Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Japánban, Brazíliában, Argentínában, Szingapúrban, valamint Lengyelországban okozza a legnagyobb gondot a megfelelő munkatárs megtalálása - áll a Manpower Éves Tehetség Felmérésében. A "tehetséghiány" problémája Írország, az Egyesült Királyság, Norvégia, az Egyesült Államok és Spanyolország munkaadóit érinti a legkevésbé. Az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest, egyre rosszabb a helyzet Kínában, Japánban és Szingapúrban. Románia, Tajvan és a Dél-afrikai Köztársaság munkaadói számára viszont a tavalyi évhez képest jóval könnyebb lett a megfelelő munkaerő megtalálása.

Csaknem húszezer olyan betöltetlen álláshely van ma Magyarországon, amelyekre a cégek egyszerűen nem találnak megfelelő, kellően képzett munkaerőt. Alapvetően gyakorlattal rendelkező, nyelveket beszélő szakmunkásokra lenne szükség - olvashatjuk a felmérésben. A magyar munkaadók válaszaiból kiderült: a magyar szakmunkások képzettsége nem követi a piaci igényeket, a frissen végzett szakemberek nehezen birkóznak meg a problémákkal, rosszul teljesítenek csapatban és a munkavállalási hajlandóságuk sem megfelelő - magyarán elég sokan nem szeretnek, nem akarnak dolgozni.

Világszerte növekedett a munkanélküliek száma, tehát nem azért nem tudják a pozíciókat betölteni, mert nincs elég álláskereső. A munkaadók egyre specifikusabb készségekkel rendelkező dolgozókat keresnek, a szakmai kompetenciák mellett gyakran más, kevésbé kézzelfogható készségeket is elvárnak: mint például a kritikus gondolkodásmód vagy a problémamegoldó képesség.

Mik a hiányszakmák?

Fejlesztenünk kell a készségeket

Egy másik tanulmány is készült a közelmúltban a magyar munkavállalók kompetenciáiról. A felnőttkori készségeket mérő Adult Literacy and Life Skills Survey (ALL Survey) felmérésben hatezer magyart kérdeztek meg. A 16-65 éves korosztályban a vizsgált készségek és kompetenciák terén szélsőségesen kettészakadt képet mutat a magyar társadalom. Az OECD-országokban készített felmérés négy készséget vizsgált: a prózaolvasást, a dokumentumolvasást, a számolást és problémamegoldást.

A magyar felnőtt népesség körülbelül egynegyede (28 százalék) mind a négy kompetencia hiányával küzd és körülbelül a lakosság ugyanekkora hányadánál minden kompetencia magas szinten megtalálható. A felmérésben szereplő országok közül egyedül hazánkban figyelhető meg ennyire szimmetrikusan kettészakadt társadalom. A legjobb eredményt Norvégia érte el, ahol a megkérdezettek fele (tehát csaknem kétszerese a magyar eredménynek) mind a négy kompetenciában magas fokú jártasságot mutatott, és mindössze 17 százalékuknak okozott gondot mind a négy kompetencia.

Az ALL Survey tanulmány készítői arra a megállapításra jutottak, hogy a magyar munkaerőpiac is - hasonlóan a fejlett országokhoz - egyre több készséget fog követelni a munkavállalóktól.

Mik a hiányszakmák?

A Manpower 2009-es felmérésében a tíz legnehezebben betölthető munkakör az idei listában is megtalálható, bár a sorrend megváltozott. A megfelelő munkaerő hiánya nem feltétlenül a magasan képzettek esetében jelentkezik, sőt mint kiderült, a munkaadóknak a szakmunkások megtalálása sokkal legnehezebb.

Globálisan a munkaadók 31 százaléka számára okoz nehézséget egyes munkakörök betöltése a megfelelő képességekkel rendelkező munkaerő hiányában, Magyarországon is csaknem ugyanilyen arányú a felvételi gondokkal küzdő cégek száma - 30 százalékuk nem tudja betölteni az álláshelyeit. 2010-ben világszerte (a válaszadó 36 országban) szakmunkásokat kerestek leginkább a cégek, utánuk az értékesítők, a technikusok, a mérnökök következtek. Az ötödik helyen a képzett könyvelők és a pénzügyi munkatársak szerepelnek, de operátorokat (azaz gyártósori betanított munkásokat), irodai asszisztenseket is nehezen lelnek a munkaadók, és egy új cégvezető megtalálása is körülményes. A top 10-es lista utolsó két helyén a sofőrök és a segédmunkások állnak.

Hazánkban 753 céget kérdeztek meg a toborzási nehézségeikről. Nálunk is a szakmunkások megtalálása a legnehezebb, ám a dobogó második és harmadik fokán a mérnökök és a sofőrök állnak. Ritka a jó gépkezelő, karbantartó, de az egészségügyben is nagyon sok szakember hiányzik: nemcsak az orvosokat, hanem az egyéb, nem ápoló egészségügyi személyzetet is lasszóval kell "becserkészniük" a munkaadóknak. Az informatikusok valószínűleg azért kerültek fel a lista hetedik helyére, mert a jól képzett, nyelveket beszélő szakemberek inkább külföldön próbálnak szerencsét. Kiemelkedően dolgozó értékesítőkből, szakácsokból és könyvelőkből is nagy a hiány a magyar munkaerő-kínálati oldalon.

Mik a hiányszakmák?

A gyakorlatorientált szakképzés lehet a megoldás

Van több olyan cég, amelyek saját maguk képzik ki az embereiket, ugyanis vagy nem bíznak az állami szakképzésben, vagy nincs olyan oktatás a palettán, amire nekik szükségük lenne. Makray Réka, a német tulajdonú FAG Magyarország Ipari Kft. személyügyi vezetője szerint a Magyarországon korábban jól bevált módon működő intézményesített szakmunkásképzés már nem tölti be a tőle elvárt funkciót. Épp ezért a cég az új munkatársainak az egyik TISZK-kel közösen kialakított egy akkreditált alapfokú csapágykezelő tanfolyamot, és ennek az elvégzését kötelezővé teszi.

A National Instruments magyarországi leányvállalatának ügyvezető igazgatója, dr. Ábrahám László szerint az a lényeg, hogy az új munkatárs tudjon gondolkodni, akarjon dolgozni, legyen csapatjátékos és legyen őszinte. "Ha valaki ezeknek a szempontoknak megfelel, egyes munkakörökbe azonnal felvesszük, aztán a szakmára majd megtanítjuk mi" - mondta.

A kormány a szakképzést úgy kívánja megreformálni, hogy azt a gyakorlatorientáltság felé mozdítják el, és rövidítik az időtartamát - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára augusztus elején. A jelenlegi szakképzési rendszerben a 9-10. osztályos közismeretis, pályaorientációs évfolyamok után kezdődik a szakma oktatása - adta hírül az MTI. Az államtitkár szerint azonban már ekkor célszerű lenne elkezdeni a szakképzést. A hároméves képzési idővel gyorsan és hatékonyan, már 17 éves korban képzett szakembereket lehet kibocsátani a munkaerőpiacra. Azt is megfontolandónak tartja a kormány, hogy egy negyedik évet tisztán gyakorlati képzéssel kellene eltölteniük a diákoknak. Ez nem iskolai tanműhelyekben történne, hanem az "életben", a vállalkozásoknál.