelés fokozására, holott jó megoldást nyújthatnak dekoratív látszó felületként is" – mondta Arató Éva, akusztikus szakértő.

A magyarok egynegyede szenved munkahelyi zajártalomtól

A zaj következtében keletkező halláskárosodás Európában a leggyakoribb foglalkozási betegség, mely a munkavégzéshez kapcsolódó betegségek mintegy egyharmadát teszi ki, megelőzve a bőrbetegségeket és a légzőszervi problémákat – derül ki az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) egy korábbi tanulmányából.

Az első tünet rendszerint az, hogy a beteg nem hallja a magas hangokat. Ha nem küszöbölik ki a túlzott zajt, a hallás tovább romlik, és a probléma kiterjed az alacsonyabb hangfekvésű hangokra is. A károsodás általában mindkét fület érinti. A zaj okozta halláskárosodás végleges.

Halláskárosodás bekövetkezhet akkor is, ha a zaj nem hosszú távú. A hirtelen keletkezett (akár egyszeri) erős zaj - például fegyverekből leadott lövés, vagy szög- és szegecsbelövő pisztolyok esetén - szintén maradandó hatást, így halláskárosodást és folyamatos fülzúgást okozhat. A hirtelen keletkezett erős zajok a dobhártyát is beszakíthatják. Ez fájdalmas sérülés ugyan, ám idővel begyógyul.

Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért az Ipsosszal az Európai Unió 28 országában, valamint 7 további európai országban 2015-ben végzett kutatása szerint a magyar munkavállalók 25 százaléka gondolja úgy, hogy legalább a munkaidő egynegyedében ki van téve hangos zajnak a munkahelyén.

"Németországban dolgozom targoncásként az egyik repülőtéren. A cég félévente elküld minket hallásvizsgálatra. Nagyon hangosak a repülők, ezért fülvédőt is kell hordanunk, amivel viszont az a gond, hogy nem halljuk egymást a kollégákkal, így fokozottan oda kell figyelnünk, nehogy valami baleset történjen. Egyébként nem annyira vészes, hozzá lehet szokni” – mesélte lapunknak József.

A zaj és a balesetek között összefüggés van, a túl erős munkahelyi zaj balesetekhez vezethet. Megnehezíti ugyanis a munkavállalók számára a beszéd és a jelzések meghallását, illetve helyes értelmezését, elfedi a közeledő veszély, illetve a figyelmeztető jelzések hangját (pl. a járművek tolatásra figyelmeztető hangjelzését). Emellett elvonja a munkavállalók, például a gépjárművezetők figyelmét, hozzájárul a munkához kapcsolódó stresszhez, amely növeli a szellemi terhelést, így a hibák előfordulásának valószínűségét - áll az EU-OSHA a munkahelyi zaj hatásairól készített összefoglalójában.

Jogszabályok

Az Európai Parlament és a Tanács 2003-ban elfogadta a munkavállalókat érő fizikai tényezők (zaj) hatására vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló 2003/10/EK irányelvet. Ezt az irányelvet a tagállamoknak 2006. február 15-ig át kellett ültetniük nemzeti jogszabályaikba.

Az irányelv előírja, hogy a műszaki fejlődés és a kockázatnak a zaj forrásánál történő csökkentésére irányuló intézkedések lehetőségének figyelembevételével "a zajexpozícióból eredő kockázatokat a forrásnál kell megszüntetni vagy a lehető legkisebbre csökkenteni”. Az irányelv a napi expozíciós határértéket 87 decibel értékben határozza meg.

Magyarországon a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet szabályozza a munkavállalókat érő zajhatásokat egészségügyi és biztonsági szempontból is. Ebben is a 87 decibel zajexpozíciós határérték szerepel. A 80 decibel üzemi zajszintet meghaladó munkahelyeken védőfelszerelés használata kötelező.

8 tipp az irodai zajcsökkentéshez

1. Zárt terekben a zaj csökkenthető hangelnyelő burkolatok alkalmazásával. Annak megállapításához, hogy milyen burkolatra van szükség, kérjük épületakusztikai szakember segítségét.

2. Törekedjünk puha anyagok, szőnyegek, függönyök használatára, hiszen ezek sokkal jobban elnyelik a hangokat, mint a sík kemény felületek, mint például a járólap.

3. A manapság divatos és építészetileg praktikus egyterű irodák esetén a térelválasztó falak, paravánok használata lehet a megoldás.

4. A belső tér kialakításánál kerüljük az üres, nagy sík falfelületeket (ezek ugyanis a hang visszaverődését elősegítik).

5. A zajforrásokat, gépeket a munkatársaktól minél messzebb helyezzük el. Ha van megoldás arra, hogy a gépeket, illetve a zajforrást körülvegyük zajcsökkentésre alkalmas anyagokkal, éljünk vele.

6. Iktassunk be szüneteket, ha zajos környezetben dolgozunk. Sétáljunk egy pár percet a szabadban.

7. Ahol megengedett, használjunk fülhallgatót és hallgassunk relaxációs zenét. Ez segíti a szervezet regenerálódását, és hatékonyan megoldás a stressztűrésre. Ügyeljünk arra, is, hogy a fülhallgatóban szóló zene se legyen túl hangos, mert az halláskárosodást okozhat.

8. Szűrjük ki a külső zajokat is az ajtók, ablakok hangszigetelésével – hívta fel a figyelmet a hangszigetelési praktikákra a Knauf Insulation a lapunknak eljuttatott összeállításában.

A PROFESSION.HU-N ILYEN ÉPÍTŐIPARI ÁLLÁSOKAT KÍNÁLNAK A MUNKAADÓK.

Tervezői versenyt hirdetnek

A Knauf Insulation a Magyar Építész Kamarával közösen pályázatot hirdet tervezők számára, amelynek célja bemutatni a helyes termékalkalmazást és a termékekben lévő kreatív lehetőségeket, azaz, hogy a hang és hőszigetelés nemcsak funkciókat lát el, hanem dekorációs elemként is alkalmazható. A legjobb pályaműveket több kategóriákban díjazzák, kategóriánként nettó 250 ezer forinttal. A pályázatokat 2016. október 17-éig lehet benyújtani. Részletek ITT érhetők el.

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: zaj, halláskárosodás, munkahely, egészségvédelem