Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A munkahelyi feszültséget leginkább a vezetők túlzott bizalmatlansága, szigorú kontrollja eredményezi, valamint az, hogy egyéni munkavégzésre és távmunka végzésére kevéssé vagy egyáltalán nincs lehetőség – áll a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma által támogatott és most megjelent Szerepváltozások 2011 című kötet egyik tanulmányában. A probléma leginkább az európai új demokráciákban, azaz a közép- és kelet-európai országokban tapasztalható.

A vizsgálat során azonban akadtak olyan területek is, amelyeken hazánk pozitív példaként szolgálhat más EU-s országok számára. Arra a kérdésre, hogy a család léte, a család iránti felelősség, a családfői, családanyai szerep okoz-e olyan mértékű feszültséget, amely nehezíti vagy gátolja a munkahelyi koncentrációt, a svájciak, a dánok és a szlovénok mellett a magyarok válaszoltak nemmel – derül ki Utasi Ágnes Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében című írásából, amelyhez az Európai Unió 24 országában végzett kutatásokat.

S hogy az európai házastársak min vitatkoznak egymással a leggyakrabban, arra is választ ad a felmérés. Az, hogy a házastársak miként osszák meg egymással a házimunkát, csupán a második helyre volt elég. A veszekedési lista befutója, hogy a partner túl sok időt tölt a munkahelyén és emiatt gyakran későn ér haza.

A nőket több stressz éri

A stressz-szindróma általában elsősorban a nőket érintő jelenség. Ők azok, akik természetükből adódóan hajlamosabbak többet rágódni egy-egy problémán, miközben az anya-, feleség-, és munkahelyi szerepekben való tökéletes helytállásra törekednek. Egyre többet hallunk stresszről, menedzser betegségekről, pánikrohamokról, olyan emberekről, akik megmagyarázhatatlannak látszó tüneteikkel orvoshoz fordulnak.

A kutatás egyik fő célja az volt, hogy a házasok kettős munkaterhelését vizsgálja, azaz azt, hogy az otthoni és pénzkereső munka együttes végzése milyen családi feszültségeket generál. Az európai átlagot figyelembe véve az eredmények azt mutatják, hogy egy dimenzió kivételével minden esetben magasabb stresszt élnek át a nők. Ez az otthoni feladatokból, házi munkából eredő időfeszültségnek, valamint a kettős munkaterhelésből származó kimerültségnek köszönhető.

Európa régiói szerint vizsgálva a megélt munkahelyi stressz Közép-Kelet-Európában a legerősebb, ám a feleségek a régión belül is jelentősen nagyobb negatív stresszt élnek meg mint a férjek. A három másik régióhoz képest minden bizonnyal itt a legkisebb a női emancipáció, erősebb velük szemben az otthoni munkamegosztás területén a tradicionális elvárás, és jóval kevesebb olyan technikai eszköz áll a rendelkezésükre, mely megkönnyíti a házi munkát. A kutatás egyik érdekessége, hogy a munkastressz mértékében legnagyobb nemek közti egyenlőtlenség mégsem itt található, hanem Dél-Európában, ahol a férfiak stressz-mentes, kényelmes életéhez képest a nők élete sokkal nagyobb értékű stresszt jelez.

  Családi perpatvart okozhat a munka  

A munkával összefüggő konfliktusok és feszültség összesített hatása, azaz a munkahelyi stressz Ukrajnában, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában a legmagasabb. A volt szocialista blokk országaihoz képest ebben az összesítésben is előkelőbb helyet foglal el hazánk és Szlovénia. Azaz nálunk és déli szomszédainknál az átlagtól gyengébb a munkastressz, ami azt mutatja, több módot találnak itt a házasok a negatív feszültségek kompenzálására, mint a többi volt szocialista országban. Ebben a felmérésben az élen a dán, norvég, az ír, a holland és a svájci házasok állnak, vagyis a legjobban működő északi demokráciák és a leggazdagabb európai országok állampolgárai (vagyis házaspárai) szenvednek legkevésbé a munkahelyi stressztől.

A stressz a XX. és a XXI. század betegsége

Krónikus, megoldhatatlannak tűnő problémák életünk számos területén akadhatnak, legyen az munkahelyi konfliktus, családi gond vagy pénzügyi nehézség. A stressz szindróma tünete a nyak-, illetve fejfájás, a szívdobogásérzés, az izzadás, az álmatlanság, a koncentrálóképesség csökkenése, gyengeség, szájszáradás,de azt is a túlzott és állandó idegesség okozza, ha úgy érezzük, hogy gombóc van a torkunkban.

Balázs Csaba professzor, a Budai Allergiaközpont szakembere a betegek gyógyításában alapvető fontosságúnak tartja a holisztikus szemléletet. Ez azt jelenti, hogy az embert egységnek tekinti, léleknek és testnek, s nem a szervek mechanikus egységének.

Az orvos 6 egyszerű lépést sorolt fel, amelyekkel csökkenthető a stressz által okozott megbetegedések száma.

1. Ismerjük fel a változtatás szükségességét! Fontos stresszor – azaz a stresszt okozó helyzet – elkerülése vagy eltávolítása az életünkből. Ha ez nem lehetséges, akkor a hatásának az idejét kell minimalizálni.

2. Csökkentsük a stresszre adott emócionális reakciók intenzitását! Nem szabad túlreagálni a dolgokat. Próbáljunk meg úgy tekinteni a stresszre, mint egy olyan helyzetre, amelyet meg kell oldani, s nem olyanra, amely le akar győzni. Ne kérdezzük: mi lett volna, ha másképp döntünk.

3. Tanuljuk meg a stresszre adott fizikai és érzelmi reakció mérséklését! Egyéntől függ, hogy mi lehet hatásos: a mély lélegzés, az izomlazítás, a zeneterápia is megoldást jelenthet, de végső esetben gyógyszerrel (feszültségoldókkal) is kezelhető a stressz.

4. Erősítsük a test fizikai állapotát! A mozgás, sportolás mellett életmódváltásra is szükség van (például a dohányzás elhagyásával), de a rendszeres és több alvás, pihenés is fontos.

5. Törekedjünk az érzelmi állapot stabilitására! Ez a társasági kapcsolatok kiépítésével, fejlesztésével érhető el.

6. Tűzzünk ki reális célokat, kerüljük a frusztrációt! Ehhez az önismeret fejlesztése lehet a kulcs.