Az örök dilemma: a bérigény

Az örök dilemma: a bérigény

Bizonyára ismerős helyzet: álmaink álláshirdetésében kérik, hogy adjunk meg bérigényt is. Mennyi legyen az annyi? Hogyan ne mondjunk túl sokat vagy túl keveset?

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Gyakori, hogy a cégek álláshirdetésükben nem jelölik meg a várható fizetést, hanem ők kérik a jelentkezéshez csatolni az általunk elvárt bért. A jelentkezőben ilyenkor persze felmerül a kérdés, hogy hova pozícionálja magát: ha túl magas összeget ad meg, esetleg el sem jut az interjúig, ha túl alacsonyat, esetleg alulbecsüli a saját lehetőségeit. Mi lehet a jó megoldás?

A közhiedelemmel ellentétben a leggyakrabban nem arról van szó, hogy a HR-osztály a legolcsóbb jelentkezőt szeretné megtalálni. Nekik az adott pozícióra legmegfelelőbb, az általuk meghatározott költségkeretbe beleférő jelentkezőre van szükségük. Látniuk kell előre, hogy belefér-e az adott munkavállaló foglalkoztatása hosszú távon is: ahogy az is információ a számukra, hogy a jelentkezők összességében, átlagosan milyen bérigénnyel jelentkeznek egy adott pozícióra.

Lehet, hogy megvan a tökéletes jelölt a pozícióra, de egyszerűen túl magas a bérigénye az adott vállalat számára: bármilyen jó is lenne vele dolgozni, ha nagyságrendekkel magasabb fizetésben gondolkodik valaki, akkor felesleges végigvinni a kiválasztási folyamaton. Ugyanakkor jellemző, hogy van mozgástér a juttatási csomag kialakításában: az is elképzelhető, hogy több tapasztalattal vagy plusz nyelvtudással jobb ajánlatot kapunk ugyanarra az állásra, mint egy másik jelentkező – tehát egyáltalán nem kőbe vésett számokról van szó, akár némi alkudozásra is van lehetőségünk.

Hogy csinálják mások?

Megkérdeztünk néhány álláskeresőt és dolgozót, ők milyen szempontok alapján adják meg fizetési igényüket:

László egy kis informatikai fejlesztő cégnél dolgozott projektmenedzserként, majd onnan ment át egy multihoz ugyanebbe a pozícióba: „A korábbi fizetésemhez viszonyítva mondtam még 30%-kal magasabb összeget. Velem meglepő dolog történt: már az interjún is mondták, hogy ez elég alacsonynak számít, és amikor megérkezett az ajánlat, egy százezer forinttal magasabb összeg volt benne.”

Kata HR asszisztensként belülről is látja ezt a helyzetet, ezért ő így gondolkodik: „Mindig utánanézek, hogy fórumokon, csoportokban vagy fizetési körképekben találok-e konkrét számokat az adott céghez. Ha tetszik, amit találok, úgy látom, hogy magasabb fizetést tudok elérni, mint a meglévő vagy előző munkahelyemen, akkor egy tól-ig sávot adok meg. A minimum mindig olyan összeg nálam, amiért már örömmel mennék, nem szeretnék utólag keseregni.”

Dóra győri logisztikus, ő a konkrét összegekben hisz: „Általában megírom hogy x Ft nettó fizetést szeretnék elérni, de hozzá szoktam tenni, hogy az összeg a fizetésen kívüli juttatásoktól függően változhat. Például ha kapok céges autót vagy edzőtermi bérletet, akkor könnyebben engedek valamennyit a fizetésből.”

Kinga pénzügyi asszisztensként megjárta az alacsony bérigénnyel: „Nagyon szerettem volna gyorsan elhelyezkedni, ezért elég alacsony bérigényt adtam meg a jelentkezéseimnél. Az egyik helyről felhívott a HR-es, akiről kiderült, hogy szegről-végről ismerjük egymást, és elmondta, hogy visszaüthet a dolog, és nem vesznek komolyan ilyen alacsony fizetési igénnyel. Ő azt mondta, hogy gyanúsnak tűnhet, másrészt rövid távon lehet, hogy jó a cégnek, de hosszú távon egy elégedetlen dolgozót kapnak, akit ráadásul könnyű is lesz elcsábítani.”

Melinda multis HR-esként a leginkább sávokat szeret látni a jelentkezéseknél: „Nekem igazából annyi a fontos, hogy nagyságrendileg megegyezzenek az elképzelések. Én itt ötven-százezres nagyságrendekre gondolok, tehát ne azon vitatkozzunk majd, hogy 300 bruttó vagy 700 bruttó. Ha ez megvan, akkor már mehetünk is tovább.”

Nettó vagy bruttó?

Megadhatunk nettó vagy bruttó összeget is, de jó ha tisztában vagyunk azzal, hogy több adókedvezményre jogosító körülmény is változtathatja a fizetésünket: azaz ugyanazzal a bruttó bérrel jelentősen más lesz a nettó bére egy gyermektelen és egy háromgyerekes kollégának. Ha vannak ilyen kedvezményekre lehetőségeink, azt ezen a ponton érdemes lehet megemlíteni.

Így álljunk neki

A tippekből kirajzolódni látszik tehát, hogy

  • Kiindulhatunk a korábbi fizetésünkből, ha hasonló iparágban, pozícióban, hasonló méretű cégnél szeretnénk elhelyezkedni.
  • Megnézhetjük az interneten elérhető fizetési felméréseket és körképeket (pl. Profession Bériránytű), amik segítenek megtalálni az átlagfizetést az egyes pozíciók kapcsán.
  • Érdeklődhetünk csoportokban, ismerősöknél az elérhető fizetésről.
  • Beleírhatjuk a levelünkbe, elmondhatjuk szóban, hogy rugalmas az igényünk -feltéve, hogy valóban az- és érdeklődhetünk alternatívákról, például fizetésen kívüli plusz juttatások, részmunkaidős foglalkoztatás.
  • Ha reálisan megvizsgáltuk a lehetőségeinket, tapasztalatainkhoz és végzettségünkhöz igazítottuk a bérigényt, ráadásul hagytunk némi mozgásteret is, akkor megtettünk mindent, ami tőlünk telhető.

Ha nemleges választ kapunk

Ha erőfeszítéseinket nem koronázza siker, akkor se keseredjünk el: ha azzal dobták vissza szerintünk reális bérigényünket, hogy túl magas fizetést céloztunk, akkor is vigasztalhatjuk magunkat azzal, hogy nem is lett volna az adott munkahelyen semmi keresnivalónk. Kivéve, ha sorozatosan, többedszer ér bennünket ez a kellemetlen meglepetés: ez esetben lehet, hogy újra kell gondolnunk igényeinket, vagy más pozíciókban is kipróbálni magunkat.

AJÁNLÓ: A koronavírus miatt új állást keresőknek létrehozott felületünk, az Álláskeresési Térkép egy helyen tartalmaz minden fontos információt: az álláskeresési járadék igénylésétől az állásinterjús felkészülésig.

Ha még csak keressük a nekünk való állást, akkor nézzünk körül az álláslehetőségek között, személyes prioritásaink szerint. Frissítsük önéletrajzunkat és töltsük fel ide, és ha tovább növelnénk esélyeinketkérjünk hírlevelet és Facebook értesítést is, így biztosan azonnal értesülünk a nekünk való új munkákról!

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

További cikkek az álláskeresésről