2012-ben egy teljes munkaidős foglalkoztatottra eső munkaerőköltség havi átlagban 309,6 ezer forint volt Magyarországon, ez folyó áron 4,1 százalékkal nagyobb a 2011-esnél (az egy évvel korábbi 5,8 százalékos emelkedés után) - derül ki a KSH új becsléséből. (A fogyasztói infláció a múlt évben 5,7 százalék volt.)

Az emelkedést döntően a versenyszféra (a legalább ötfős vállalkozások körében) munkajövedelmének alakulása magyarázza, ott ugyanis 6,5 százalékos bővülést mértek (de a szociális költség is 8,3 százalékkal nőtt). A költségvetési szférában 3,3 százalékkal csökkent az átlagos munkajövedelem, alapvetően annak köszönhetően, hogy 2012-ben a közfoglalkoztatottak száma másfélszeresére nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva és bevezették a közfoglalkoztatotti bért is. A közszférában a szociális költség 1,2 százalékkal nőtt - írja a Napi Gazdaság cikke alapján a Szakszervezetek.hu.

Összességében tavaly a bruttó munkajövedelem 3,6, a szociális költségek 6,2 százalékkal emelkedtek, míg az egyéb költségek pedig 1,3 százalékkal mérséklődtek az előző évhez viszonyítva.

Minden beleszámít

A munkaerőköltség minden olyan, a munkáltatót terhelő kötelezettséget felölel, amely a munkaerő alkalmazásával kapcsolatosan felmerül. Így tartalmazza a munkavállalók munkájának ellenértékeként kifizetett összeget (keresetet), a nyugdíj- és egészségbiztosítás munkáltató által átvállalt terheit, hozzájárulását a munkanélküliség kezeléséhez, hozzájárulását a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását szolgáló alapokhoz, a különféle természetbeni és szociális juttatásokat, illetve a költségtérítéseket és a továbbképzéssel kapcsolatos költségeket.

A foglalkoztatással kapcsolatos költségeket a munkadíjhoz vagy a foglalkoztatott létszámhoz kapcsolódó adótételek növelik, a foglalkoztatás elősegítését szolgáló bér- és járuléktámogatások pedig csökkentik.

A munkajövedelem dominál

A KSH számításai szerint 2011-ben a havi átlagos munkaerőköltség a legalább ötven főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a kijelölt nonprofit szervezeteknél folyó áron 326 ezer forint volt (a 2010-es 311 ezer forint után); ezen belül a közszférára jellemző költségszint 289 ezer forint (a 2010-es 278 ezer után), míg a vállalkozói köré 356 ezer forintnak (az előző évi 340 ezer után) felelt meg.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A 2011-es adatok szerint a munkaerőköltségből a munkajövedelmek részaránya 74, a szociális költségeké 23 százalék volt, a képzés és más költségelemek súlya nem érte el a 3 százalékot. A szociális költségek nagyságát főként a munkajövedelem határozza meg, hiszen döntő része (88 százaléka) a munkajövedelem-elemekhez kapcsolódó kötelező járulék. A munkáltató által önként vállalt szociális juttatások részaránya Magyarországon egyelőre nem túl jelentős.

Munkaerőköltség-felvétel 1992 óta van Magyarországon. Az adatgyűjtés éves gyakoriságú, a közép- és nagyvállalkozásokon (legalább 50 főt foglalkoztatók) kívül a költségvetési és a kijelölt nonprofit szervezetekre terjed ki. Ez biztosítja az alapinformációkat a csak négyévente felmért teljesebb szervezeti kör évenkénti továbbvezetett munkaerőköltségéhez, valamint a rövid távú előrejelzési célt szolgáló negyedéves munkaerőköltség-indexhez.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munka, bér, fizetés, munkaerő-költség